Népsport – 1973. november 9.
Egy éve még csak gondolat volt
Dunaújvárosban felépült és november 11-én ünnepélyesen megnyílik az ország első vidéki műjégpályája.
Eddig a tömör rövidséggel fogalmazott hír, amely után legszívesebben néhány sornyi, hatáskeltő szünetet tartanánk. Időt adva a csodálkozásra és az örömre … Évek óta a veszteségek számlálásával kezdődik a jégidény. Hol egy szakosztály oszlik fel, hol egy pálya válik használhatatlanná a meglévő kevés közül. Évek óta várunk arra, hogy valami megállítsa ezt a visszaesési folyamatot, s most végre egy jó hír nyomába indulhatunk.
Az ország első vidéki szabvány méretű műjégpályája (Nyitrai Tibor felvétele)
Pénz és lelkesedés!
Kertész István, a jégsportszövetség főtitkára hónapok óta figyelemmel kíséri a pálya építését, személyes tapasztalatokat gyűjt a helyszínen, s hatáskörén belül segítséget is nyújt az építtetőknek. Lelkesedéssel mondja:
– Nagyon nagy jelentőséget tulajdonítok a ténynek: vidéki műjégpálya épült Magyarországon. Szűk körre korlátozódott jégsportunk ezáltal kimozdulhat a holtpontról. Új, korszerű és minden igényt kielégítő versenypályán toborozhatnak híveket a műkorcsolya és a jégkorong számára, s végre egészséges rivalizálás kezdődhet itt is Pest és a vidék között. S talán a példa hatással lesz másokra is. Miskolcon, Győrött, vagy éppen Sopronban esetleg elgondolkoznak azon: nem lehetne-e ezt ott is megvalósítani?
Dunaújváros, 1970. január 12.
Gyerekek vidáman korcsolyáznak a dunaújvárosi vidámparkban épített jégpályán
fotó: MTI/Szilágyi Pál
Dr. Sápi Tibor, a Dunaújvárosi Kohász Sportegyesület elnöke is örömmel szakít időt arra, hogy a jégpályáról beszéljen:
– Dunaújvárosban már volt egy jégpálya. Lényegesen kisebb, mint a mostani, ahhoz azonban elég nagy, hogy a rajta korcsolyázó fiatalokat figyelve lemérjük: milyen sokan és milyen nagy kedvteléssel űzik itt ezt a téli sportágat. Nagyon bízunk abban, hogy a most felépült jégpálya lendületet ad a sportág számára, s még többen szeretik meg a műkorcsolyázást. A jégkorongozást csak a későbbiek során kívánjuk fejleszteni, attól függően, hogy mennyire válik népszerűvé a városban, s mennyire lesznek biztosítottak a feltételei.
A Dunai Vasmű üzemfenntartási osztályán Bezdek Károly, a pálya építésének anyagi vonatkozásairól ad felvilágosítást. Bár – mint a beszélgetés közben kiderül – a ma már sokmilliós értéket képviselő létesítmény építésében a város dolgozóinak lelkesedése közel olyan szerepet játszott, mint az anyagiak.
– Tavaly ősszel a pálya felépítése még csak gondolat volt. Egy évvel ezelőtt fogalmazódott meg konkrétan, hogy jégpályát építünk az elavult régi helyébe. Akkor úgy gondoltuk: ha már építünk, jót építsünk, olyant, amely minden igényt kielégíthet. A legmesszebbmenőkig segítséget kaptunk a tanácstól, a jégsport szövetségtől, a Dunai Vasmű vezetőségétől, dolgozóitól. Mintegy hat-hétmillió forint értékű beruházást eszközöltünk. A pálya jelenlegi értéke azonban ennél sokkal nagyobb: körülbelül 14-15 millió forint. A különbséget két dolog adja: egyrészt az, hogy sokat felhasználhattunk a régi pálya alapjaiból, másrészt az, hogy megszámlálhatatlan társadalmi munkaórát végeztek városunk dolgozói. Zömmel a Dunai Vasmű, ezenkívül a Papíripari Vállalat, a 26-os számú Építőipari Vállalat fiataljai. Egy fillért sem kértek, a lelkesedés hajtotta őket. Feltétlenül megemlítendő, hogy a tervek sem kerültek pénzbe: a jégsportszövetség által felkért mérnökök, ugyancsak társadalmi munkában, saját elképzelésük alapján készítették el ezeket.
Új korszak?
A pálya, nem messze Dunaújváros központjától, ma már készen áll. Meg lehet tekinteni, sőt, ami még hihetetlenebbnek tűnik: korcsolyázni is lehet rajta … Vidéken először – műjégpályán. Mérete megegyezik a Kisstadionéval, jégkorongmérkőzések és műkorcsolyaversenyek rendezésére minden tekintetben megfelel. S ezenkívül a város fiataljainak állandó tömegsportlehetőséget biztosít. Világítása is a legkorszerűbb, még a színes televíziós közvetítést is lehetővé teszi. A helybeliek nap mint nap csodájára járnak. Magunk is meggyőződhettünk arról, hogy építése közben hányan és hányán állnak meg rövidebb-hosszabb időre mellette és nézik az egyre szépülő létesítményt.
Évek óta várunk arra, hogy valami megállítsa a visszaesési folyamatot. Valami, ami feloldhatja a téli sportágak töveiben egyre növekvő pesszimizmust. A dunaújvárosi pálya felépítésének puszta ténye alkalmas erre. A magyar jégsportoknak nem az a legnagyobb bajuk, hogy kevés szakosztállyal rendelkeznek, hanem az, hogy ez a kevés szakosztály – egészségtelenül – csak a fővárosra koncentrálódik. Ha most szerte az országban elgondolkoznának a történteken, s egy-két helyen követni mernék mindezt, az új pálya akár új korszak kezdetét is jelenthetné.
Bocsák Miklós
