Elmennek a katonák

Már csak néhány nap, s távozik “ideiglenes” állomáshelyéről az a szovjet katonai alakulat, amely eddig birtokolta Dunaújváros laktanyáját.
Egy újabb, szovjet haditechnikával megrakott vonatszerelvény hagyta el kedden kora délután Dunaújvárost (képünk a berakodás egyik mozzanatát örökíti meg). A helyi szovjet katonai alakulat parancsnoka pedig a napokban közölte városunk polgármesterével, hogy május 15-én elhagyják Dunaújvárost. E napon tehát kigördül a pályaudvarról az utolsó szovjet katonai szerelvény, a laktanya területét pedig átadják az állami vagyonkezelő szervezetnek.
Azt még nem tudni, mikor adja át az állami vagyonkezelő szervezet városunknak a kiürített laktanyát, de a szovjet egység távozása lehetővé teszi az épületek és a terület alaposabb vizsgálatát, a tervezőmunka érdemi megkezdését, hogy át lehessen alakítani a közgyűlés által jóváhagyott célra (főiskolai centrum kialakítása) a katonai objektumot.
Félreértésre adott okot az előző lapszámunkban közölt, nem hiteles forrásból származó információ, miszerint a jelenlegi főiskola amerikai rendszerű rendőrképző intézménnyé alakul. Ilyen értelmű döntést ugyanis nem hoztak az illetékes szervek. Változatlanul fennáll viszont a mai főiskolai épület értékesítésének szükségessége, hiszen másként nem lehet előteremteni a laktanya főiskolává alakításához szükséges pénzt.

Dunaújvárosi Hírlap – 1991. május 17.

Dunaújvárosból Türkméniába

Csendben elmentek

Május 15-ikén este hét órakor kigördült a dunaújvárosi vasútállomásról az a közel ötven vagon, amely a helybeli szovjetkatonai alakulatot szállította el Türkméniába. A szovjetkatonai kontingens távozása azonban még nem teljes: a mostani két szerelvény után még egy tucat vagonból álló szerelvény, technikai felszerelések, berendezések távozása várható, dátum szerint még e hónap huszadika előtt. A költözés és csomagolás napokkal ezelőtt megkezdődött, szerda reggel folytatódott a felmálházás, és technika felerősítése a vagyonokra. Ugyancsak szerdán, a laktanyaterületén egy nagy méretű hangárt elbontottak a szovjetműszaki egységek. A laktanyateljes kiürítése után a létesítményt átadják az állami vagyonkezelő szervezetnek. Az objektumot őrizni fogják, és annak területére csak a létesítményfelelős engedélyével lehet belépni, a zárt körzetből az idegeneket eltávolítják, és esetlegesen büntetőjogi eljárást is vonhat maga után az illetéktelen ott tartózkodás.

A Hírlap – 1993. június 15.

Miénk a laktanya, mit kezdjünk vele?

Most még holt negyed

Idegen testként ékelődött a városszerkezetbe évtizedeken át a szovjet laktanya, amely immár két éve üres. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet őrizteti, a betonkerítésen túli világ még most is zárt terület.

Gyakorlatilag használhatatlan üzemanyagtöltő állomás is akad az egykori laktanya területén. A vezetékek hiányoznak, a környezetvédelmi előírásoknak aligha felelnek meg a hátrahagyott berendezések

A szovjet katonák távozása óta történt azért egy és más. önkormányzati tulajdonba adta tavaly az oktatási célra igényelt magyar eredetű épületeket egy kormányrendelet alapján a vagyonkezelő szervezet. A többi építményt és a területet először háromszázmillióért árvereztették, de annyiért senkinek sem kellett. Tavaly decemberben született meg végül az egyezség városunk önkormányzatával, immár 41 millió forintos vételárban. Mivel a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet bevételének fele a területileg illetékes önkormányzaté, a költségekre levonandó összeget figyelembe véve 30-32 millió forintért jut városunk a laktanyaterületéhez és a rajta levő, nem túl sokat érő épületekhez. Az adásvételi szerződést már aláírta mind a vagyonkezelő, mind városunk polgármestere; a birtokba adás napokon belül esedékes.

Kievi panelból épült négyemeletes, 45 lakást magába foglaló ház, amelynek épületgépészete szakszerűtlen, gyakorlatilag használhatatlan

Egyelőre a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet tulajdonában maradt egy magyar építésű, 29 lakásos ház, amit felújítatlan állapotban kívánnak értékesíteni nyilvános hirdetés útján. A részletkérdések tisztázása után az önkormányzatra bízzák ennek lebonyolítását.
Az önkormányzat felkérésére 1991-ben egy tervezőcsoport felmérte és feltérképezte a kerítéssel határolt terület összes építményét és azok gépészeti berendezéseit. A másfél éve készített dokumentáció egyebek mellett azt is tartalmazza, hogy majd’ mindegyik épület teteje beázik, a falak nedvesek, néhol penészesek, a közműrendszer jobbára használhatatlan, balesetveszélyes, a hazai követelményeket csak megfelelő átalakítással és kiegészítéssel elégítheti ki. Sok pénzt kell tehát költeni a legjobb állapotban levő épületekre is, hogy azok valamilyen új célra alkalmasak legyenek.

Központi fűtéssel ellátott javítóműhely és garázs összesen 1033 négyzetméter alapterülettel. Az olajtüzelésű, hazai szabványnak nem megfelelő, szerkezeti elemeiben balesetveszélyes hőközpontot – amely az egész laktanyakomplexumot fűtötte és ellátta meleg vízzel – kellene üzembe helyezni nem kis költséggel

Matics Gábor létesítményfelelőssel (aki jelenleg is gondoskodik a terület őrzéséről) körbejártuk a 15 hektárnyi laktanyaudvart. Az épületek legtöbbjén mállik a vakolat, betörtek az ablakok. A fagy, a szél, a gazdátlanság nem javított az épületek állagán, sőt… Az egymással szabályos hálózatot alkotó betonutak, a növényzet, az épületek közötti tér rendezett volta mai állapotában is jelzi: értékes területtel gazdagodott Dunaújváros. Ha ez a holt városrész kiszabadul mostani bekerítettségéből és életre kel sokat érő negyeddé válhat a felépülő Duna-híd közelében.

Meglehetősen lepusztult földszintes épület az egykori laktanya 1075 négyzetméter alapterületű konyhája és étkezője

De hogyan akarja ezt az életrekeltést az önkormányzat, hiszen erre a célra jószerével nincs pénze.
Egy tervpályázat révén már olyan építészeti elképzelések birtokába jutott az önkormányzat, amelyek a terület igényes átformálására és hasznosítására tettek javaslatot. Erre is alapozva, városunk önkormányzata a helyi főiskolával és a Székesfehérvári Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal közösen tanulmányt készíttet a megvalósíthatóságról, amelynek arra is válaszolnia kell, hogy a főiskolai elképzelések csorbítása nélkül mely területeket, épületeket lehet véglegesen átengedni különféle ipari, szolgáltató tevékenységek számára. A cél az, hogy a székesfehérvári ipari parkhoz hasonlóan alkalmas területeket ajánlhasson fel Dunaújváros is a bel- és külföldi vállalkozóknak, lehetőleg olyan tevékenységek folytatásához, amelyek számára jó kiegészítést és hátteret adhat majd a közeli főiskola tudományos-kutató potenciálja. Ez a közösen finanszírozott megvalósíthatósági tanulmány a nyár végére készül el.

Meglehetősen kétes vízzáróságú, málladozó burkolatú úszómedence a legénységi épület előtt

Amíg a tetszetős, távlati elképzelésekből több-kevesebb megvalósulhat, addig is hasznosítani kellene-lehetne mindazokat az épületeket, amelyek emberi tartózkodásra, valamilyen értékteremtő tevékenység befogadására alkalmassá tehetők több-kevesebb ráfordítással. Az egész terület a 6-os útról jól megközelíthető, a távolabb levő épületek is csak pár száz méterre vannak a helyi buszjárat megállójától. A városfejlesztési iroda vezetője, Gál Zoltán, kívánatosnak tartja a jobb állapotban levő épületek ideiglenes bérbe adását – kellő előkészítés után. Ha ezt a tervet a közgyűlés is jóváhagyja, nyilvános pályázatot hirdetnek, s a vállalkozókon lesz a sor, hogy életet vigyenek a két éve csendes falak közé.

Csongor György
Fotó: Lázár Zsolt

Az időközben már felújított Innopark Inkubátorházának felújításra váró legfelső emelete 2016-ban: