Néphadsereg – 1977. október 1.
Az összefogás vívmánya
Gyakran elhangzik a megállapítás, hogy a szocialista haza védelme az egész társadalom ügye. Ennek hallatán legtöbben a sorkatonai szolgálat teljesítésére és az általános hadkötelezettségre gondolnak. Kétségtelen, hogy az említettek a honvédelem nagyon lényeges elemei. Csakhogy a haza megbízható oltalmazásának feladata, szüntelen szilárdítása szerteágazó tennivalók sokaságát foglalja magában. Ennek tanúbizonysága az a vasúti uszályhíd is, amelyet nemrégiben mutattak be a hazai és a külföldi szakemberek előtt. Ezt a kitűnő létesítményt különböző népgazdasági szervek, vállalatok – az Országos Tervhivatal, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a MAHART, az Út- és Vasúttervező Vállalat – és a néphadsereg szakemberei kitűnően összehangolt, együttes munkával hozták létre.
Az elgondolást a honvédelem korszerűsítésének igényei szülték. Magyarországot a Duna és a Tisza három részre tagolja. S a hazánkat sújtó esetleges agresszió bekövetkezésekor e nagy víziutak hídjainak lerombolása az országrészek elszigetelődésének veszélyével járna, megnehezítené a folyamatos szállítás, utánpótlás létfontosságú feladatának megoldását. Ezért adott esetben e két nagy folyón
igen rövid idő alatt
számos új közúti és vasúti hidat kellene megépíteni. A korábban kialakult és alkalmazott megoldások, időnormák viszont már nem felelnek meg a korszerű háború felgyorsult ütemének, követelményeinek. A hidakat a hagyományos módszerekhez viszonyítva sokkal gyorsabban kell megépíteni.
Ez az igény késztette töprengésre az ezzel megbízott polgári és katonai szakembereket. Így született meg az elgondolás: olyan folyami uszályokat kell gyártani, amelyek békeidőben kitűnően alkalmasak a vízi útvonalakon történő szállításra, szükség esetén pedig felhasználhatók pillér nélküli vasúti hidak gyors létrehozására. Az elgondolás eleinte túlságosan merésznek látszott. Főleg azért, mert több műszaki probléma is megoldásra várt. Egyebek között az uszályoknak a folyó sodrásával haránt irányú, megbízható rögzítése; egymáshoz történő, nagy nyírószilárdságú csatlakoztatása; az uszályhíd feljáróinak műszaki kialakítása; kellő szilárdságú és teherbírású uszályfödémek létrehozása és így tovább.
A Honvédelmi Bizottság hozzájárulásával a kijelölt polgári és katonai szervek, vállalatok szakemberei megkezdték az elgondolás valóra váltását, a kutatás, a tervezés, a fejlesztés, majd a kísérletezés, illetve a megvalósítás munkáját. Fontos szerepet vállalt ebben Varga Imre, a MAHART tervezőmérnöke, Demján József mérnök-főtanácsos, továbbá Karacs Albert, Gyenge Károly, Szecsődi János és több más szakember. A hadsereg részéről elsősorban Borczván Béla mérnök-alezredesre és Galló László mérnök-őrnagyra hárult a tervező, fejlesztő munka java része.
Elismerés és köszönet az összehangolt végrehajtásért
Az összefogás eredményeként kidolgozott tervek alapján legyártották azokat
a kettős rendeltetésű
tank- és szárazáru (TS) uszályokat, amelyek vízi szállításra és uszályhidak létrehozására egyaránt alkalmasak. A Dunán belőlük összeállított első közúti hidat ezután rövidesen bemutatták. Bebizonyosodott, hogy az uszályoknak a folyó sodrásával haránt irányú megbízható horgonyzása lehetséges, s így az uszályhíd képes ellenállni a folyam gigantikus erejű sodrásának. Ehhez kellő nagyságú és mennyiségű, s megfelelő módon rögzített horgonyokat alkalmaznak. Az uszályok egymáshoz csatlakoztatásának biztonságos megoldását is kimunkálták. Mégpedig úgy, hogy az összekapcsolás a várható terhelés és az úgynevezett nyíróhatás többszörösét is képes elviselni.
A polgári és a katonai szakemberek nem elégedtek meg a kezdeti eredményekkel. A következő feladat az volt, hogy vasúti uszályhíd megépítését is lehetővé tegyék. Két évvel ezelőtt jutottak el odáig, hogy bemutathatták az első, akkor még csak három uszályból álló vasúti hídelemet, amelyre már vonatszerelvény is felgördülhetett. A Duna e megoldással történő teljes áthidalására azonban még várni kellett. Bebizonyosodott, hogy az uszályhídra történő feljárat első megoldása nem tökéletes. Új megoldást kellett kialakítani. A MAHART javítóműhelyében készült el a jelenleg alkalmazott, s a követelményeknek már jól megfelelő feljáró hídelem, amely a partot és az ahhoz legközelebb lehorgonyzott uszályt összeköti.
Ilyen előzmények után tarthatták meg a legutóbbi bemutatót, amelynek során már könnyű és nehéz vasúti szerelvények
düböröghetnek át
a Duna teljes szélességében létrehozott vasúti uszályhídon.
Óramű pontossággal folyika munka
A hídhoz csatlakozó vasútvonalszakaszt az egyik, új kiképzési rendszerű műszaki alakulat katonái építették. Ez sem volt akármilyen teljesítmény. Viszonylag rövid idő alatt sok tízezer köbméter földtömeg kitermelésével, s ugyancsak több tízezer köbméter alépítmény-ágyazat elkészítésével hozták létre. A vasúti felépítményt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium bocsátotta a néphadsereg rendelkezésére.
Az uszályhíd immár bebizonyította létjogosultságát. Közúti változatát már népgazdasági célokra is alkalmazzák: Tahitótfalunál a felújítás miatt átmenetileg lezárt régi híd helyett uszályhidat építettek a forgalom lebonyolítására. S miként a bemutató résztvevőit tájékoztató Stadler János vezérőrnagy, miniszterhelyettes elmondta, ilyen közúti, vagy vasúti uszályhíd ma már egy-egy híd felújítás miatti lezárása, természeti csapás, vagy más rendkívüli körülmény esetén bármikor létrehozható. A közúti, vagy vasúti uszályhíd felépítésének költsége csupán töredéke a hagyományos módon történő hídépítés költségének.
Az utolsó parancsok szállnak az éterben
Az uszályhíd természetesen lezárja a folyón zajló vízi közlekedést, szállítást. Ez azonban nem okoz fennakadást. Ugyanis egy-két uszály kiiktatásával
a híd bármikor megnyitható,
s így azon hajózási nyílás létesíthető. A hajók átbocsátása után az uszályok rövid idő alatt újra a helyükre illeszthetők, s a hídon ismét zavartalanul folytatódhat az átkelés.
Varga Imre tervezőmérnök mindössze két hónapig szolgált a hadseregben, valamikor az ötvenes években, műegyetemista korában. Azóta nem öltött egyenruhát. Igazi “civil” létére munkájával mégis a honvédelem szilárdítását szolgálja. Mégpedig igen hatékonyan. Érthető tehát, hogy a honvédelem érdekeivel szoros összhangban álló tevékenységéért már megkapta a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatát. Ő irányította a MAHART szakember-kollektíváját, amely a nagyszerű hídhoz szükséges uszályokat megtervezte. Az elgondolások gyakorlati kipróbálásakor szorosan együttműködött Márkus István hajóskapitánnyal, Borczván Béla mérnök alezredessel és Galló László mérnök őrnaggyal. Domján József, a MÁV főtanácsosa pedig a vasúti felépítménynek az uszályokra történő rögzítési eljárását dolgozta ki munkatársaival. Borczván alezredes meleg szavakkal említi a nagyszerű munkában részt vevő több polgári szakember nevét. “Áldozatkész közreműködésük nélkül nem jöhetettvolna létre ez a műszakilag számosúj elemet tartalmazó alkotás— mondja. — Egyszersmind jelkép isez, mégpedig a haza védelméért érzett társadalmi felelősség gyakorlati megnyilvánulásának jelképe.”
Áll a híd, megindul az átkelés
Az uszályhídhoz épített vasúti vonalszakasz – az uszályokhoz hasonlóan – nem csupán honvédelmi célokat szolgál. A lejáróhídhoz történő csatlakozás színhelye
szükségkikötőként is
használható. Ugyanakkor az új vasútvonal olyan területen vezet keresztül, ahol igen gazdag hozamú kavicsbánya üzemel. A szárnyvonal létrejöttével a korábbinál sokkal egyszerűbb és gazdaságosabb a kavics kitermelése, elszállítása.
Vasúti mellékszárnyon a partig, majd az uszályhídon át a Dunán
TS-uszályhídra vezető mellékvágány /2018, 2021, 2022 és 2023 – KÉPEK
Ez is azt mutatja, hogy a népgazdaság és a honvédelem érdekei kölcsönösen kapcsolódnak egymáshoz. Különösen akkor, ha a polgári és a katonai szakemberek oly céltudatosan és következetesen törekednek erre, miként ez e nagyszerű vasúti uszályhíd létrehozása során is történt.
BERTALAN ISTVÁN BÉLA
Fotók: BLEICH RUDOLF
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
