Sztálinvárosi Hírlap – 1960. április 6.
Barátságunk még tovább erősödik a jobb életért vívott harcban
A hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség látogatása városunkban
Kedden délelőtt 10 óraikor városunkba látogatott a hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára hazánkba érkezett szovjet delegáció. Eljött városunkba K. T. Mazurov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a delegáció vezetője. M. K. Lazarenko, az Ivovi területi bizottság első titkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, M. Sz. Sumilov vezérezredes, a hazánk felszabadításában részt vett 7. gárdahadosztály parancsnoka, I. I. Csugunov,a gorkiji Területi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, I. J. Szmuul, az Észt Írószövetség elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, V. A. Mjasziscsev bányakombájn-kezelő, a Szocialista Munka Hőse és L. G. Geraszimova főagronómus, a Szocialista Munka Hőse.
A vendégeket elkísérte Stikov, a Szovjetúnió magyarországi nagykövete, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Hollai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályvezetője és Nagy Gábor ezredes.
A vendégeket városunkban Cseterki Lajos, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, a Központi Bizottság tagja, Bujdosó ImreMegyei Tanács elnöke, valamint városunk és a Vasmű vezetői fogadták.
Ismerkedés a várossal
Az úttörőzenekar indulókat játszott virágcsokrokkal köszöntötte a vendégeket. A tanácsteremben Tapolczai Jenő, a Városi Tanács elnöke rövid beszédben ismertette a város 10 éves fejlődését, majd Borovszky Ambrus, a Vasmű igazgatója szólt a gyár eredményeiről.
A Sztálin úton
A beszélgetés során Juhász János elvtárs, a Városi Pártbizottság első titkára ismertette a vendégeknek a szocialista munka brigádja mozgalom kibontakozó eredményeit, hangsúlyozva, hogy ezek a brigádok a szovjet kommunista munkabrigádok példájára alakultak meg nálunk.
K. T. Mazurov válaszában igen érdekes példát hozott fel a kommunista munkabrigádok célkitűzéseivel kapcsolatban. Elmondotta hogy náluk ezek a brigádok legfőbb feladatnak tekintik a technika fejlesztését, az automatizálást és éppen ezért sokan igen magas szinten fejlesztik tovább tudásukat. Példának említette a minszki traktorgyárat, ahol 16 ezer ember dolgozik és ezek közül 2 ezer dolgozó tanul esti egyetemen és szerzi meg a mérnöki diplomát.
Ezután a vendégek városnézésre indultak. Megtekintették a technikumi városrész új üzleteit és ellátogattak a két technikumi óvodába is. Itt egy nagyon kedves jelenetnek lehettünk tanúi. Juhász Mártika és Wolf Gyurika kiállt a vendégek elé és ezeket mondották: “Szeretettel köszöntjük kedves szovjet vendégeinket, boldogok vagyunk, hogy eljöttek hozzánk. Ez a nap, emlékezetes marad számunkra.”
A szovjet vendégek meghatottan hallgatták a kis csöppségeket és szeretettel ölelték magukhoz. Pár perc múlva virágcsokrok kerültek elő és a kisgyermekek felköszöntötték őket.
L. G. Geraszimova szólt ezután a gyerekekhez:
– Köszönjük a szíves fogadtatást, és kívánjuk nektek, hogy nagyon boldogok legyetek, boldogságban nőjjetek fel.
Majd a küldöttség tagjai csokoládét nyújtottak át az óvoda kis lakóinak.
Ízlik majd a csokoládé
Az óvoda megtekintése után a Duna-parthoz, a Duna-sorra vezetett útjuk, ahol a paneles építkezést és a középblokkos építkezésit tekintették meg. Utána sétát tettek a Sztálin úton, bementek az üzletekbe, elbeszélgetitek a vásárlókkal és az üzletek dolgozóival. A Modellházban nagy érdeklődéssel szemlélték a tavaszi újdonságokat és elismerőleg nyilatkoztak a sztálinvárosi asszonyok, leányok ízléséről. Innen az Arany Csillag Szálló télikertjébe vezetett útjuk, ahol a Vasmű dolgozóinak képviselőivel beszélgettek el. Délután az Arany Csillag Szálló különtermében ebéden vettek részt. Az ünnepi ebéden Juhász János, a Városi Pártbizottság első titkára meleghangú pohárköszöntőt mondott. A kedves, közvetlen szavakra K. T. Mazurov elvtárs, a küldöttség vezetője válaszolt és örömét fejezte ki, hogy Sztálinváros az elmúlt tíz esztendő alatt óriási fejlődésen ment keresztül. Az ebéd után a küldöttség Borovszky Ambrus kíséretében ellátogatott a Vasműbe. A Martin acélműben a szovjet elvtársak szívélyesen elbeszélgettek a dolgozókkal, érdeklődtek eredményeik felől. K T. Mazurov Kaskötő Jánosnak, az ifjúsági brigád vezetőjének egy Lenin jelvényt nyújtott át.
Mazurov és Geraszimova elvtársak
Munkás nagygyűlés a mechanika üzemben
A vendégek megtekintették a többi üzemeket is, majd délután fél 4 órakor a mechanika üzembe mentek, ahol a hatalmas csarnokban közel nyolcezer ember várta a szovjet vendégeket a nagygyűlésre. A csarnok falain magyar-szovjet barátságot hirdető transzparensek, a gépeken vörös és nemzeti színű zászlók és a csarnokban szinte egyetlen talpalatnyi hely sem volt üresen. Amikor a vendégek beléptek a csarnokba zúgó taps és a városi fúvószenekar indulói fogadták őket. Felhangzott a magyar és a szovjet himnusz majd Borovszky Ambrus köszöntötte az egybegyűlteket és nyitotta meg a nagygyűlést. A Vasmű dolgozói nevében szeretettel üdvözölte a szovjet vendégeket, majd átadta a szót Tapolczai Jenőnek, a városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének.
Tapolczai elvtárs beszélt a sztálinvárosiak életéről, a munkaverseny nagyszerű eredményeiről és hangsúlyozta, ezek az eredmények kifejezői annak, hogy méltóak vagyunk a szabadsághoz, amit a Szovjetunió hozott meg nekünk.
– Ma két esztendeje járt itt Hruscsov ellvtárs – folytatta Tapolczai elvtárs. – Kérem a küldöttséget adják át neki Sztálinváros dolgozóinak forró üdvözletét, mondják el, hogy április 3-án ezrek és ezrek mentek el a szovjet katonák sírjaihoz, hogy a hála virágait helyezzék el a hős katonák sírján. Mondják el neki, úgy dolgozunk, hogy bebizonyítsuk, az értünk hozott áldozat nem volt hiábavaló. Sztálinváros a szovjet és a magyar barátság erős szimbóluma!
Ifjúmunkások a gyűlésen
Ezután K. T. Mazurov szólott az egybegyűlt dolgozókhoz.
– Engedjék meg nekem, Sztálinváros kohászai, hogy átadjam a delegáció és a sokmilliós szovjet nép testvéri üdvözletét.
A küldöttség vezetőjének bevezető szavait óriási lelkes taps fogadta.
– Kedves Elvtársak! Delegációnk tagjainak jelentős része először van itt Magyarországon, de van olyan is közöttünk, aki már járt itt. Itt van közöttünk M. Sz. Sumilov vezérezredes elvtárs is, aki Magyarország felszabadításakor a 7. gárdahadosztály parancsnoka volt. És itt van közöttünk Szocialista Mjasziscsev elvtárs is, a Munka Hőse, aki 1944-45-ben közkatonaként harcolt a magyar nép szabadságáért.
M. SZ. Sumilov
– Mi négy napja vagyunk itt Magyarországon és örömmel látjuk, hogy a MSZMP eredményesen küzd az ipar és a kultúra fejlesztéséért, kibontakozásáért. Látjuk a szocializmust építő magyar nép nagyszerű eredményeit, meggyőződésünk, hogy a magyar nép tud élni a szabadsággal.
Ezután Mazurov elvtárs a magyar és a szovjet nép barátságának történelmi gyökereit elemezve, rámutatott arra, hogy amikor 1917-ben Oroszországban a forradalom kitört, nagyon sok magyar hadifogoly harcolt az orosz munkásosztály soraiban. Segítette a szovjet népet azért, hogy az szabadon élhessen.
– 1945-ben és 1956-ban mi is segítettük a magyar népet, de örömmel hallottam azt is, hogy Sztálinvárosban a mi népünk segítségével épül a Vasmű, szovjet mérnökök segítenek a gépek szerelésében, az üzemek építésében. Mindez fényesen bizonyítja, milyen hatalmas erő rejlik a szocialista tábor testvéri összefogásában. Meggyőződésünk, hogy ez a barátság még tovább erősödik a jobb életért vívott harcban.
Ezután a szovjet nép eredményeiről beszélt. Elmondotta, hogy csupán 1959-ben a Szovjetunióban ezer Dunai Vasműhöz hasonló ipari létesítményt hoztak létre. A vastermelés 3,4 millió tonnával növekedett és egész sor termékben szárnyalták túl az 1958-as eredményeket. A Szovjetunióban ma 9 nap alatt állítják elő azt a mennyiségű terméket, amennyi a cári Oroszország egész évi termelése volt. Egy esztendő alatt, ha a lakásépítkezések számát összeadják, tizenkét darab egymilliós város épült fel. A holdrakéták, az interkontinentális rakéták az egész világ csodálatát és elismerését váltották ki.
– Ez az a biztos alap – hangsúlyozta Mazurov elvtárs -, mely biztosítja a békés élet feltételeit.
K. T. Mazurov beszél
Beszédében foglalkozott a Szovjetuniónak az általános és teljes leszerelésére tett javaslatával, és az atomfegyverek eltiltására irányuló törekvéseivel.
– A Szovjetunió mindent megtesz a jövőben is azért, hogy a népek békében élhessenek – mondotta befejezésül Mazurov elvtárs majd a magyar és a szovjet nép barátságát éltetve, Sztálinváros dolgozóinak sok sikert kívánva búcsúzott a hallgatóságtól.
A nagygyűlés hallgatóinak egy csoportja
(Ősz Ferenc felvételei)
Hosszú, lelkes taps fogadta a beszédet. Ezután Borovszky Ambrus, a Vasmű igazgatója szólt az üzem dolgozóihoz.
Az Internacionálé hangjai után a vendégek elbúcsúztak a Vasmű dolgozóitól, visszamentek a városba, ahol ajándékokkal kedveskedtek nekik. A szovjet vendégek az esti órákban utaztak el városunkból.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
