Ünnepélyesen aláírták Coventry és Dunaújváros testvérvárosi egyezményét


Dunaújvárosi Hírlap – 1963. augusztus 30.

Ünnepélyesen aláírták Coventry és Dunaújváros testvérvárosi egyezményét

Szerdán délután a Városi Tanács dísztermében ünnepélyes aktusra került sor: Coventry város küldöttségének baráti látogatását a testvérváros egyezmény aláírása zárta le.
A szerződés aláírásán megjelent E. A. Allen asszony, Coventry város főpolgármestere, a budapesti angol követség első titkára, Hugh Carless, kereskedelmi attaséja: Kenneth Frost, Coventry város küldöttségének tagjai. Magyar részről Tapolczai Jenő, a Városi Tanács elnöke, Bartha János, a Külügyminisztérium osztályvezetője, Tóth Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, valamint a Városi Tanács Végrehajtó Bizottság tagjai.
Tapolczai Jenő elvtárs rövid üdvözlő beszédet mondott:
– “Hölgyeim és uraim! Kedves barátaim! Elvtársak! Engedjék meg, hogy a fiatal város lakossága, annak tanácsa nevében forró szeretettel köszöntsem a mi kedves angol vendégeinket, barátainkat, Coventry város képviselőit, élén a főpolgármester asszonnyal.
Így Coventry és Dunaújváros nevében most megerősítjük, hivatalos aláírással és pecséttel látjuk el azt a baráti egyezményt, amelyet tárgyalásaink nyomán kölcsönösen elfogadtunk. Ez alkalommal – bár a beszélgetések során már kifejtettem -, itt is szeretném elmondani, hogy mi örömmel és nagyrabecsüléssel fogadtuk Coventry kezdeményezését, és a világszerte terebélyesedő testvérvárosi mozgalom keretében boldogan kötünk szerződést városaink, s népeink közötti barátságra, együttműködésre és magasztosabb közös célunk, a béke ápolására.”
Ezután Tapolczai elvtárs kitért arra, hogy a két város küldöttsége között lefolytatott tárgyalások igen szívélyes és baráti légkörben zajlottak le, melynek során közös gondok, problémák is felmerültek a városfejlesztés különböző területein. A tárgyaló felek arra a megállapításra jutottak, hogy várospolitikai téren is a város építésétől a kulturális és kommunális problémákig szükséges a kölcsönös tapasztalatcsere. Tapolczai elvtárs a következő szavakkal fejezte be üdvözlő beszédét:
– “Vigyék magukkal a mi városunk dolgozóinak, valamennyi lakójának forró üdvözletét. És kérem, tolmácsolják azon elhatározásunkat is, hogy a szerződésnek megfelelően mi azon munkálkodunk, hogy ezek az írásban is lefektetett magasztos elvek a gyakorlatban is megvalósuljanak.”

Ezután került sor a szerződés ünnepélyes aláírására, melyet a két város nevében Mrs. E. Allen és Tapolczai Jenő elvtárs látott el kézjegyével.
Az ünnepélyes aktus után Coventry város főpolgármester asszonya mondott rövid válaszbeszédet. E. Allen asszony a következőket mondotta:
– “Örömmel jöttem Dunaújvárosba. Coventry 17 ország húsz városával kötött eddig hasonló testvérvárosi szerződést, Dunaújváros a huszonegyedik. A testvérvárosok sorában Volgográd volt az első.”
Ezután a főpolgármester asszony hangsúlyozta, hogy a testvérvárosok jelentősége a békéért folytatott harcban teljesedik ki. Magyarországról és Dunaújvárosról szólva elmondotta, hogy tapasztalatai szerint nálunk az embereknek, főként a gyermekeknek boldog élete van, mint tréfásan megjegyezte: “Magyarországon gyermek-diktatúra van.”
Ezután Mrs. E. Allen átnyújtotta a testvérvárosi egyezmény angol nyelvű okmányát.

/részlet/

Megtisztelő javaslat
A magyar városok nemzetközi tekintélye, kapcsolatai egy­re nőttek, ezért illetékesek hozzájárultak, hogy öt magyar vá­ros belépjen az alakulófélben levő Testvérvárosok Világszö­vetségébe. így lett a Szövetség tagja Szeged, Pécs, Győr, Kecs­kemét és Dunaújváros, amelyeknek képviseletében utaztunk el Coventrybe, az 1962. szeptember 10-én megtartott testvérvárosi kongresszusra.
A kongresszuson főként szervezeti kérdések szerepeltek a napirenden. Sok szó esett arról is, miként lehet a városokat, illetve azok lakosságát közelebb hozni egymáshoz, és ami a legfontosabb, a béke szolgálatába állítani. Végül a Világszö­vetség Végrehajtó Tanácsának megválasztására került sor. Ennek során Iszajev, a leningrádi szovjet elnöke a Végrehajtó Tanács tagjává javasolt engem. Az elnök a javaslatra úgy vá­laszolt, hogy Tapolczai nincs is jelen a kongresszuson. Isza­jev közölte, hogy jelen vagyok. Erre az elnök kért, hogy men­jek fel az emelvényre. Miután nemcsak a szocialista tábor or­szágaiból érkezettek, hanem a városunkban járt angol, fran­cia és olasz polgármesterek is tapsoltak, kifejezve egyetértésü­ket Iszajev javaslatával, az elnök szavaztatott.
A javaslatot elfogadták, és ezzel az a megtiszteltetés ért, hogy szovjet javaslatra a Testvérvárosok Világszövetsége Vég­rehajtó Tanácsának tagja lettem. Ezt a tisztséget 15 évig töl­töttem be azután, hogy tagságomat később a párizsi, a lenin­grádi és a varsói kongresszus meghosszabbította.
A coventryi kongresszus után megkeresett a város proto­kollfőnöke, aki a főpolgármester ebédmeghívását tolmácsolta, amelyet a magyar delegáció tiszteletére kíván adni a város­háza dísztermében. A meghívásnak eleget téve, minthogy nagykövetségünket is meghívták, a követség egyik tanácsosá­val együtt részt vettünk a nagy ceremóniával rendezett dísz­ebéden, amelyen pohárköszöntő során a polgármester elmond­ta, hogy városunkkal, amelyről sok szépet hallottak, testvérvárosi szerződést kívánnak létesíteni, s ezt szeretnék egy éven belül megkötni. Felszólalásomban megköszöntem a vendéglá­tást, és elmondtam, hogy a megtisztelő javaslatot örömmel ter­jesztem városi tanácsunk elé. Végül átadtam vendéglátóink­nak városunk díszalbumát és ajándékát.
(…)
A testvérvárosi kapcsolatok reprezentatív megnyilvánulá­sa volt 1963. augusztus 25-e, amikor városunkba érkezett Coventry város küldöttsége, Mrs. E. Allen asszonynak, a vá­ros főpolgármesterének, a Lord Mayornak vezetésével. A négytagú küldöttség a város nevezetességeinek megtekintésé­re, várospolitikai kérdések tapasztalatcseréjére és a testvérvá­rosi szerződés aláírása céljából érkezett városunkba.
A testvérvárosi szerződést augusztus 28-án írtuk alá, ame­lyet a televízió is közvetített.

Tapolczai Jenő – Egy elnök naplója

.

Angol zászló a tanácsházán

A hivatalos rész után a szerződés aláírásának résztvevői még együtt maradtak a Városi Tanács tanácstermében, ahol a Városi Tanács elnöke fogadást adott az angol küldöttség tiszteletére. A fogadás résztvevői szívélyesen elbeszélgettek a két város közös problémáiról, és az angol küldöttség magyarországi élményeiről.

 

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.

Dunaujvaros