Népszava – 2007. július 23.

A leghosszabb hazai folyami átkelő elkészítéséhez a világon még sehol sem alkalmazott módszert használtak

Lenyűgöző látványt nyújt az új dunaújvárosi híd

Birtokba vehetik hétfőn az autósok az ország legújabb és egyben jelenleg leghosszabb folyami átkelőjét, a dunaújvárosi Duna-hidat. Az építmény teljes hossza 1680 méter, amelyből a mederhíd 308 méter hosszan ível át a Duna felett. A híd és a rávezető utak elkészítésének költsége 53,6 milliárd forint volt. A csaknem 8500 tonna súlyú középső mederhídelemet egy eddig még a világban folyami körülmények között nem alkalmazott beúsztatásos módszerrel juttatták a helyére. A dunaújvárosi átkelő közvetlenül összeköti a Duna két partján lévő településeket, így a jövőben több tíz kilométeres kerülő nélkül bonyolódhat a folyó két oldala közti forgalom. Emellett két országrész között is összeköttetést teremt, s a hazai autópálya-hálózatba kapcsolódva kiveszi majd a részét a nemzetközi tranzitforgalom átvezetéséből is, ha a kapcsolódó M8 autópálya-szakaszok elkészülnek.

A világ legnagyobb nyílású kosárfüles ívhídja több mint 307 méteres fesztávolságával

Világrekorder és nagyon szép

Ma forgalomba helyezik a Dunaújvárosi Duna-hidat, amely az ország leghosszabb folyami hídja – tudtuk meg Pesti Gyulától, a DunaÚJ-HÍD Konzorcium projektiroda vezetőjétől. A szakember elmondta: a híd teljes hossza 1680 méter, amelyből a mederhíd 308 méter hosszan ível át a Duna medre felett. A híd acél pályalemez-szerkezetét úgynevezett kosárfal ívek tartják kábeleken. Az építmény acélszerkezetének a súlya meghaladja a 22 ezer tonnát. Az átkelő szélessége a mederhídnál 41 méter, ami lehetővé tette kétszer két forgalmi sáv, leállósávok, illetve az egyik oldalon kerékpárút, a másikon pedig járda kialakítását.
A jobb ártéri híd építési technológiájának lényege az volt, hogy a 13 jelű támasznál és annak közelében épített segédszerkezeteken a folyó felett 17 méter hosszú elemeket szereltek össze – pályatestenként 62-62 darabot -, és ezt a part felé tolták, megközelítőleg 1062 méter hosszon. A bal ártéren csaknem 300 méter hosszúságban megépített mederhidat az ártéri hídszakasz közé beúsztatták, s azt a pillérekre emelték.
A mederhíd acélszerkezetét a parton elkészített szerelőtéren állították össze. A művelet érdekessége, hogy ilyen méretű – csaknem 8500 tonna – elem egyben történő mozgatására még nem volt példa hazánkban. Mi több, folyami helyszínen hasonló műveletre eddig a világon még sehol sem került sor, így a 308 méter hosszú acél hídszerkezet helyére úsztatása a munkálatok során az egyik legnagyobb mérnöki bravúr volt. A munkafázis végrehajtása külön, szinte percre pontos időbeosztású forgatókönyv alapján történt. Első lépcsőben kikotorták a medret, hogy a manőverhez használt álványzattal és emelőszerkezettel felszerelt, kétszer négy bárka “felvehesse” a dunavecsei parton összeszerelt acélszerkezet óriási terhét. Majd némi manőverezés után az uszályokra emelt hídelemet a Dunán “befordították” a megfelelő pozícióba, hogy azt követően a pillérekre emelhessék. A négy napig tartó, bonyolult műveletsort tavaly decemberben hajtották végre. Ehhez a munkához nemcsak optimális vízállásra, hanem a művelet végzésére alkalmas időjárásra is szükség volt, a hatalmas súly vízi mozgatása meglehetősen kockázatos munkafolyamati részeket tartalmazott.

A dunaújvárosi Pentele híd tervezése

A híd méreteit egyébként úgy alakították ki a szakemberek, hogy a folyami átkelő ne zavarja a hajóforgalmat sem a folyón, sem a dunaújvárosi kikötőben. Az átkelő pillérjeit vasbeton cölöpalapokra építették, a cölöpök csaknem másfél méter átmérőjűek és hozzávetőleg 20-30 méter mélyre nyúlnak a folyó medrébe. A cölöpök a híd terheit egy úgynevezett cölöpösszefogó gerendán keresztül veszik fel a pillérektől. A munkálatokon egyébként általában egyszerre 100-200 szakember dolgozott a helyszínen. A gyártótelepeken és műhelyekben természetesen ennek a létszámnak a többszöröse végezte a feladatát.
A Duna felett átívelő mederhídhoz a folyó mindkét oldalán tartozik egy-egy ártéri híd is, illetve a két parton kiépül a főutakhoz csatlakozó autópálya-szakasz is. E létesítmény a később megépülő M8-as – az országot majdan kelet-nyugati irányban átszelő – autópálya részeként készül el. A hídhoz kapcsolódva a 6-os és az 51-es főút közötti sztrádaszakasz épült ki.

Kosárfülön át a semmibe

Az átkelőhöz tartozó útrészek kétszer két forgalmi sávosak, középen elválasztó sávval, a szélén pedig leállósávokkal és padkával. Az M8-as autópálya ezen szakasza korona szélessége eléri az autópályáknál szokásos 26,6 métert.

A kosárfüles Úgy tűnik, ha már egyszer hidat, hidakat építünk Magyarországon, akkor az elkészült műtárgyakat felsőfokú jelzők illetik. Természetesen joggal. A Kőröshegy dombvidéki völgyhídja, az M0 útgyűrű Megyeri hídja a hídépítő szakma gyöngyszemei. Ahogyan a dunaújvárosi híd is a legszebbek közül való. Messziről, már több kilométer távolságban is lenyűgöző látványt nyújt az új Duna-híd. A közép-dunántúli és az alföldi régiókat összekötő híd átadásával a térségben élők régi vágya teljesül ma. Ünnepélyes keretek között átadják az M8-as autópálya dunaújvárosi Duna-hídját. A vizuális élményen túl talán még fontosabb, hogy régiókat, eltérő gazdasági jellegű, ipari és mezőgazdasági területeket kapcsol össze. Olyan, egyébként szomszédos területeket és településeket, amelyeket eddig elválasztott a Duna. A tervezett M8-as autópálya – melynek része a dunaújvárosi híd – az ország keleti és nyugati részeit kapcsolhatja majd össze, méghozzá Budapest elkerülésével. Dunaújvárosban és térségében már több évtizede is annak, hogy felvetődött egy dunai híd megépítésének a gondolata. Jó tíz évvel ezelőtt pedig egy olyan példaértékű lobbitevékenység kezdődött el a térségben, ami sikeresen felgyorsította az eseményeket. A “HÍD” Dunaújváros és Környéke Egyesület annak idején három célt fogalmazott meg: hidat, autópályát és mindezek által gazdasági és kulturális fellendülést. A politikusokat, gazdasági szakembereket, polgármestereket, civileket alkotó szerveződés tíz esztendő alatt egyértelmű sikereket ért el. Elkészült az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakasza, átadásra vár a híd. Ami pedig a gazdasági fellendülést illeti: 500 millió eurós beruházással elkészült a Hankook gyáróriás, ami már termel. A világ hetedik legnagyobb gumiabroncsgyártója évi 10 millió abroncsot készít a dunaújvárosi gyárban. A dél-koreai befektetőt az igen kedvező infrastrukturális lehetőségek csábították Dunaújvárosba, hangsúlyozva az út és a híd jelentőségét. És még egy gondolat a Híd Egyesülettel kapcsolatban. Nyilván nélküle is felépült volna a híd. Valamikor. Mondhatni, majd egyszer. A szervezet igazi ereje abban a társadalmi összefogásban rejlett, ami politikai pártokon felüli volt. Mai szemmel nézve ez is olyan egyedi és megismételhetetlen, mint a dunaújvárosi híd. Ami pedig az elkészült hidat illeti, a szépségén és hasznosságán túl már önmagában is szenzációs építményről van szó, ugyanis ez a világ legnagyobb nyílású kosárfüles ívhídja a több mint 307 méteres fesztávolságával. A híd szélessége (40 méter) is rendkívüli, hiszen a folyami hidak között az első, ami a teljes autópálya-szélességet átvezeti. A hídon 2×2 forgalmi sáv és leállósáv, kétoldalt járda és kerékpárút található. A hídpilléreket cölöp alapokra építették. Ezek a vasbeton cölöpök helyenként harminc méter mélyre fúródnak a folyó medrébe. Nemcsak a kosárfül kialakítása különlegesség, hanem az is, hogy a két hatalmas tartóív egymás felé dől, amiként egy kosár fülét összefogja a kosarat tartó kéz. Így épült a Pentelei híd – Dr. Imre Lajos hidász mérnök és grafikusművész rajzai Nem mellékesen a főhíd pályája olyan magasan húzódik, hogy alatta a legmagasabb árvíz idején is áthaladhatnak a hajók. A tervezést, előkészítést mind gondos, aprólékos munka előzte meg, beleértve a modellkísérleteket, méretezést és a másfél éves hidraulikai vizsgálatokat is. A terheléses próbák szerint az elképzelhető legnagyobb terhelés több mint kétszeresét el tudja viselni a hídszerkezet. A hídépítés egyik leglátványosabb pillanata volt, amikor tavaly decemberben a szerelőtéren összeszerelt mederhidat egy darabban úsztatták a helyére és helyezték rá a mederpillérekre. Ezt a szállítási technológiát ilyen tömegben még nem alkalmazták hazánkban. A mederhíd ugyanis több mint 9 ezer tonna tömegű. A hivatalos hídátadást megelőzte a vasárnap esti ünnepség, ahol koncertek, kötélhúzó verseny, műrepülő-bemutató, lovaglási lehetőség és egyéb színes programok várták ez érdeklődőket. Ma, 15 órakor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalosan is átadja az új dunai hidat.

.
Az építési munkálatokra vonatkozó szerződést még 2004. szeptember 17-én írta alá a megbízó Nemzeti Autópálya Rt. (ma Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) a Vegyépszer Zrt.-ből és a Hídépítő Zrt.-ből álló DunaÚt-Híd Konzorciummal. Az építmény főtervezője a Főmterv Zrt. volt.

A mederhíd felszerkezetének beforgatása mederpillérekre 2006 decemberében

A dunaújvárosi átkelő több feladatnak is eleget tesz. Közvetlenül összeköti a Duna két partján lévő településeket, így a jövőben több tíz kilométeres kerülő nélkül bonyolódhat a folyó két oldala közti forgalom. Az építmény emellett két országrész között is összeköttetést teremt, mivel a régóta hiányzó kapcsolatot biztosítja az iparosított közép-dunántúli és a nagyrészt mezőgazdasági tevékenységből élő alföldi régiók között. Vagyis a híd regionális szerepe megkérdőjelezhetetlen. Mindezek mellett a kelet-nyugati nemzetközi tranzitforgalom lebonyolításában is óriási jelentősége lesz az új építménynek, különösen akkor, ha a hálózatfejlesztésben szereplő újabb M8-as autópálya-szakaszok is elkészülnek. Ám már rögtön a forgalomba helyezést követően is európai szintű feladat vár az átkelőre, miután a Duna-híd az M6-os pályán keresztül bekapcsolódik a nemzetközi forgalmi folyosók részét képező hazai autópályahálózatba. Egyes szakértők szerint a mintegy 53,6 milliárd forint költséggel megépülő létesítmény jelentősége ma még fel sem becsülhető, mivel az építmény óriási hatással lehet a térség fejlődésére.

Népszava-információ

2025. 02. 02. Barangolás a Pentele hídnál – képek

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.