Fejér Megyei Hírlap – 1964. július 28.

UTAZNI JÓ

Ismerkedés a világgal

Nemrégiben egy idős asszonnyal beszélgettem, aki úgy emlékezett a fiatalságára, hogy ő bizony nem szokott utazni. Pesten egyszer járt – mondta -, amikor felment szolgálni. Különben csak Földvárra, Pentelére jártak a piacra, de inkább csak gyalog, mint vonaton.

MAGYARORSZÁG – az első magyar útikönyv

Aztán ugyancsak Baracson beszélgettem egy másik, tsz-tag asszonyal, aki meg azt mondta el, hogy náluk az utóbbi években mindig szerveznek utazásokat. A múlt évben a Bakony vidékével és a Balatonnal ismerkedtek, Hévizen töltöttek felejthetetlen órákat, az idén meg majd talán Pécs környékére rándulnak ki, ha az aratással, csépléssel végeznek.
Adonyban szem- és fültanúja voltam, amint egy csehszlovákiai utazás előtti délutánon a szükséges igazolásokat és a költőpénz adták át. Sokáig emlékezni fogok azokra az asszonyarcokra. A napi munka után fáradtan, de szemükben a még soha meg nem élt élményvárás örömével tartották kezükben a barna koronákat, ízlelgették előre az utazást.
Hogy mit mondtak ugyanezek az asszonyok, amikor visszajöttek? Úgy érezték, kicsit kisebb lett a világ, mert többet ismertek meg belőle. Felfedezték, hogy az emberek bárhol is élnek – elsősorban dolgozó, munkálkodó emberek. Saját magukon tapasztalták, jó dolog ismerkedni, meglátni a maguk világán kívül a tágabb, nagyobb világot.

A dunaújvárosi IBUSZ új irodájának kirakata 1964-ben.
fotó: MTI/Szilágyi Pál

A dunaújvárosi IBUSZ irodában

Kik, hogyan ismerkednek a világgal, hazánkkal és a külfölddel – ezután érdeklődtem Dunaújvárosban, az IBUSZ irodában. Újvári Gézával, az iroda vezetőjével beszélgettünk, kik utaznak, honnan, hová, hogyan? Az már közhely lenne, ha a régi és mostani utazókat hasonlítanánk össze – ma már nem különös a fejkendős néni sem az IBUSZ-nál, de az utazók zöménél még azt is nehéz lenne megállapítani, hogy vajon parasztemberek-e, vagy városiak?
Újvári elvtárs nem egy-két, hanem huszonöt éve kezdte munkáját az IBUSZ-nál, előbb mint munkás és csak a felszabadulás utáni években mint irodavezető. A fejlődést ezért a maga tapasztalatai alapján tudja bemutatni.
– Itt, Dunaújvárosban tizenkét évvel ezelőtt tulajdonképpen hetijegyek árusításával kezdtük az IBUSZ-munkát – mondta. – Ma? A korszerű, szemre is szép irodában egykori segítőtársával együtt Párizstól – New Yorkig rendelkezésére áll az utazóknak.

IBUSZ dunaújvárosi irodája

Párizs helyett én előbb a falusi utazókról érdeklődtem. Elmondta, bel- és külföldi utak egyaránt érdeklik a községben lakókat, a termelőszövetkezeteket. Iváncsáról, Besnyőről, az ercsi cukorgyárból minden évben indulnak csoportok. Ugyanezt mondta el a baracsi termelőszövetkezetekről, a mezőfalvai és sinatelepi állami gazdaságokról.
— Besnyővel éppen most tárgyalunk egy, a romániai tengerpartra szervezendő utazásról. A baracsi Igazság Tsz-ből 120 fő készülődik Aggtelekre, Mezőfalváról az állami gazdaságból Balatonföldvárra indulnak most vasárnap, két napos útra. A csákvári tüdőszanatórium egészségügyi növendékei számára mátrai kirándulást szervezünk. Dunaújvárosból az építőktől 120 személy a Mátrába, a Vasműből 60 fő Moszkvába, másik 60 fő pedig Romániába, a tengeri partra indul – mondta Újvári elvtárs.
Az iroda ügyfelei között szép számmal találni a szomszédos megyékből is gazdaságokat, intézményeket – és persze a napi forgalomban sok-sok idegent. Pénzváltás, útlevél, szállodai szoba foglalása, férőhely biztosítása repülőgépre, mind a megszokott ügyletekhez tartozik.

Turistákat szállító Ikarus autóbuszok Dunaújvárosban /1966. június 24.
fotó: MTI/Fényes Tamás

Nemcsak várnak

Valamit megéreztem ott az irodában, a legnagyobb és legkisebb szolgáltatásokat is úgy kezelik, mint a munka egyformán szerves részét, így nem következik be olyan dolog, amitől magamban mindig félek, ha utazásokat emlegetnek, az, hogy a külföld mellett elsikkadnak a hazánkat, sőt a közvetlen környékünket megismertető utazások.
Nem várják mindig a jelentkezőket. Kimennek a termelőszövetkezetekbe, üzemekbe, megbeszélik a lehetőségeket, segítenek az útitervek összeállításában, költségvetések előkészítésében. Örülnek a külföldi út gondolatának, de örülnek annak, ha egy környékbeli község fiataljai például csak Dunaújvárosba óhajtanak belátogatni egy színházi előadásra.
Utazni, hazánkat, külföldet, a nagyvilágot látni – jó dolog. Egyre többen ismerik meg, veszik igénybe a mindig nagyobb lehetőségeket Egyre többen ismerkednek tájakkal, emberekkel a világgal.

Vincze István

IBUSZ társasutazás /1959 fotó: Fortepan/Heinzely Béla Röviden összefoglalva ismertetjük az IBUSZ tevékenységét. Teljes neve: Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási, Szállítási Vállalat. Kereskedelmi vállalatként működik, s hazánknak nemcsak legnagyobb idegenforgalmi intézménye, hamem a legrégibb is. Hatvan évvel ezelőtt alapították (1902 – szerk.). A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium irányítása alatt áll. Az IBUSZ irodái árusítják a különböző vasúti jegyeket, távolsági autóbuszokra, hajójáratokra, bélés külföldi repülőjáratokra szóló jegyeket. A vasúti jegyet egy hónappal előbb is meg lehet váltani az IBUSZ-irodákban. Egyik legismertebb és legnépszerűbb utaztatási programja az autóbuszos országjárás. Az elmúlt évben például egy és háromnegyedmillió ember vett részt ezeken a túrákon. Szervezi az iskolai kirándulásokat is, ezzel kapcsolatban útitervről, járművekről, szállásról és ellátásról is gondoskodik. Jelentős szerepet tölt be a belföldi üdültetés területén. A fizető vendéglátó szolgálat keretében 66 községben 2000 szoba között lehet válogatni. Az IBUSZ üdülőszolgálata kívánatra szállodai szobáról is gondoskodik az ország minden részében. Részt vesz a vállalat nemzetközi kongresszusok megszervezésében és lebonyolításában, állami és megyei szervek tanfolyamainak szervezésében. Sportirodája a sportolók és szurkolók bel- és külföldi társasutazásait szervezi. Különös súlyt helyez arra, hogy minél több falusi dolgozót vonjon be az idegenforgalomba. A múlt évben például januártól márciusig csaknem tízezer dolgozó parasztot hozott fel Budapestre, látogatóba. Az IBUSZ kezeli az Aggteleki barlangot és üzemelteti a jósvafői Tengerszem szállót, valamint az aggteleki Barlang Szállót. Utolsóként említjük meg a külföldi társasutazások szervezését és lebonyolítását. Az elmúlt években többszázezren jutottak az IBUSZ útján külföldre, ebben az évben is mintegy százezren utazhatnak majd a baráti és nyugati országokba. Ugyanakkor százezernél több külföldi vendéget hoz Magyarországra az IBUSZ 1962-ben. A vállalat budapesti és vidéki irodahálózatával bonyolítja le sokrétű munkáját. A fővárosban főirodáján kívül 12, vidéken 46 fiókiroda áll az utazóközönség rendelkezésére. Képes Magyarország, 1962. január

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.