Magyar Építőipar – 1974. augusztus-szeptember
FÁSI LAJOS
Műszaki tervezés Dunaújvárosban
1. ábra, Dunaújváros, Dózsa György lakótelep (átjáró)
A több mint 15 éves múltra visszatekintő Dunaújvárosi TervezőIroda kezdeti lépései 1958. januárjában éppúgy új útkeresésnek indultak, mint a város nem sokkal korábbi alapítása. Az alapvető cél az volt, hogy a műszaki tervezés kerüljön közelebb az élethez, s legyen azzal helyileg is közvetlenebb kapcsolatban, szolgálja a helyi igényeket a helyi adottságok maximális kihasználása mellett úgy, hogy közben az ország közös gondjaiból is vegye ki a részét a maga helyén. A kezdeményezés helyességét igazolja az a tény, hogy alig 2 év múlva, 1960-ban valamennyi megyeszékhelyen megalakultak a Tanácsi Tervező Vállalatok a megyék műszaki problémái egy részének megoldására, s ezzel, illetve a megyei irodák azóta végzett tevékeny, s igen jelentős munkájával az alapvető cél is megvalósul.
2. ábra. Dunaújváros, Dózsa György út, háttérben a Lenin tér
Az alapítási határozatnak megfelelően a Dunaújvárosi Tervező Iroda (továbbiakban DTI) feladata: Dunaújváros és közvetlen környéke beruházásainak, tervellátottságának biztosítása mindazokon a területeken, melyek nem tartoznak a speciális tervező irodák tevékenységi körébe.
Fennállása alatt a DTI létszáma 8 főről 80 főre, teljesítménye 570 mFt-ról 8 800 mFt-ra, a tervek alapján létrehozható beruházási érték pedig 37 368 mFt-ról 523 880 mFt-ra emelkedett. Természetesen bővült és erősödött tevékenységi köre s teljesebbé és komplettebbé vált tevékenysége is. Ma már a speciális tervezési feladatok (pl.: kórház), kivételével minden városi igényt kielégít.
Irodánk fejlődése mind műszaki, mind nagyságrendi vonatkozásban sok tényező függvénye, de ebben elsődleges jelentőségű a Dunaújvárosi Tanács VB-nek segítő támogatása, melyet külön ki kell emelnünk. A Tanács megfelelő mennyiségű és színvonalú munkahely biztosításával és a szakemberek számára lakás rendelkezésre bocsájtásával tette lehetővé a zökkenőmentes, nyugodt és kiegyensúlyozott munkavégzés lehetőségét. Ez döntő és alapvető segítség, mely ma is hatékony, így – ilyen szoros és elvtársi együttműködéssel – lehetséges, hogy ma a részletes rendezési tervtől a beruházási programon keresztül a kiviteli tervig kompletten vagyunk képesek a tervezési feladatok megoldására s úgy érezzük – mások munkánkról alkotott véleménye alapján – a színvonalért nem kell szégyenkeznünk sem kollégáink, sem népünk előtt, sem ma, sem holnap.
3. ábra. Dunaújváros, Római krt.
A lakásépítés országunk életében a felszabadulás óta döntő jelentőségű kérdés. Úttörő szerepet vállalt irodánk dr. Weiner Tibor Dunaújváros főépítésze vezetésével akkor, amikor sok egyet nem értés mellett megkísérelte s az országban elsőként bizonyította a korszerű ipari bázison nyugvó építésmód szükségességét és eredményességét a BVM dunaújvárosi gyára és a 26. ÁEV lelkes, akaró és eredményt felmutató munkásgárdájával együtt.
Weiner Tibor – Új forma, új tartalom
Hazánk első paneles lakóépülete kísérletként városunkban és ennek az irodának munkája nyomán épült fel. Ennek az épületnek a paneljei még helyszíni előgyártással, fa-sablonokban készültek, helyszínen vakolt külső-belső felületekkel. Az épületgépészeti szerelvények zöme koncentráltan az úgynevezett vizespanelben, előreszerelten került elhelyezésre. Az itt szerzett tapasztalatok alapján került sor az úgynevezett 9-es és 10-es típustervek kidolgozására. Döntő változást abban hozott ez a terv, hogy a külső falpanelek mészkőzuzalékos kialakítással végleges felülettel készültek a BVM dunaújvárosi gyárában előregyártva; valamint egy gépészetileg teljesen felszerelt, gyári gyártásra alkalmas térelem is bevezetésre került. Ezzel az ipari gyártás és a helyszíni szerelés első bevezető lépései megtörténtek.
Nagypaneles épületek Sztálinvárosban
A következő nagy jelentőségű lépés 1965-ben az úgynevezett C jelű paneles lakóépület típus tervcsalád kidolgozása volt, mely továbbfejlesztett és korszerűsített formában ma is megoldja a város lakásépítési feladatait. E tervek felhasználásával városunkon kívül is több ezer lakás épült fel (Székesfehérváron, Szekszárdon, Százhalombattán, Siófokon, Budaörsön, stb.), de épül még ma is. Eddig több mint 10 000 lakás épült fel terveink alapján.
4. ábra. Dunaújváros, Pártház-Tanácsház együttes a Duna felől
A paneles lakásépítéssel párhuzamosan – ugyancsak az elsők között – az Iroda állandó kísérleteket folytatott a középblokkos építésmód bevezetésére. Az országban elsők között épültek középblokkos épületek az Iroda tervei alapján, jóval a típustervek bevezetése előtt. Dunaújvárosban részben egyedi, részben típustervek alapján, több mint 1500 lakás épült fel a középblokkos technológiával 1966-ig, amikor is a panel térhódítása miatt ez a technológia városunkban meg is szűnt.
E két területen végzett munkánk értékelését egy ÉVM vizsgálati jelentés így summázta: “az Iroda tevékenysége a paneles, valamint a középblokkos építési mód kikísérletezése és bevezetése terén kiemelkedő jelentőségű.”
A DTI működése során elsősorban Dunaújváros tervezési igényeit elégíti ki. Ezen kívül azonban Fejér megye egyéb településeire, sőt más megyékbe is készített terveket, úgymint a székesfehérvári foghíj beépítés; Perkátán, Rácalmáson, Sárszentmihályon, Iváncsán, Nagyvenyimen, Ercsiben iskolaépítés; Ercsiben, Perkátán községrendezési terv készítés; Dunaföldváron gimnázium felújítása; Szekszárdon, Siófokon, Budafokon, Mezőfalván, Tolnán, Székesfehérváron paneles lakásépítés; Rácalmáson házhelyrendezési terv; Kálozon tsz bekötő utak; stb. Amilyen sok a helységek száma, oly sokrétűek a feladatok nagyság és fajta szerint egyaránt, hiszen az 50 mFt-os munkától az 1 milliárd Ft-os beruházásig terjed a skála. Foglalkozunk lakó- és középületek, raktárak, oktatási, szociális, művelődés építmények, igazgatási épületek, szakorvosi rendelők, sportpályák, temetők, parkok, stb. építésének, átalakításának, felújításának tervezésével egyaránt.
5. ábra. Ha Ófaluból feljövünk
Bár városi tevékenységünk döntő többségét a lakásépítés tervezése teszi ki, de emellett a lakóépületekkel szoros összefüggésben levő lakótelepi közintézmények (általános és középiskola, óvoda, bölcsőde, kereskedelmi és szolgáltató épületek stb.) nagyobbik részét is az Iroda készítette, s készíti ma is. Nagyobb jelentőségű városi szintű közintézményeink; a Városi Párt- és Tanácsház főtéri épületegyüttese; a pénzintézeti központ; a gimnázium; az ipari és a közgazdasági szakközépiskola.
Az iroda fokozatos fejlődése során teremtette meg azt a lehetőséget, hogy a városrendezési tervek, valamint a közműtervezések ellátását is biztosítani tudja.
A könnyűszerkezetes kormányprogram nyújtotta lehetőségen belül ma mi is keressük azt a módot, mely korszerű technológiával, szerelő jelleggel tudja biztosítani a közintézmények építését. E munka keretén belül ma dolgozunk egy 200 fős óvoda és egy 16 tantermes általános iskola tervein.
6. ábra. Múlt és jelen
Megnyílt Intercisa szabadtéri kőtára
Elsődleges szempontként kezeljük ezen építési rendszer kialakításánál – ma még – azt, hogy a kivitelező építőipar lehetőségeire, a gyártók termékeire (Dunai Vasmű acélszerkezete; BVM dunaújvárosi gyára terméke) legyen felépített, mivel ez egyrészt a gyorsaságot, másrészt a kivitelezési biztonságot jelenti és nem szakad döntően el országunk mai lehetőségeitől (üzemeltetés, klíma stb.). Eddigi eredményeink biztatóak, úgy érezzük e rendszer is – mint a paneles lakásépítés – túl fog nőni városunk határain.
Az 1950-ben megszabott területet – a ma már 50 ezer lakosú város – kinőtte. A város akar, tud és fog is továbbfejlődni. Legdöntőbb feladatunk ma e fejlődés lehetőségeinek műszaki vonatkozású megteremtése. Hatalmas és nagy jelentőségű feladat ez, melynek legjobb tudásunk szerint fogunk eleget tenni. Azt várjuk, hogy a beruházás megvalósításában résztvevők, valamennyien tudásuk legjavát adják, s így és a még jobb együttműködéssel az eddigieknél is jobb, célszerűbb, esztétikusabb és nem utolsósorban gazdaságosabb beruházást tudunk létrehozni.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
