Dunaújvárosi Hírlap – 1989. október 24.

Megemlékezések október 23-ról

Tér és kopjafa

Országszerte megemlékezéseket, ünnepélyes gyűléseket szerveztek október 23-a tiszteletére. Vasárnap délután több száz ember gyűlt össze a Kerepesi temetőben, a harcok során elesettek végső nyugvóhelyénél, a 21-es parcellánál, hogy idén először nyíltan emlékezhessenek családtagjaikra, rokonaikra, bajtársaikra. Hétfőn délután – lapzártánk után – a Parlament lépcsőjén mondták el az emlékbeszédeket, s 18 óra után érkeztek ide a főváros különböző helyszínein összegyűlt csoportok, majd a központi megemlékezésre került sor.
Vasárnap, az 1956-os forradalom 33. évfordulójának előestéjén nagygyűlést tartottak Székesfehérváron az MDF, az SZDSZ, a FIDESZ, az MSZDP, az FKGP és a hozzájuk csatlakozó szervezetek. A Velence Szálló előtti téren mintegy kétezerötszáz ember vett részt az ünnepi eseményen.
Városunkban is méltóképpen emlékeztek meg az októberi forradalomról, az ellenzéki szervezetek vasárnap délután az új köztemetőben, a kápolna mellett állítottak kopjafát. Az emlékoszlop – Palotás József alkotása – a városunkban elesettek végső nyughelyét jelzi. Avatására, valamint a kegyeleti aktusra hétfőn 16 órakor, lapunk zárta után került sor. A temetőből a Komócsin Zoltán ligetbe vonult a tömeg, s a Komócsin ligetet Október 23. térre “keresztelték” át. A névadás egyelőre jelképes, a kezdeményezők azonban szeretnék, ha jövőre valóságosan is megváltozhatna a név.

Ünnepség a Parlament előtt E nép nevében… Sokezer ember gyűlt össze tegnap délben a Parlament előtt, s velük együtt szinte az egész ország figyelemmel hallgatta a Kossuth Rádióban felcsendülő harangszót, amellyel kezdetét vette a Magyar Köztársaság kikiáltásának ünnepsége. Szűrös Mátyás, a köztársaság ideiglenes elnöke a harangszót követően e szavakkal köszöntötte az ünneplőket: – Honfitársaim! Magyarok a nagyvilágban! Külföldi barátaim! Az Országházból szólok hazánk lakosaihoz, s mindazokhoz, akik szívükön viselik Magyarország sorsát. Azokhoz fordulok, akik határainkon túl megértéssel és rokonszenvvel követik emelkedő utunkat, támogatják népünket a gyökeres változásokat eredményező erőfeszítéseiben. A köztársaság ideiglenes elnökeként e helyről köszöntöm országunk polgárait, külföldi barátainkat. Ünnepélyesen bejelentem, hogy az országgyűlés által módosított alkotmány kihirdetésével a mai naptól, 1989. október 23-tól országunk államformája és neve Magyar Köztársaság. Szűnni nem akaró, fergeteges tapsvihar és éljenzés nyomta el ekkor a Magyar Köztársaságot köszöntő fanfárok hangját. Szűrös Mátyás a továbbiakban többek közt arról szólt, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek, amelyben magyar és más nemzetiségű honfitársaink megtalálják számításukat, boldogulásukat, és amelyet biztonságos otthonuknak tekinthetnek. Az új köztársaság felelősséget érez a határainkon kívül élő magyarok sorsáért és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolataik ápolását. Alapvető nemzeti érdekünknek tartjuk a jó szomszédi viszony ápolását a környező országokkal. Erősíteni kívánjuk a Duna-menti népek összefogását és barátságát a kölcsönös tisztelet, barátság és megbecsülés jegyében. Folytatjuk a nyitás külpolitikáját, aktív résztvevői kívánunk lenni a nemzetközi cserének és együttműködésnek a gazdaságban és a tudományban, a kultúrában és az emberi jogok érvényesítésében. Beszédét a következő gondolattal fejezte be: – Csak közös erővel emelhetjük ki az országot a mélyre süllyedésből és teremthetjük meg a szabadság, a demokrácia és a jólét anyagi, szellemi feltételeit. Megérdemli már e nép, hogy végre jókedv és bőség legyen a Duna-Tisza táján. Legyen hosszú életű az új Magyar Köztársaság és boldogabb elődeinél… Legfőképpen azt kívánom e jeles napon is: legyen béke a Földön, és legyen békesség az emberek között. Az ütemes taps elnyomta a felcsendülő Himnusz első hangjait, amelyet együtt énekelt a tömeg. (A Magyar Köztársaság kikiáltásának ünnepi eseményei lapzártakor még tartottak.)

Fejér Megyei Hírlap – 1989. október 24.

Dunaújváros

Jelképes keresztelő

Csendesen zajlott le az október 23-ai ünnep Dunaújvárosban. Az 1956. októberére emlékező dunaújvárosiak kopjafát állítottak az új köztemetőben (Palotás József szobrászművész készítette a mintegy két méteres kopjafát) és a Fidesz, az MDF, az SZDSZ szónokai emlékeztek meg a nemzeti demokratikus forradalom mellett legtovább kitartó magyar város hősiességére. Felsorolták azt a huszonegy nevet is a kopjafa tövében, akik az eddigi adatok szerint a fegyveres küzdelemben Dunapentelén estek el.

A mintegy háromszáz ember virágokat, égő gyertyákat helyezett el a kopjafa tövében.
A megemlékezés a városközpontban folytatódott egy óra múlva. A Szabad Demokraták Szövetsége kezdeményezésére jelképesen átkeresztelték a Komócsin Zoltán ligetet október 23-a térre. Azért csak jelképesen, mert az SZDSZ képviselői figyelembe vették a városi tanács vezetőinek kérését, hogy a népszámlálásig ne változtassanak utcaneveket. – Ahhoz azonban ragaszkodunk – mondta a szónok Cseh Béla -, hogy jövő március 15-én már hivatalosan is kint legyen a tábla: Október 23-a tér.

Palotás József (1947) : Kopjafa
fa, 320×75 cm

elhelyezve: 1989., Köztemető

Az 1956-os forradalom dunapentelei mártírjainak emlékére készült. Előtte márvány táblán az elesettek nevei olvashatók. A márvány táblát 1990-ben helyezték el.