Nemzeti Sport – 2000. december 27.
megjelent: Dunaferr 2000.10.05.
Az év versenyzője: CSOLLÁNY SZILVESZTER
Az aranyérem már ott volt a levegőben
FOTÓ: DANIS BARNA
– Elégedett?
– Miért, nem tűnök annak?
– De, abszolút sikeres ember benyomását kelti. Ráadásul az olimpiai aranyérme mellé a múlt héten megkapta az év legjobb sportolójának járó elismerést is…
– És mérhetetlenül büszke vagyok rá, ekkora megbecsülés még soha életemben nem ért. Persze, úgy vélem, hogy Kolonics Gyuri és mindenki, aki mindent megtett a sikere érdekében, megérdemelné ezt a címet.
– De az idén ön mégiscsak több volt mindenkinél.
– Úgy vélem, a szimpátia döntött, hiszen aranyérem és aranyérem között nem lehet különbséget tenni. Legalábbis én nem tudnék. Nem az a fontos, hogy az idén én több voltam mindenkinél, sokkal lényegesebb, hogy felvésték az én nevemet is a vándorserlegre, hogy valamilyen szinten megmaradok az örökkévalóságnak, és elismerik a munkámat.
– Amit jobban nem is csinálhatott volna. Az idény több tucatversenyéből mindössze kétszer szenvedett vereséget. Hogy lehet ezt bírni?
– Ha az ember fizikailag tökéletesen felkészül, már csak a fejében kell rendet rakni ahhoz, hogy el tudja viselni az esélyesség terhét. Másrészt pedig minden esztendőnek megvan a maga célja, és ha tudod, hogy minden egyes verseny ahhoz az egy nagy célhoz vezet el, egészen másképp állsz hozzá a megpróbáltatásokhoz.
– Az idén minden bizonnyal önt az olimpia motiválta, és biztos, hogy sydneyi aranya volt az év legpozitívabb élménye…
– Inkább azt mondanám, az aranyérem is. Furcsa, de a verseny előtt eltöltött két hetemet Sydneyben semmihez sem tudom hasonlítani. Lementem az edzőterembe, majd kirobbantam az erőtől, a bizonyítási vágytól, és egyszerűen minden úgy ment, mint a karikacsapás. Csodálatos edzéseim voltak, és valahogy már ott volt a levegőben a győzelmem.
– Az esztendő negatívuma pedig feltehetőleg a májusi brémai kontinensviadalhoz kapcsolódik…
– Már ha egy Európa-bajnoki ezüstérmet negatívumként kell felfogni!
– Semmi esetre sem, de jól látható, hogy maradt önben tüske a versennyel kapcsolatban.
– Tüske, az maradt. És most ne beszéljünk a pontozókról és a görög sportdiplomáciáról… Sydney tükrében már tudom, hogy bár teljesen felkészülten utaztam el az Európa-bajnokságra, fejben nem tudtam megfelelni. Valami hiányzott ahhoz, hogy győztes gyakorlatot produkáljak. Az fáj, hogy címvédőként utaztam a versenyre, és pont a görög srác győzött le! Valahogy nem szíveljük egymást. Nem vagyunk haragosok, de a barátomnak sem mondanám Tambakoszt.
– Ez a nagy riválisoknál elfogadható. Igaz, az elkövetkező négy évben a szakemberek szerint inkább az olimpiai bronzérmes Jordán Jovcsevvel fog többet meccselni.
– Igen, én is erre számítok. Jovcsev bivalyerős, és az új kódok erőelem-erőelem kötést írnak elő, ami leginkább neki és nekem kedvez. Ám ki tudja, mit hoz a jövő! A lényeg az, hogy az új gyakorlatom nagyjából elkészült.
– Már csak az edzéseket kell elkezdeni.
– Azzal még várjunk egy kicsit. Előbb még pihennék. Úgy tervezem, hogy január tizedike környékén állok újra csatasorba, ami azért is szükséges, mert márciusban már Világkupákon, köztük a budapesti fordulón kell helytállni. És ugye itthon illene jól szerepelni.
– Ez azt jelenti, hogy nem utazik el a családjával Dél-Afrikába?
– Bár nagyon szerettünk volna egy kicsit együtt kikapcsolódni, egyszerűen nem engedhetem meg magamnak. Az elintézni való ügyek napról napra tornyosulnak előttem, és azzal nem oldom meg a problémáinkat, ha egy hónapra elutazom a világ másik felére.
– És januárban hol kezdi meg az edzéseket?
– Nagyon úgy tűnik, hogy Budapesten, de a részletekről még egyeztetnem kell az egyesületem, vagyis a Dunaferr vezetőivel. Már egy ideje fontolgatom, hogy elköltözöm Dunaújvárosból, hiszen rengeteg minden a fővároshoz köt. Szeretném, ha a kislányom, Szimóna angol nyelvű óvodába járna, a feleségem több munkalehetőség közül választhatna, és itt én is könnyebben mozognék, gyorsabban tudnám intézni az ügyeimet. Ráadásul februártól a József Attila Tudományegyetem budapesti médiaintézetének a hallgatója leszek, tehát mindenképpen szükségszerűnek tartom, hogy Budapesten vagy környékén teremtsünk otthont.
– Vagyis az olimpiai aranyéremért kapott jutalmát házépítésre fordítja?
– Igen, és ez az, ami most a leginkább foglalkoztat. Látja, sikeresnek, elégedettnek mondhatom magam, ám igazából akkor leszek teljes ember, ha végre a saját házamban térhetek nyugovóra.
Dunaferres egérpad Csollány Szilveszterrel /saját gyűjtés
Csollány az év sportolója!A dunaújvárosiak három kategóriában is a legjobbak között végeztek
Budapest (mti-DH) – Idén negyvenharmadszor szavaztak a sportújságírók arról, hogy kik az év legjobbsportolói, edzői, csapatai. Amint várható volt, a sydneyi olimpia évében szoros verseny alakult ki, a győzelmet csak ötkarikás aranyéremmel lehetett megszerezni. A dunaújvárosiaknak volt miért örülniük… A férfiak között Csollány Szilveszter, Kolonics György, Bárdosi Sándor az első három sorrendje. A nőknél Kovács Ágnes végzett az élen, megelőzve Nagy Tímeát és Márkus Erzsébetet. A csapatok rangsorában a férfi vízilabda-válogatott lett az első, a kajak négyes és a női kézilabda-csapat előtt. Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 2000. december 20. |
|
|
Névjegy
CSOLLÁNY SZILVESZTER Született: 1970. 04. 13. |
Csollány Szilveszter 1970-2022
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
