KEZDŐLAP – TÚRA ÚTVONAL/LEÍRÁSOK – TÉRKÉP – SZERVEZÉSI SEGÉDLETEK
Tudjá(to)k-e, hogy Pentelei Molnár János (továbbiakban: PMJ) hetedik gyermekként, a “Várhegy” tövében született? Túraútvonalunk e helytörténetben kivételesen gazdag helyszínéről ezért kis kitérővel érkezünk PMJ szülőhelyéhez. MERTHOGY…
PMJ első ismert gyermekkori fantáziafestményén hangulatában várat, hidat, folyót, tán vízimalmot hajtó kereket találunk. Itt cseperedik fel, rálátással a várdombi ráctemplomra, felette magasan a Rudnyánszky építette (vár)kastély látszik, a még vaskapusan meredek hegyoldallal.
Városunk országosan és nemzetközileg is páratlan adottsága, miszerint 4 ezer év távlatában bizonyítottan 6 történelmi várral rendelkezett. JELEN tematikus kalandtúránk a magyar történelmi korszak helyszíneit ezer év távlatában érinti 4 várhelyszín és vár beazonosításával, hitelességre törekvő, rekonstruált ábrázolásokkal.
VÁRDOMB/RÁCTEMPLOM
Élménytúránkat a Ráctemplomtól javasoljuk kezdeni, ez városunk legrégebbi temploma (1748-). 7-10 nappal előre bejelentkezve a görögkeleti templombelső vezetővel/kísérővel látogatható! Csupity Simon:
Érdemes e magaslati fekvésű templomot mindjárt körbejárni, egy kicsit a panorámás kilátásban és ritka szép dombos tájban elmerülni, rálátással az újabb építésű reformáus templomra (1985-), illetve közben a templom mögött É-K irányban, a Szalki-szigeten túl odaképzelni a Duna sodrában az egykor létező Duna-szigetet, rajta a Szent Pantaleon Monostorral.
SZENT PANTALEON MONOSTORAz Andornok család feje volt a bánkja, apátja a Duna sodrában, a mai Szalki-szigettől É-K-re, a védelmi funkcióval is rendelkező várnak, a Duna-szigeti Szent Pantaleon Monostornak (1054 előtt-1242).
A monostor körbevevő birtokain kiépült település innen kaphatta a Pentele nevét. A tatárok a monostort Andornok várával együtt 1242 telén felgyújtották. 1902-ben a kijelölt új hajózási útvonalra veszélyesnek minősítették, a sziget a romokkal együtt kikotrásra került. Honnan a Várdomb elnevezés? “Úgy gondolom, hogy jó, ha ebben állapodunk meg, mivel a tulajdonosok, vagy az időnként váltakozó Őri Zoltán A vár fogalma korszakonként változott, jelentése nem csak középkori erődítményeket takar. Közös bennük, hogy védelmi célból megközelítése nehezített, épülete megerősített, lakott, uradalmi, gazdasági, igazgatási, képzési, védelmi és támaszponti szerepkörrel.  Andornok bánk családi favára (1238 előtt-1242)
rekonstrukciós kép: Pálinkás Bertalan/Horváth Tamás .
Időkapunkon baloldalt a Ráctemplom (1748-) mai fakeresztje, a dombtetőre beszerkesztve egy korabeli favár, mint az Andornok családi favár (1238 előtt-1242) illusztrációja,, a Rudnyánszky-Frankl (vár)kastély (1745-1949) megmaradt támfal szakasza és volt parkrészlete látható, ahol történelmi léptékkel nem sokkal előtte, még a török vár (1662-1686) állott.
 Török vár (1662-1686)
Heinrich Ottendorf rajza, 1663 Heinrich Ottendorf császári követ és Montecuccoli tábornok katonai hírszerzője 1662 karácsonyán vázolta fel az erődítményt, majd 1663-ban színes kidolgozással látta el.
  Rudnyánszky-Frankl (vár)kastély (1745-1949) /térbeli ábrázolás H. Ottendorf látószögébe helyezve – Pálinkás Bertalan/Horváth Tamás  Rudnyánszky-Frankl (vár)kastély (1745-1949) /Pálinkás Bertalan Még az építtető, Rudnyánszky József életében, II. József uralkodása alatt különleges szerepkört töltött be 1783-85-ben: Fort Gautier (erőd, helyőrség, udvari vesztőhellyel*).
Ez a település történelmi képét látványosan meghatározó Rudnyánszky József kegyúri korszaka: a török harcok nyomán elnéptelenedő falut pápista népesség betelepítésével felépítik kis barokk római katolikus templomukat (1748-), majd a nagyobb római katolikus elődtemplomot is plébániával 1769-től. A kistemplomot a rácoknak – és reménybeli görögkatolikusoknak – Rudnyánszky József “kegyúr” 1774-ben adja át, ami hagymakupolás és egyéb átalakítással a mai Ráctemplom. 1780 körül – birtokai irányításához – megépíti Pentele főterénél a ma Rudnyánszky-Mondbach néven ismert kisebb kastélyát is. Mindezen helyszíneket e túrán meg is látogatjuk!
_________________________________________
* Ebben az időszakban Fort Gautier néven helyőrséget találunk a közeli Nagyvenyimen, Rácalmáson és Ercsiben is bejelölve – Magyarország (1782-1785) 1. Katonai Felmérés térképén zárt, üres négyzet szimbólum használatával. Valószínűleg rendfenntartó szerepkörrel működtek, mivel II. József felvilágosult szellemben, de rendeletekkel uralkodott, és erre az időszakra esett, hogy a parasztság röghözkötésének rendeleti megszüntetése országszerte nagy ellenállásba ütközött a birtokosok részéről. (Pálinkás Bertalan megjegyzése)
|
.
Sétáljunk fel a dombtetőre, a fent jelzett várak “bejáratához”, ahol a főkapu bal oldali betonoszlopa 1959-ben még így nézett ki:
Kapu oszlopfő rajza 1959
Pálinkás Bertalan rajza
A valahai Frankl-kastély a Rácdombon
Rudnyánszky-Frankl kastély (Fort Gautier) kapubejárat /2023
fotó: Pálinkás Bertalan
Mögöttes pozícióban találjuk Berán Lajos szobrász/éremművész domborművét házán, melyet 1932-ben készített.
Dékány Helena kisdeddel 1932
fotó: Pálinkás Bertalan
Berán Lajos és felesége a dombormű előtt
Felirata: LVDOVICVS JOS BERAN 25 DEKANY HELENA MARIA ANNO 1932 DOMINI
fotó: Dunapentele Sztálinváros Dunaújváros fényképeken
Pentele városrészben az élménytúra keretében további 4 köztéri szobrát is megismerhetjük.
Berán Lajos (1882-1943)
A Berán domborműtől lefelé haladva Nyáry Andor író elbontott pentelei házának helyét visszaemlékezések alapján próbáltuk rekonstruálni.
Rekonstruált kép
fotó: Pálinkás Bertalan/Horváth Tamás
Több mint 30 könyve jelent meg. Penteléről Tornyai lányt vett feleségül, itt is vett házat a ráctemplom mellett, sokat és szívesen töltötte itt szabadidejét Pestről elszakadva.
Nyáry Andor (1886-1967)
NYÁRY ANDOR ÉS A PENTELEIEKRŐL ÍRT NOVELLÁI
1949-ben Nyáry Andor házát elbontották a Pentelén legnagyobb, Rudnánszky-Frankl kastéllyal együtt (a 6-os főútként tervezett, de soha meg nem épült, dombokat áthidaló százlábú híd átvezető útszelvényének áldozataként).
Az elbontott kastély csodálatosan díszített terasza
fotó: Dunapentele Sztálinváros Dunaújváros fényképeken
PENTELEI MOLNÁR JÁNOS SZÜLŐHÁZA
Pentelei Molnár János szülőháza a később róla elnevezett utcában
fotó: Dunapentele Sztálinváros Dunaújváros fényképeken
Háborús találat miatt az eredeti helyén új ház épült.
Berán Lajos domborműve a nagy festőről – PMJ szülőhelyén a képviselőtestület állíttatta 1940-ben.
fotó: Horváth Tamás
1878. PMJ születésekor a hetedik felnövekvő gyermeknek a bába nagy jövőt jósol, a szülők-tanítók hisznek benne, de az iskolában bukdácsol, igaz sokat, hittel ministrál. Ő lesz mégis egyedül, akit aztán minden áldozatával Pesten taníttatnak.
Drónkép Pentelei Molnár János szülőházával, az első ismert gyermekkori fantázia festményével, a szomszédos inspiráló várdombbal és templomokkal
fotó: Holczer Tibor
Ez a színes és titokzatos világ vésődik be a gyermek tudatába egy életre, ez látszik első ismert gyermeki festményén. 1872-ben országosan megszüntették a mezővárosi jogállást, de 15 évig az érintett települések még használhatták a mezővárosi címet, így Dunapentele nagyközség is 1887-ig.
Pentelei Molnár János (1878-1924)
BŐVEBBEN PENTELEI MOLNÁR JÁNOSRÓL
SZENTHÁROMSÁG TEMPLOM ÉS PARÓKIA
A Magyar úton elérkezünk a pentelei római katolikus templomhoz és volt plébániájához, a görögkatolikus parókiához. Mindkettő 7-10 nappal előre bejelentve a templombelső vezetővel/kísérővel látogatható!
Pentelei Szentháromság római katolikus templom:
Plébánia Karitasz szervezete: 06 20 360 4775
meguleszg@gmail.com
Görögkatolikus parókia:
Kovács István parókus: 06 30 677 9862
istvankovacsj@gmail.com
Óváros templomai 2023-ban
fotó: Horváth Tamás
 Pentelei római katolikus templom karzatáról fotó: Pálinkás Bertalan |
 Berán Lajos Jézus szíve szobra fotó: Pálinkás Bertalan |
A volt plébánia 1769-es alapokon épült, amely ma görögkatolikus parókiaként funkcionál.
fotó: Horváth Tamás
A katolikus templom 1945 tavaszán
1944 karácsonyán a sok áldozattal járó háborús bombázás pusztításait, otthonaik lerombolását a helyi lakosság hősies erőfeszítéssel 1945-re jórészt elhárította.
SZÓRÁD MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA
Az egykori, Szórád Mártonról elnevezett általános iskola az 1900-as évek elején épült a fazsindelyes, öreg iskola helyére. 1907. szeptember elsején fogadta falai közé először a diákokat. Hivatalos neve: Dunapentelei Állami Elemi Mindennapos Iskola volt.
A II. világháborúban megsérült iskolaépület.
fotó: Dunapentele Sztálinváros Dunaújváros fényképeken
Az iskola madártávlatból
fotó: Horváth Tamás
Emlékmű az iskola falán /2023
fotó: Horváth Tamás
Az I. világháborús emlékművet a Magyar utcai népiskola falára 1924. novemberében állítatták Bory Jenő katonaszobrával, ahol a harctéren elveszett 153 pentelei áldozat nevét olvashatjuk.
“Nyugosznak ők a hős fiak, dúló csaták után”.
A főfelirat Bajza József Apotheosis című versének részlete (1834).
Ifj. Galla Endre 1897. június 28-án született Dunapentelén. Édesapja, id. Galla Endre 1895-től 1913-ig a helyi elemi iskola tanítója majd igazgatója, ez utóbbi minőségben az 1907-ben épült Állami Elemi Mindennapos Iskola lakója. Édesanyja Molnár Rozália, Pentelei Molnár János festőművész húga. Ifjabb Galla Endre elemi iskolai tanulmányait Dunapentelén, középiskoláit Kalocsán végezte, majd a család 1913-as Budapestre költözése után a fővárosban tanult tovább.
Galla Endre (1897-1971)
Az épületben jelenleg a Pentelei Mentálhigiénés Általános Iskola, Szakképző Iskola, Szakiskola és Gimnázium működik.
Pentelei Mentálhigiénés Képzési Központ (volt Szórád Márton iskola):
Titkárság – Körömi Csilla: 06 20 935 1500
pentelei.szakkepzo@gmail.com
ZSINAGÓGAAz iskolaépülettel szemben a volt zsinagóga épületét találjuk (1835-1940-es évek vége), melyet az 1940-es évek végén eladtak, majd elbontottak. Jelenleg családi lakóházként funkcionál, egyedül a belső kerítés egyes elemei maradtak meg (Arany János u. 61.)
|
JANTSKY FOGADÓ
 Képeslap Dunapenteléről fotó: Dunaújváros története képeslapokon |
 Fogadó, iskola és a templom Dunapentele főutcáján fotó: Dunaújváros története képeslapokon |
Jantsky Fogadó volt a dunapentelei polgári élet központja, a teljesség igénye nélkül: a Dunapentelei Casino Társaság (alapítók: Rosti Pál, Újváry József, Khón Rezső, Tichy Jakab stb.), Önsegélyző Egylet, Izraelita Nőegylet, Dunapentelei Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Dunapentelei Függetlenségi és 48-as Kossuth kör, Polgári Kaszinó, Polgári Lövész Egyesület, Dunapentelei Levente Egyesület, Katolikus Legényegyletet, Dunapentelei Gazdakör.
Faludy György – Pokolbeli víg napjaim
MONDBACH KÚRIA
/építés alatt/
fotó: Dunaújváros története képeslapokon
Pentele a török hódoltság előtt a Daróczy család tulajdonában volt. A török kiűzése után, I. Lipót 1703-ban az ősi családnak visszaadta a Pentelei birtokait. Daróczy István 1709-es halála után báró Száraz György és neje Daróczy Katalin, majd lányuk Julianna és férje, gróf Rudnyánszky József – aki a leghíresebb magyar barokk kastélyt a Nagytétényit is építtette – örökölte a vagyont és 1742-ben magyarokat telepített a faluba. Akkor tértek vissza a ma is itt élő Pentelei családok, a Hingyiek, Ujbányiak, Tonkák, Madagok, Nyuliak, Naszvadiak, Szabók, és sokan mások. Egy 1773-as adóösszeírás a lakóházakon kívül uradalmi házakat is említ e területen. Ezen urasági épületekben laktak a birtokos Rudnyánszky tiszttartói és számadói valamint cselédei, kocsisai.
A kastélyon felirat hirdeti az épület műemlék jellegét és az építés idejét; 1835. A felsorolás adatainak ismeretében ezt az évszámot máris módosíthatjuk: a készítés idején, 1798-ban az együttest már közepes állapotban lévőnek tűntetik fel, ezért az leginkább az 1780-as évek táján épülhetett.
A Kúriában az intéző lakott, mivel Rudnyánszkyék a már elkészült központi birtokukra, Nagytéténybe költöztek. Magtár, vendégfogadó, borkimérő, tisztviselők háza működött itt ekkor.
A következő birtokos Mondbach (más forrás szerint Montbach) Károly ezredes lett, aki egyes források szerint beházasodásával, más források szerint, vásárlással szerezte meg a Pentelei birtokokat. 1828-ban Károly fia – már báró – Mondbach Frigyes örökölte a családi vagyont, és 1835-re ő építtette át a mai formájára a kúriát és teljes délre eső épületszakaszát.
Az összeírás elkészítése alkalmával, azaz 1798-ban a kastély, valamint a hozzá tartozó két melléképület még teljesen a Rudnyánszky család tulajdona volt. A pentelei uradalom további részeiben már ebben az időben is birtokoltak egyes épületeket és földeket Rosty Zsigmond és Mondbach Károly, akik házasságkötés folytán kerültek kapcsolatba a Daróczy, illetve a Rudnyánszky családokkal. 1808-ban Rudnyánszkyné halála után a birtok tovább aprózódott, melynek részeit az örökösöktől báró Mondbach Károly császári kamarás összevásárolta. Így lett Mondbach birtok a kastélyegyüttes is.
Mondbach Károly 1852-ben bekövetkezett halála után, 1855-ben gyermekei a birtokot három részre osztották. Ezen alkalommal került a kastély a Lukács család tulajdonába.
Ők voltak azok, akik a kastélyegyütteshez tartozó 20 kataszteri holdas, hatalmas kertből csodálatos, angol stílusú kertet varázsoltak. Ennek nyomát csodálhatjuk az 1880. évi kataszteri térképen, valamint az egykori képeslapokon.
Dunapentele belterülete a századfordulón
fotó: Dunaújváros története
A család utolsó tagja, Lukács László 1928-ban halt meg. A kastély jóval halála előtt, már az 1910-es évek elején egy részvénytársaság tulajdonába került, akik az udvarban egy gőzmalmot építettek fel. A malom mellékesen villanyáramot is előállított, néhány lámpa világította meg a pentelei főutcát és a katolikus templomot. A kastélyban 1945-ig az egyik részvényes és családja, Jeriko Sándor lakott, valamint a malom irodái és adminisztrációja voltak benne.
A második világháború harcainak idején, főleg 1945 januárjában a pentelei lakosság egy része a vastagon boltozott “malompincét” óvóhelyként használta. Benne húzták ki a vészterhes időket. A kastély maga hadikórházként szolgált. A harcok elmúltával a megalakult pentelei rendőrség tanyázott benne. A malmot helyreállították, a szovjet hadsereg számára őrölte a lisztet.
A kúria felújítása a Széchenyi 2020 pályázat keretében Európai Uniós támogatással készült.
Látványtervek a megújuló kúriáról:
A tervek szerint két állandó kiállítás (Pentele története, Barkóczi Rosti Pál) mellett az első jelentős időszaki kiállításon Pentelei Molnár János alkotásait tekinthetjük meg 2024-ben.
KULTÚR KÖZ
Jobbról a Lukács (volt Mondbach) és a Dóra-kastély Dunapentele főutcáján,
illetve a Dóra-kastély nyugati, felső oldala
A Janitsáry testvérek, Szilárd és Döme az 1848-as szabadságharcot követően kerültek Dunapentelére, és itt alapítottak tekintélyes birtokokat. Beházasodás révén a pusztai kastély Szávits néven vált később ismertté, a másik Janitsáry-kastély Dunapentele községben a helység főutcájában volt, a mai Kultúr köz vonalában. Az 1923-ban bontották el, amikor – szintén házasság révén – neve már Dóra-kastély volt.
Tragikus sors várt rá. 1907-ben meghalt Dóra János, 1916-ban pedig felesége, Janitsáry Olga.
1920-ban lányuk, Dóra Mária, 1923-ban pedig fiúk, Dóra Fedor is öngyilkos lett. A gazdátlanul maradt Dóra-kastélyt eladták, elbontották. A penteleiek úgy tudják, hogy tégláiból épült a perkátai Selyem majorban lévő malom. A kastély telkét felparcellázták, helyén található a dunapentelei Kultúr-köz.
Amint láthattuk, az egyik Janitsáry-kastélyt, azt, amelyik Dunapentele főutcáján volt, és később Dóra-kastélynak hívták, miután gazdátlanul maradt, eladták, és 1923 után elbontották. Megmaradt a kastélykert észak-keleti sarkában a különálló kis épület, amelyben a parádés kocsis lakása és a parádés lovak istállója volt. Az épület helyreállítva, alaprajzilag ugyan kisebb mértékben átalakítva ma is látható. Ebből fogalmat alkothatunk magunknak, milyen is lehetett a kastély fénykorában.
A Kultúr köz az egykori, 1923-ban lebontott kastély tengelyét keresztezi. Ezen túlhaladva érhetjük el Móder Rezső Munkácsy-díjas képzőművész, zenész, festő, szobrász, grafikus, alkotó, feltaláló, performanszer Zenélő Szoborparkját.
Móder Rezső zenél
fotó: Horváth Tamás
Zenélő Szoborpark bejelentkezéssel látogatható:
Móder Rezső:
06 30 363 6400
KELEMEN GYULA KOVÁCSMÚZEUM
(XX. század)
Dr. Kelemen Gyula tősgyökeres pentelei, kovácsként dolgozó édesapja előtt állított emléket, amikor megnyitotta a kovácsműhelyt. A háromszáz éves pentelei kovácsműhelyben minden eredeti, az utolsó kovácsmester még használta e szerszámokat, felszereléseket, a három évszázados eszközöket is.
A Kovácsmúzeum előzetes bejelentkezéssel látogatható.
 |
Kovácsműhely – Kelemen Gyula
|
 |
KISTEMETŐ/SZITÁNYI-KÁPOLNA
Palotás József 1948-as emlékműve, mögötte a kistemető
fotó: Horváth Tamás
A Kistemetőbe a 48-as emlékmű felől lépcsőn megérkezve találjuk szinte elsőként Rosti Pál sírját, rálátással a Szitányi-kápolnára.
A kistemető közepén található a Szitányi-kápolna, melyet püspöki ösztönzésre építtett az alatta lévő családi sírbolttal együtt a keresztény hitre áttért szitányi Ullmann Vilmos, aki a leggazdagabb pentelei földbirtokos lányát, Mondbach Matildot vette feleségül
fotók: Horváth Tamás
A kápolna előtt találjuk Janicsáryné Sárkány Antónia és Constanzia nyughelyét, közvetlen a kápolna mögött pedig Zalay Ferenc esperes-plébános obeliszkjét. Őket láthatjuk Rosti Pál – A meg nem írt memoár című színi előadás szereplőiként.
ROSTI PÁL – A MEG NEM ÍRT MEMOÁRSzellemidézés 1830-1874 Gazdag történelmi forrásgyűjteményből, válogatott képi- és hanganyaggal, valós alapokon, de egyedülállóan az ő saját szemszögéből idéztük meg és vittük színre Rosti Pál emberi alakját. Szikrázó élete gondolatainak, helyzetértékeléseinek szűrőjén világlik fel. Így vele és az éppen jelen lévő, ma is közismert sorstársai révén léphetünk be többször életének benső és sorsfordító színtereire is, részesítve egyúttal közönségünket a páratlan kalandokban és töltekezve Rosti Pál szellemi kisugárzásában. A Szövegíró, a Rendező, a Bartók Színház társulata örömmel ajánlja az előadást, hogy az érdeklődő kivételes részesévé váljon Rosti Pál párját ritkító élményeinek, atmoszférát teremtő, élénk stílusának, tanúja legyen a polgári korszellem elkötelezett alakításának. Élje át, hogy tanúja egy jellemfejlődésnek, hogy társa egy nagy műveltségű szabadságharcosnak, világpolgárnak, egy polihisztornak, korának legkiemelkedőbb pentelei polgárának. Szövegíró: Rendező: |
PIHENŐ/FRISSÍTŐ ÁLLOMÁS – TESCO
|
A Tescoban módunk van megpihenni, felfrissülni, mielőtt folytatnánk a túrát. Érdekességképpen meg kell jegyezni, hogy az egykori Termelő Szövetkezet területén épült a bevásárlóközpont, ahol a Simonyi birtokok voltak. Itt állt a Simonyi kastély is, ami a TSZ központi irodája volt.
|
FELHÍVJUK TÚRÁZÓINK FIGYELMÉT, HOGY SÁNDORHÁZA ÉS PÁLHALMA LÁTNIVALÓI ELŐZETES
BEJELENTKEZÉSSEL LÁTOGATHATÓAK. KÉRJÜK A KÖRÜLTEKINTŐ FOTÓZÁST!
A kúria területe jelenleg a DSK Acélszerkezeti Kft. gondozásában van.
06 25 511600
Tarány Gábor
ügyvezető igazgató
06 25 511612
ugyvezetes@dak.hu
SÁNDORHÁZA
A szebb napokat megélt kúria épülete
fotó: Horváth Tamás
Kataszteri térképen (XIX. század)
Báró Mondbach Károly kamarás halála után gyermekei a vagyont háromfelé osztották, Mondbach Sándornak jutott az a birtokrész, mely Dunapentele községtől nyugati irányban terült el, akkor még Felsőmajornak neveztek. 1864-ben Pesty Frigyes a pentelei puszták között így említi:
“… ettől délnyugatra ‘Sándor’-puszta, a várostól nyugatra Mondbach Sándor úré, saját kisszerű lakával.”
Az 1870-es években a birtokot és a rajta felépített kúriát nemcsak a pentelei nép, de a hivatalos térképek is Sándor-háza néven tüntetik fel.
Ebben az időben egy zsidó bérlő, Pfeffer Imre bérelte, aki rövidesen tönkrement. A gazdasági épületek leégtek, bennük a jószág is.
1880 után az egész sándorházi gazdaságot felsőőri Nagy Gyula ügyvéd vette meg.
1898-tól a 630 kat. holdas birtoknak új tulajdonosa lett, báthori Sigray Pál személyében. Az ő kezdeményezésére jött össze az a gyűlés 1907-ben, amely kimondta a dunapentelei református egyházközség megalakulását. Ennek 1926-ban bekövetkezett haláláig főgondnoka volt.
PÁLHALMA
Pálhalma emlékpark fogadóhely – bejelentkezés:
Agrospeciál Kft.:
06 25 531 180
Pálhalma kataszteri térképe /1880
A kastély tetőszerkezete a mai állapotnak megfelelően rászerkesztve
Pálhalmai Dóra kastély átalakítás előtt és után
1864-ben Pesthy Frigyes helységnévtárában a következők szerint említi: “…Ehhez délre tekintetes Rosty úré, igen csinosan épült úri lakkal.”
A Rosty család Dunapentelén Rosty István barkóczi nemes személyében jelent meg, aki a néhai földesúr Daróczy Ferenc lányát, Zsuzsannát vette feleségül. További Rosty generációkat követően Rosti Pál 1847-ben örökli meg a birtokot, de csak az amerikai utazását követően, 1860-tól válik igazán alkotó gazdájává.
Rosti Pál 1874. december 7-i halálát követően 1875-ben a birtokot a Dóra család vásárolja meg.
Az 1880. évben készült dunapentelei kataszteri nyilvántartási térképen alaprajzi konfigurációjával pontosan feltüntetve láthatjuk a pálhalmai kastélyt.
Rosti Pál (1830-1874)
Kataszteri térképen (XIX. század)
Az alaprajzon még nincs rajta sem az udvari szárny, sem az épület előtti íves lefedésű folyosó. Ezeket már a későbbi tulajdonosok, a Dóra család építette.
1945-ös földreform után Pálhalmai Célgazdaság alakult az egykori Dóra-birtokon. A kastélyban ma az Agrospeciál Kft. központi irodái működnek.
A penteleiek által nagyra becsült Dórák is a Dóra emléktáblánál virágot érdemelnek, mert a Rosti kastély és birtok további bővítésével Dóra Szilárd sok embernek adott munkát. Fiai Sándor és Pál itt végezte elemi iskolai tanulmányait, majd gazdászatot tanultak. Példátlan sportlövő karriert futottak be, családot alapítottak, Pál Dunapentelén, Sándor Üllőn és Gödöllőn gazdálkodott, ám a kommunista kitelepítések és államosítások célpontjaivá váltak. Pál itthon maradt, vagyonától megfosztották. Sándor megszökött és Madridba távozott, hontalan státuszban is számos pénzdíjas lövészversenyt nyert még, amelyből megélhetését biztosította.
Amikor Muráti Lili, a koholt vádak elől kimenekült, rendkívül szép és sikeres színésznő megözvegyült Madridban, Dóra Sándor vette el feleségül. Dóra Sándor halála előtt pár héttel tért haza és a Farkasréti temetőben temették el. Pál a gödöllői temetőben nyugszik.
DÓRA SÁNDOR(1905 – 1986) |
DÓRA PÁL(1907 – 1994) |
Ezzel túránk végére értünk, reméljük új ismeretanyagokkal, élményekkel gazdagodtatok az út során, és mindenki jól érezte magát!
VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE
információ/észrevétel: elmenytura@dunaujvarosmesel.hu
