A könyv borítója
Szente Tündét talán nem kell senkinek bemutatni, számtalan városunkról, Vasműről szóló kiadvány szerkesztője, írója, rengeteg helytörténeti újságcikk szerzője, és megannyi érdekes program szervezője, amik valahogy, valamilyen formában minden esetben kapcsolódnak Dunaújvároshoz.
Az idén megjelenő Remények városa című új várostörténeti szociográfiai kiadványa egy igen érdekes gyűjtemény, egy nagyobb merítés Dunaújváros történelméből.
Töredelmesen bevallom, már hetek, hónapok óta lapozgatom, ízlelgetem a szinte már-már rövid címszavakba zsúfolt események rövid kivonatát és csak sokadszorra is ismételni tudom korábbi megállapításaimat. Dunaújváros története, különösen ha nem csak az utolsó 75 évről beszélünk, nem sűríthető bele egy ilyen terjedelmű kiadványba, biztos vagyok benne, hogy nagyon sok minden kimaradt, talán épp egy következő, második kötetbe gyűjtögetve.
Korabeli újságcikkek, helytörténeti kiadványok köszönnek vissza a fejezetekben, teljessé egészítve ki a történeti visszatekintéseket. Képanyag tekintetében pedig szakít a jól megszokott formával. Nincsenek archív képek, a kötetet kívül-belül Rozsnyai Sándor (1949-2019) grafikái gazdagítják. Érdekes magával ragadó olvasnivaló. Egy kor lenyomata, egy ÚJ VÁROS és annak – a kor szellemének megfelelő – mindennapjait bemutató könyvbe rendezett kötet.
Disznóölés az épülő városban /Rozsnyai Sándor grafikája
Ez a könyv nem csak a polc dísze! Ennél sokkal többet érdemel. Ha gyermekünknek, vagy unkáinknak mesélünk a ma már szinte hihetetlennek tűnő történetekről, a városépítés hőskoráról, nyugodtan vegyük kezünkbe, idézzük fel a korabeli eseményeket, amikor igazából működött a népek olvasztótégelye. Talán ha sokadjára is elolvassuk, el fogják hinni.
Remények városa. Annyi jelzőt kapott már városunk, mégis talán a remény szinte az egyetlen, ami örök, velünk maradó, állandósult. Reménykedtek a városba érkező építők, akik még saját lábukkal taposhatták azokat a sokat emlegetett kukoricatáblákat, reménykedtek a szabadságharcosok a forradalom idején, talán legjobban a Rákóczi adó guruló stúdiójában, reményedtek a vasmű befejezésében, és tessék, itt vagyunk újra a gyárnál, megint reménykedhetünk a folytatásban, a megújulásban. Viszont van már letagadhatatlan múltunk, egy izgalmas, eseménydús várostörténetünk, aminek egy kis apró, 130 oldalas kivonatát már a kezünkbe is vehetjük.
Köszönjük Tünde, egy újabb remekműt vehetünk a kezünkbe remélem sokan fogják forgatni a kezükben.
Már persze aki megveszi, erre pedig kiváló alkalom lehet a holnapi könyvbemutató az Intercisa Múzeumban, ahol a vásárlás mellett további részleteket ismerhet meg az érdeklődő.
Szente Tünde- Remények városa című könyvének bemutatója
