Dunaújvárosi Hírlap – 1962. október 19.
Modern építészeti törekvések városunkban
Korunk minden művészeti ágának, az építőművészetnek is az a feladata, hogy a ma emberéhez szóló modern alkotásokat hozzon létre.
A modern épületeknek három alapvető követelményt kell kielégíteniök: meg kell, hogy feleljenek a mai élet támasztotta funkcionális követelményeknek; csak korszerű szerkezetű, korszerű anyagokból épült építmények lehetnek; és végül, de nem utolsó sorban, a ma formanyelvén megfogalmazott, szép alkotásnak kell lenniök.
Mit értünk funkcionális (használati) szempontból korszerű épületen? A modern épület az igényeknek megfelelő csoportosításban tartalmazzon alkalmas tereket a benne folyó élethez, munkához, tanuláshoz stb-hez. Legyen felszerelve szükséges technikai berendezésekkel, a (korszerű fűtés, világítás, szellőzés stb.). Ez az, amit a modern épülettől elsősorban igénylünk.
A technikai és tudományos fejlődés, a lakosság szaporodása, a kulturális igények növekedése, egyre több épület létesítését igénylik. Ezeket az igényeket viszonylag rövid idő alatt kell kielégítenünk. Érthető tehát, hogy az építészet ezeket a mennyiségi követelményeket csak korszerű építési módszerekkel, az új anyagokban, az előregyártásban stb-ben rejlő lehetőségek kihasználásával tudja kielégíteni. A modern épületnek tehát szerkezetileg is korszerűnek kell lennie.
Természetesen az épületek – akár művészi alkotásoknak, akár iparilag készült termékeknek tekintjük azokat, – megjelenése, formai kialakításuk korszerűsége sem lehet elhanyagolható.
A célszerűségre és tömeggyártásra való törekvés az építészeti alkotásokra éppen úgy rányomta bélyegét, mint használati tárgyainkra: a modern épületekről eltűntek a díszített párkányok, a régmúlt korokban divatos oszloprendek, ornamentális díszítések. Az épületek minden felesleges sallang nélkül jelennek meg.
Érthető, hogy a korábbi (gazdagabb kiképzésű) építészeti stílusokhoz szokott közönség a modern építészet alkotásait eleinte túl szegényesnek találta. Remélem azonban, hogy a modern építészet sikerült, szép alkotásai a közönség nagy részét már meggyőzték arról, hogy a modern építészet eszközeivel is lehet gazdag, igazi művészi alkotásnak számító épületeket létrehozni.
Az elmúlt 5-6 év alatt a korábbi évek stílusutánzó épületeit városunkban is a modern építészet első alkotásai magukon viselik a próbálkozás, az útkeresés nyomait. Az építészeknek is meg kellett találniuk a modern építészet igazi hangját.
Az Asztalos János utcai középblokkos lakóépületek apróbb hibái ellenére már nagyon sok szempontból figyelemre méltó modern épületeknek számíthatók. Ezek voltak az első középblokkból épült lakóházak, amelyek szerkezeti szempontból komoly fejlődést jelentettek a hagyományos, téglából épült építményekkel szemben.
Alaprajzi elrendezésükben is nagyon sok a figyelemreméltó újdonság a régebbi lakás elrendezésekkel szemben, atervezők sutba vágták a korábbi elveket, melyek szerint a szobák ablakai nézzenek az utcára és a sokkal döntőbb, a csodálatos dunai táj felé nyitották meg az összes lakóhelyiségeket. A kisebb alapterületű lakásokat ezeknél az épületeknél szerelték fel először beépített konyhaberendezéssel és beépített, ruhásszekrényekkel. Kár, hogy a fürdőszobák használatát zuhanyozótálcák, amelyeknek a fürdőkádat kellene helyettesíteniök, eléggé rontják. A kis lakás alapterületen megoldandó modern lakás itt vetette fel azt a gondolatot is, hogy a városi élet, az üzemi étkezés mellett az élelmiszerkamrák méretei csökkenthetők. Természetesen az újszerű alaprajzi elrendezés és szerkezet, a modern építészet őszinteségre való törekvése, formai szempontból is új problémát jelentett. Csak a modern építészet eszközeivel, a falfelületek és falnyílások szép arányával, azok kellemes ritmusban való elosztásával, a felületi plasztika (a mély kávába ültetett ablakok és loggiák) lehetőségeinek kihasználásával és a nagy, tömör falfelületek színezéssel való megbontásával lehetett és kellett megoldani azt, hogy a modern szerkezetű és alaprajzi elrendezésű lakóház modern (egyszerű), de szép külsőt kapjon.
Nagypaneles építkezés /1961
fotó: MTI Fotó/Bárándi István
A pártház mellett felépült 150 lakásos FE/9-10 jelű nagypaneles épületek további lépést jelentettek a modern építészet útján. Szerkezetükben még korszerűbb, szobanagyságú fal- és födémelemekből készültek. A gazdasági helyiségek beépített bútorokkal való felszerelése ezeknek a helyiségeknek, velük együtt a teljes lakás területének a csökkentését tették lehetővé.
(Meg kell ugyanis jegyeznünk, hogy a lakásköltségek csökkentését az egész világon úgy próbálják elérni, hogy a beépített bútorok és a lehető legkorszerűbb technikai felszereltség mellett a lakások alapterületét, főleg a gazdasági helyiségek rovására igyekeznek csökkenteni.)
A nagypaneles szerkezet a homlokzat kialakításánál újabb problémákat vetett fel. Ilyen szerkezetek esetén ugyanis az erkélyek loggiák kialakítása rendkívül bonyolult. A tervezők tehát a monoton ablakritmusú egységes tömeg gazdagítását a lépcsőházak plasztikus megjelenítésével oldották meg, és az előbb említettekkel és az épület színezésével tették változatossá és egyszerűségében is széppé az épület homlokzatait.
A jelenleg épülő épületek közül okvetlenül meg kell említenem Vasmű út déli, Vasmű felé eső részén a épülő 8 emeletes garzonház épületét. Ez a létesítmény programjában, elrendezésében és homlokzati kialakításában egyaránt a város egyik legkorszerűbb, legszebb lakóépülete lesz. A garzonház tervezője ennek az épületnek a tervezésénél nemcsak arra törekedett, hogy a középfolyosós elrendezésű lakóépületben gyermektelen házasoknak, vagy magányosoknak megfelelő lakást biztosítson, hanem arra is lehetőséget akart teremteni, hogy a leendő lakosok az épülethez csatlakozó földszintes épülettömegben a szállodák halljához hasonló olyan közös helységet találjanak, ahol a lakók közössége összegyűlhet, megismerkedhet egymással, közösen szórakozhat
Háttérben épül a Finta József által tervezett garzonház /1962
fotó: MTI/Horling Róbert
Nyolcemeletes garzonház, klub és áruház
Az épület tömegkialakítása funkció és esztétikai szempontból egyaránt korszerű. A tervező a középmagas szárnyban helyezte el a lakásokat, a nagyobb tereket igénylő közös helyiségeket pedig a szerkezeti és funkcionális szempontból egyaránt kedvezőbb csatlakozó földszintes tömegben helyezte el. Ez a megoldás formailag is szép, hisz az alacsony tömeg kiemeli a város pillanatnyilag legmagasabb épületét, és a két tömeg harmonikusan kiegészíti egymást. A homlokzat kialakítási módszere szintén a modern építészeti felfogás szép példája lesz. A díszítetlen, sima tömegeket a különböző anyagok (nyersbeton, tégla, fém, fa, üveg) anyagszerű megjelenítése és ezeknek az anyagoknak harmonikus összeválogatása teszi majd széppé.
 |
 |
| Czigler János, a Dunaújvárosi Vasmű szállítási dolgozója költözik az újonnan átadott lakásába /1961 fotó: MTI/Bárándi István |
Az új déli városnegyed, ahol 360 összkomfortos lakás készült el 1961-ben. fotó: MTI/Bárándi István |
A megépült modern épületeken nem hiányoznak általában a kisebb-nagyobb bosszantó hibák sem (rosszul záródó ablak, rosszul elhelyezett ajtó stb.). Ezeket a hibákat azonban nem szabad a modern építészet rovására írnunk. A hibák legtöbbször a még új, ismeretlen szerkezetek miatt, kivitelezési, esetleg tervezési hibából adódnak. Biztosak lehetünk abban, hogy a tapasztalatok, amelyeket az építészek és építők az új anyagokal kapcsolatban szereznek és a várhatóan javuló kiviteli minőség folytán ezek a hibák is el fognak tűnni a jövőben épülő épületekről.
Somogyi József szobrászművész Martinász című szobra (1960) és a Barátság-városrész új, nyolcemeletes toronyháza
fotó: MTI/Szilágyi Pál
Modern építészetünk jó úton halad. Minden bizonnyal még nagyon sok szép épülettel fogja gazdagítani városunkat, és méltó modern keretet teremt mindennapi életünknek.
Baranyai Ferenc
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
