A Konyec című több mint másfél órás film a Balaton-felvidéken, Dunaújvárosban és Budapesten 34 forgatási nap igénybevételével készült. Hitelességét – sok más mellett – bizonyítja, hogy a film éles eszű zsarui (Schell Judit és Schmied Zoltán) a forgatás előtt a VIII. kerületi rendőrőrsön napokon át tanulmányozták a nyomozók feladatát, hogy hitelesen legyenek képesek eljátszani a rájuk szabott szerepet.
Enesei producer: Magyaros ízekkel fűszerezett másfél órás, izgalmas történet a filmvásznon
Az utolsó csekk a pohárban
Sajátosan kétarcú, krimi és szerelmi történet, játék és szocio a Konyec, avagy Az utolsó csekk a pohárban című film. Az új magyar alkotás két idős ember különös “alkonyi” kalandjairól szól, élvezhető mozi, üzenet minden nemzedéknek, öregnek-fiatalnak egyaránt.
Finom dal szól (Madarász Gábor főcímdala a végén!), mikor pereg a szereplők névsora, pereg a stáblista. Szól a dal, a quimbys Kiss Tibor énekel: “Így éltünk mindig, / kezed a kezemben, / csepegett a világ / poharunkba csendben”, majd tovább: “Ez van hát mögöttünk, / sohasem felejtem, / minden más ott van / az utolsó csekken.” Igen, hiszen a történetet hétköznapi gondok, kifizetetlen csekkek emelik a filmes képzelet, a sztori, az izgalmak magasába. Mert hát a főhős, Kis Emil (a 82 éves Keres Emil alakítja) nem tudja kiegyenlíteni tartozásait, gyűlik az adósság, bujkálnia kell a végrehajtók elől és elszánja magát… Innen kezdődik az igazi – no persze magyaros ízekkel fűszerezett – rablásos, üldözéses, szóval izgalmas krimi.
Rohonyi Gábor rendező, Mécs Mónika és Mesterházy Ernő producerek a forgatáson
– Egyszerűen beleszerettünk Rohonyi Gábor rendezővel a történetbe – nyilatkozta lapunknak Mécs Mónika, a Konyec egyik producere. Érdemes megjegyezni, hogy a másik producer az enesei származású Mesterházy Ernő. – A forgatókönyvet Pozsgai Zsolt író alapötlete alapján Lovas Balázs készítette. Nem egyszerűen két idős ember gondokkal tűzdelt sorsáról, és nem az utánuk nyomozó két fiatal rendőr, Ági (Schell Judit) és Andor (Schmied Zoltán) bonyodalmas szerelmi történetéről van szó, hanem mindenkit megszólító tanulságokról. Hiszen éppen a körülményeik, stílusuk miatt szerethetővé válnak a szelíden “gengszterkedő” öregek, akik valami nagyon finom üzenetként mutatják meg a nézőnek, miként kell megbocsátani, mit jelent az összetartozás és hogyan kell leélni két egymásnak rendelt embernek az életét úgy, hogy közben egymásra tekintve, közös erővel és derűvel oldják meg az eléjük gördített problémákat.
Mécs Mónika elmondta: a film címe, a Konyec részben arra a szocializmusnak nevezett időszakra utal, amelyben az idős pár kapcsolata gyökerezik. Arra az ellentmondásokkal teli világra, amelynek egyik jellegzetes jelképe – a filmben is kulcsfontosságú járgány, “művésznevén” Szélmadár – a hajónyi Csajka volt.
A legendás Csajka a film egyik akciójelenetében
– Számomra nagyon kedves az egyik filmbeli retrojelenet, amikor is az ötvenes évek egyik sötét napján az állambiztonság emberei házkutatást tartanak egy kúriában. Emil, aki az elvtársak sofőrjeként valahogy odakerült, felment a padlásra és az ott összehalmozott könyvek között böngészget. Eközben mellézuhan búvóhelyéről Felleghy Hédi (Földi Teri), akivel szinte azonnal egymásba szeretnek és a férfi megmenti az ávósoktól, kimenekíti a házból az úrilányt. Ekkor kezdődött az a közös útjuk, amely jó pár évtized múlva, az életük alkonyát beárnyékoló körülmények kényszerében, bűncselekménybe fordul.
Rohonyi Gábor rendező, akinek számos sikeres reklámfilm és klip után ez az első nagyjátékfilmje, a Konyecről úgy vélekedett: “A jó történetek sokszor kétarcúak. A két pólus feszültsége energiát ad, hogy azokon a vékony szálakon egyensúlyozhassunk végig, amelyek összekötik a hétköznapot a kalandregénnyel, a valót a mesével.”
Részlet a filmből:
Gülch Csaba
Megjelent: Kisalföld – 2007. január 10.
