Holnapután, Dunaújvárosban I.

Dunaújvárosi Hírlap – 1983. december 23.

Városfejlesztési terv 2010-ig (I.)

Holnapután, Dunaújvárosban

A Városépítési Tudományos Tervező Intézetben elkészült Dunaújváros általános rendezési terve, amely 2010-ig megszabja a város minden talpalatnyi területének rendeltetését.

Három évtizedre

A most elkészült általános rendezési terv (ÁRT) felelős tervezője Nagyné Faragó Hedvig. Elsőként azt kérdeztük tőle, hogy miben különbözik az ÁRT a másfél éve elkészült koncepciótól?
– Az ÁRT tervezési program, amely összefoglalja a soron következő három évtized általános településfejlesztési elképzeléseit, már amennyire ez lehetséges. Elég sok ugyanis a bizonytalansági tényező, például abból eredően, hogy az ipar, a közlekedés és egyéb ágazatok tervei, amelyeket felhasználtunk, rövidebb időtávot ölelnek fel. A városépítési koncepció megközelítően meghatározta – számítások alapján – a fejlesztések, szükségletek várható nagyságát. Az ÁRT feladata pedig az, hogy ezeket a főbb fejlesztési elképzeléseket alkalmazza, a város területfelhasználásában. Az ÁRT csak az egyes területek rendeltetését, tartalékolásának célját határozza meg. Másféle, részletekben elmélyülő tervezői feladat azt meghatározni – amikor a feltételek adottak hozzá -, hogy mely területen milyen létesítményeket milyen elrendezésben célszerű elhelyezni.
– Az országos elképzelések is bekerültek Dunaújváros tervébe. De sikerült-e figyelembe vennie a fővárosi tervezőkollektívának a helyi adottságokat?
– Azt hiszem, igen. A dunaújvárosi tervező iroda mérnökei és a városi tanács műszaki osztályának kollektívája megadott minden segítséget és útmutatást ahhoz, hogy helyismeretre tehessünk szert, s hogy ismereteink a terv részévé váljanak. Persze volt mire alapozni a tanácsaikat, információikat, hiszen 1975-ben egy hónapot tölthettem termelési gyakorlat cíména dunaújvárosi tanács műszaki osztályán. Azalatt a hónap alatt a városban laktam, s jóval többet megtudtam a városról, mint a tervegyeztető látogatások alkalmával. Ezek az előzmények adnak magyarázatot arra, hogy miért szeretem ezt a tervet, és magát a várost is.
– Mit tart terve legértékesebb elemének?
– Azt, hogy sikerült nyitott tervet csinálni. Olyan tervet, amely a ma még meg nem határozható, illetőleg a három évtizednél későbbi követelményeknek is minden valószínűség szerint megfelel.

Térképvázlatunk Dunaújváros térségének út- és vasúthálózatát ábrázolja. A vastag, telt vonalak a meglevő főforgalmi úthálózatot jelölik, a kettős keskeny vonalak a tervezett utakat, az üres szaggatott vonal, a Dunán átvezető, fővárost elkerülő főút tervezett nyomvonalváltozatait szemlélteti. A használt jelölések a következők: A és B, a fővárost elkerülő főút két változata, D = Dózsa György út, H = A tervezett Duna-híd, K = Scharbert-szigetre tervezett új kikötő, M = autópálya helye, P = Papírgyári út, S = Székesfehérvárra vezető 62-es út, X = az új kikötőig húzódó iparvágány, 6 = 6-os út

Részletek a tervből

Dunaújváros észak felé terjeszkedhet, mert a Duna, a déli iparterület, illetőleg a 6-os út átlépése kedvezőtlen településszerkezetet eredményezne. Ennek következtében a város “súlypontja” is fokozatosan északabbra helyeződik. A mai – elsődlegesen igazgatás-kereskedelmi jellegű – városközpontot Óváros területén egy új, elsősorban oktatási-kulturális intézményeket magába foglaló városközpont egészíti ki. Lakásépítésre a 6-os út, Vöröshadsereg útja, Petőfi utca közti területet és a Táborállást tartalékolja a terv, egyúttal számol Óváros rekonstrukciós átépülésével is.
A város 2010 utáni lehetséges továbbfejlődésére két lehetőséget tételez a terv. Ha megépül valamikor az M6-os autópálya (a rajz szemlélteti, hol tartják fenn neki a helyet) a 6-os út nyugati oldalára is kerülhetnek lakóterületek. Ha viszont a 6-os út épül át kétszer két sávosra, a várost Nagyvenyimmel és Baraccsal összekötő utak mentén terjeszkedhet tovább “csápszerűen” a település.
Az ipar számára a város déli részén jelöl ki tartalékterületet a terv. A vasmű, a 26-os ÁÉV új telephelye és a 6-os út közötti mezőgazdasági hasznosítású sávot elsősorban a vasmű számára szükséges tartalékolni, de a területnek a paksi vasútvonalhoz közel eső része egyéb iparágak számára is igénybe vehető. A lakóterületek közé ékelődő (Dózsa György út-Táncsics Mihály utca-Kenyérgyár utcaKallós Dezső utca közötti) közüzemi tömb megszüntetését – a koncepcióval ellentétben – irreálisnak tartja a terv és fennmaradásával számol.

Kikötő a Scharbert-szigeten

Országos terv készült magyarországi kikötőhálózata fejlesztésére. E terv szerint – feltehetően csak az ezredforduló után – új ipari kikötő építése válik szükségessé Dunaújvárostól délre. Ennek javasolt helye a Scharbert-sziget északkeleti széle. A tervezett kikötőhöz a paksi vasútvonalból kiágazó iparvágány fog vezetni Kisapostag északi határában. Nagy távlatban ipari tartalékterületként kell számításba venni a tervezett iparvágánytól északkeletre eső területeket, valamint az új kikötő körzetét.