AMI MA ÉPÜL, HOLNAP ÉPÍT
ÍRTA: MIHÁLYFI ERNŐ
(részlet a cikkből)
Mivel erősíti, mennyivel viszi előre kultúrforradalmunkat az ötéves terv harmadik esztendeje? Mit kap a magyar kultúra 1952-ben?
Az egyik legfontosabb választ erre a kérdésre a Népművelési Minisztérium jövő évi költségvetése adja meg, amelyet Sztálin elvtárs születésnapján tárgyalt az országgyűlés.
Előző este avattuk Sztálinvárosban az új Dózsa György filmszínházat, az ország legszebb moziját, a második tervév legnagyobb új kulturális létesítményét, december 21-én este pedig Budapesten ünnepélyesen megnyílt a Néphadsereg Színháza.. Ezzel a két nagy alkotással zárult kulturális téren az ötéves terv második esztendeje, amely többek között ezer kultúrotthont adott üzemekben, városokban és falvakban a magyar népnek és amelynek eredményei gazdagon sorakoznak a művészet, a kultúra minden ágában. Képzőművészetünk olyan eseményeket jegyezhet fel ebben az esztendőben, mint a tavaszi moszkvai kiállítás, a magyar festészet és szobrászat bemutatkozása a szovjet közönség előtt és ősszel a második Képzőművészeti Kiállítás. Népiegyütteseink és fiatal művészeink a berlini VIT-en arattak világraszóló sikert, új filmjeink itthon és nemzetközi bemutatókon hódították meg a közönséget, színpadjainkon új színdarabok és kiváló előadások születtek. Új fejlődési korszakot jeleznek az országos kultúrverseny úttörő nagy eredményei s mindezekhez sorakozik a kulturális “mélyszántás”: az irodalmi, színművészeti és filmművészeti, zeneművészeti, építőművészeti kongresszusok vitái és határozatai és végül a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi nagygyűlése.
A sztálinvárosi mozi színpadán – a nézőtéren Sztálinváros és a Sztálin Vasmű nyolcszáz legkiválóbb építője ült – azzal kezdtem megnyitó beszédemet, hogy nem először állok azon a helyen, bármilyen meglepő kijelentés is ez egy most megnyíló előadóterem pódiumán. De valóban álltam én már ott, azon a helyen, alig hat hónappal ezelőtt, a nyár elején, csakhogy akkor még nem voltak körülöttünk falak s nem volt ott semmi, ami azokon a falakon belül van. A mozi helyén akkor három bokor saláta, néhány elhanyagolt szőlőtőke állt s négy karót vertek be a göröngyös földbe. Ezek jelölték ki a ma büszkén emelkedő épület négy sarkát. S most? Azon a napon, amikor Sztálinvárosunk lakói először ünnepelhették a város nagy névadójának születésnapját, a kultúrforradalom új műhelyében megindult a munka.
A sztálinvárosi mozipalota átadásának nehézségei
A sztálinvárosi moziavatás felejthetetlen ünnepi hangulatában hallgattam másnap a vitát az országgyűlésben kultúrforradalmunk 1952-es feladatairól, kulturális életünk további nagyarányú fejlődésének lehetőségeiről. A kultúrforradalom és a szocializmus építésének összefonódására, kölcsönhatására ennél szebb, jobb, meggyőzőbb példát alig is lehetne találni. Révai elvtárs hangsúlyozta a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusán, hogy a “kultúrforradalom feladatai nem öncélú feladatok, hanem alá vannak rendelve gazdasági és politikai főfeladatainknak és kölcsönhatásban vannak velük”.
(…)
Amint haladunk előre egyre gyorsabban az ötéves terv teljes megvalósítása, a felemelt tervnek is idöelőtti befejezése felé, egyre több és több lesz az olyant alkotás, amely befejeződik, elkészül, működni kezd és működésével azonnal újabb erőforrásokat nyit meg a terv végrehajtására, mint a Dózsa György filmszínház is Sztálinvárosban.
Ez a filmszínház december 20-ig az ötéves terv és a kultúrforradalom kapcsolatai közül az elsőt jelentette, az ötéves terv építette a kultúrának ezt az új otthonát. December 21-től kezdve megkezdődött a második kapcsolat, a filmszínház a kultúrforradalom egyik műhelyévé vált és az ott meginduló kulturális munka segíti azóta az ötéves terv végrehajtását. Mint a kultúrforradalom minden műhelyében, ott is megkezdődött a tanító és nevelő munka, tanítják és nevelik a magyar és a szovjet filmek Sztálinváros ifjú építőit. Pihenés és szórakozás helye az új filmszínház Sztálinváros dolgozói számára, szellemi felüdülést nyújtó kulturális értékek forrása és egyben a békéért folyó harc új fegyvere, amely napról napra még erősebbé, még harcosabbá edzi a béke ottani katonáit.
Az építés építőket teremt, ami tegnap épült, az ma már épít, ami ma épül, holnap épít.
(…)
A sztálinvárosi Dózsa György moziban az első fénysugár a nagy Sztálin alakját vetítette a vászonra, az ő tanítása, a Szovjetunió mindenben élenjáró ragyogó példája segít abban, hogy jól induljon a munka a kultúrforradalom minden új műhelyében.
SZEMELVÉNYEK A MOZI TÖRTÉNETÉBŐL – MOZIHÉT CIKKSOROZAT
Weiner Tibor – A városépítés módszere