Az 5+1 napos oktatás bevezetése
Írták: NAGY PÁL és VARGA SÁNDOR tanárok
Az 1959-60. tanévben iskolánk I. b osztálya bekapcsolódott az 5+1 napos oktatásba, és ezzel jelentős lépést tettünk előre, – a gyakorlati képzés szélesebb alapokra került iskolánk munkájában. Az 5+1 nap azt jelenti, hogy a tanulók 5 napon át az iskolában tanulnak, 1 napot pedig munkával töltenek. A gyakorlati oktatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosításában jelentős segítséget nyújtottak az üzemek vezetői. Az I. b osztály tanulói három csoportban vesznek részt a foglalkozásokon Az 1. csoportban 14 fiú a Dunai Vasmű területén az ipari-tanulóintézet segítségével és támogatásával a villamosipariban szerez elméleti és gyakorlati ismereteket. A foglalkozásokat Rozinka István, az intézet szakoktatója vezeti, aki szakértelemmel és szeretettel foglalkozik a tanulóinkkal.
A heti 1 napos munka általában 2 óra elméleti és 4 óra gyakorlati foglalkozásból áll. Az elméleti órákon elektrotechnikát, anyagismeretet és villamosipari szakrajzot tanulnak. Az itt szerzett elméleti ismereteket később majd a villamos berendezések tanulmányozásánál, szerelésénél, javításánál hasznosítják. A gyakorlati foglalkozásokon alapozó munkával, lakatos munkával foglalkoznak. Eddig a fém hidegen való megmunkálásával, fűrészeléssel, kalapálással, reszeléssel, fúrással ismerkedtek. Mindegyik tanuló készített egy kalapácsot.
A kalapács elkészítésével a reszelés műveletét jól begyakorolták. Most egy-egy fémfűrészkeret elkészítésén dolgoznak. A tanulók jó előmenetelt mutatnak az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon egyaránt. 1 Ha munkájukat hasonló, vagy még nagyobb szorgalommal végzik, akkor érettségi után, rövid időn belül sikeres szakmunkás vizsgát tehetnek és ha nem mennek egyetemre vagy főiskolára, bekapcsolódhatnak a termelő munkába. Az I. b. osztály 29 leánytanulóját két csoportra osztottuk, 14 tanuló a Vörös Október Férfiruhagyár tanműhelyében tanul, 15 pedig a Hazai Fésűsfonó helyi fióküzemében szerez szakmai tapasztalatokat. Mielőtt az oktatás folyamatának elemzésére rátérnénk, feltétlen meg kell említeni, hogy annak zavartalan biztosítása elsősorban annak a segítőkész szellemnek köszönhető, mellyel mindkét üzem igazgatója, vezetősége és dolgozói részéről álltak rendelkezésünkre feladatunk megoldásában. Mind a ruhagyár igazgatója, Koltai Lajos elvtárs, mind a fésűsfonó igazgatója, Szabó Béla elvtárs a tőlük és az üzemtől kitelő legnagyobb segítséget nyújtották azzal, hogy az oktatáshoz rendelkezésre bocsátották üzemük helyiségeit, tárgyi berendeléseit, és olyan személyek kezébe adták tanulóink szakmai képzésének irányítását, akik nemcsak az ehhez szükséges szákmai tapasztalatokkal rendelkeznek, hanem szeretettel és lelkes odaadással is foglalkoznak a gyerekekkel. A ruhagyár részéről Tóth Dezső, a fésűsfonó részéről pedig Romhányi László gépészmérnök elvtársak nemcsak biztosítják az oktatás lehetőségeit; hanem annak aktív részesei is, egyrészt állandó figyelemmel kísérik a tanulók fejlődését, másrészt gépismereti órákat tartanak. Az oktatás vezetői Arnold Zoltán és Kiss László technikusok pedagógiai lelkiismeretességgel szervezték meg az oktatás láncszemeit, állították össze tematikáját és lankadatlan szorgalommal folytatják munkájukat. Mindezeken túl segítségünkre álltak az üzemi párt, szakszervezeti és KISZ bizottságok, továbbá a művezetők és az üzem munkásai is.
Politechnikai oktatás a Vörös Október Férfiruhagyárban
Mivel eddig csaknem egy teljes tanév, van mögöttünk, ezen a megtett úton módunkban áll a végzett munka értékét az elért eredményeken lemérni. A technikai képzés elsődleges célja az, hogy tanulóink közvetlen megismerés, érzékelés és tapasztalat kapcsán tanulják meg szeretni, becsülni és tisztelni a termelő munkát, melyből fakad az életben ami jó, szép és nemes. E cél elérése terén az eddigi eredmények biztatóak. Ha azokból az ösztönös megnyilvánulásokból indulunk ki, hogy a tanulók boldogságot éreznek, ha a gépek mellett lehetnek, büszkék, amikor egy munkarészlet elvégzése sikerrel jár, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy elértük a célunkat. A másik igen fontos célja a gyakorlati oktatásnak a manuális készség kifejlesztése. Ezen a téren az eredmények már kevésbé kielégítőek. Bár kétségtelen van eredmény a kézügyesség fejlődésé terén is, de a kézmozgás még egyelőre eléggé határozatlan, bátortalan és lassú. Természetesen itt is van különbség a tanulók között. Igen érdekes az, hogy a manuális. készség fejlődése terén sokkal könnyebb a megállapítása annak, hogy melyik tanuló milyen szorgalmas, fegyelmezett, avagy csupán képességeivel éri el eredményeit, mint a tanulás terén. Vannak tanulók, akik tanulmányilag közepesek vagy gyengék, ugyanakkor gyakorlati képzésben igen szép eredményeket érnek el. Pl. a ruhagyári csoportban Molnár Anna és Búzás Anna, a fésűsfonóban pedig Pásztor Anna, Jilling Mária és Szabadi Ágnes tűntek ki lankadatlan szorgalmukkal.
A harmadik fontos cél az lenne, hogy tanulóink a négyéves szakmai képzés alatt összegyűjtsenek annyi szakmai ismeretet, hogy ha meg is szereti, az általa tanult szakmát, az érettségi után esetleg rövid tanfolyam elvégzése után szakmai vizsgát tehessenek. Ezen a térén még tervünk teljesítésének első negyedrészénél tartunk. De az eredmények biztatóak. Persze meg kell jegyezni, hogy ez a feladat szakmánként különbözik, függ a kérdéses szakma gépesítési és automatizálási, fokától. így pl. merőben más a helyzet az említett két szakma esetében. A ruhagyári szakma elsajátításához sokkal több gyakorlati alapismeret és manuális gyakorlás szükséges, mint a fésűsfonó kezeléséhez. Ezen a téren az az elgondolás látszik jobbnak, ha a gimnáziumi tanulókat a lehetőség szerint olyan szakmák felé irányítják, melyek az automatizálás terén magasabb fokon állnak, mert a szakmai képzéssel párhuzamosan folyó általános művelődés révén rendelkezni fognak azokkal az általános tudnivalókkal is, melyek a jövő fejlettebb szocialista ipara számára nélkülözhetetlenek.
Ezek a tanulók lesznek azok, akik tanulmányaik elvégzése után aktív kapcsolatot fognak alkotni a szellemi és termelő munka között, s mintegy letéteményei lesznek a fizikai és szellemi munka közötti különbség felszámolásának.
Folytatás hamarosan!
A Sztálinvárosi Általános Gimnázium Évkönyve
Eredeti megjelenése: 2014. július 25. – szig-dujv.hu
