Magyar Közlekedés – 2005. március 2.
Jövőre Dunaújvárosig ér az M6-os autópálya
Miniszteri alapkőletétel
A Dunával párhuzamos autópálya kiépítése már régóta szükséges volt, hiszen már a rómaiak is felismerték az ebben az irányban folyó kereskedelem jelentőségét. Február 10-én Kóka János gazdasági és közlekedési, valamint Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter tette le az Érdi tető és Dunaújváros közötti első szakasz alapkövét, így 2006-ban már gyorsabb lesz az összeköttetés ebbe az irányba is. Az M6-os már a pályázati kiíráskor a PPP rendszer első elemeként szerepelt.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a múlt év július 30-án hirdette ki győztes ajánlattevőként az M6 Duna Autópálya Konzorciumot. Ennek német tagja – a Bilfinger Berger BOT GmbH – Németország második legnagyobb építőipari konszernjének egyik tagvállalata, a PPP projektek tekintetében világszerte vezető szerepet tölt be. A konzorciumot alkotó osztrák cégek közül – a Porr Infrastruktur GmbH – a Porr csoport része, amely 120 évvel ezelőtti megalapítása óta Ausztria második legnagyobb építési vállalkozásává fejlődött. Az M6 Duna Autópálya Konzorcium másik osztrák vállalta a Swietelsky International GmbH, a Swietelsky csoport tagja, amely 1936-os alapítása óta Ausztria egyik legnagyobb építőipari vállalkozása. 2003-ban 580 millió eurós árbevételt ért el és 3400 embernek adott munkát. A magyar fiókvállalat a Swietelsky Építő Kft. – meghatározó szerepet játszik a hazai piacon.
Az M6 Duna Koncessziós Rt. a terveztetés, építtetés, üzemeltetés, fenntartás, felújítás feladatainak tesz eleget. A koncessziós időszak lejártának közeledtekor a koncessziós társaság fel fogja újítani a létesítményt, majd visszajuttatja a magyar államnak. Az M6 Duna Rt. a koncessziós szerződés szerinti feladatok és szolgáltatások teljesítése érdekében erős és tapasztalt partnereket vont be.
Az M6 Autópálya Építési Kkt. – mely a “Bilfinger Berger Baugesellschaft GmbH”, a Porr (Budapest) Kft. és a Swietelsky Építő Kft. külön e célból létrehozott közös vállalata – hajtja végre az építési munkákat. E közös vállalkozásé minden autópálya-építkezéssel kapcsolatos kötelezettség és felelősség. Fővállalkozói rendszerben működik, a munkák jelentős részét helyi, magyar kis- és középvállalkozásoknak adja ki alvállalkozásba.
A korábbi magyarországi projektektől eltérően az autópálya használói és a gépkocsivezetők nem fognak külön pályahasználati díjat fizetni az M6-os autópálya igénybevételéért, mivel az elkészülő autópálya-szakasz része lesz a matricarendszernek.
A koncessziós társaság befektetéseit az állam évenkénti rendelkezésre állási díj formájában téríti meg.
A pályaépítést teljes egészében magánforrásokból finanszírozzák. A konzorcium több mint 10 százalék befektetéssel járult hozzá a társaság indításához, részvénytőke-befizetés formájában. A maradék, közel 90 százalékot egy nemzetközi – magyar, német és ír bankokat tömörítő – bankkonzorcium finanszírozza.
Az új M6-os autópálya nem helyettesíti a jelenlegi 6-os utat, de nagyrészt párhuzamosan fut majd vele. Hossza 59 kilométer, és kapcsolódik majd az M8-as új Duna hídja felé is. Az építkezéshez tartozik 61 híd és műtárgy, az előbbiek közül a Dunaújváros – Pusztaszabolcs vasútvonal feletti lesz a leghosszabb.
Rákos József
M6-M8 KerekasztalBeszélgetés az M6-M8 Kerekasztal elnökségi tagjaival, Rohonczi Sándorral és Kovács Péterrel, Dunavecse polgármesterével az autópálya- és hídépítésről.
|
Dunaújvárosi Hírlap – 2005. február 11.
ALAPŐLETÉTEL ÉRDNÉL
Miniszterek, nagykövetek és önkormányzati tisztségviselők az ünnepen
Miniszteriális betonozás – az M6-os autópálya alapköve már a helyén
Fotók: Lázár Zsolt
Lerakták az M6-os autópálya első, 58 kilométeres szakaszának alapkövét tegnap Érd mellett, a 6-os út 25. kilométerkövénél: a szakasz 2006-ban készül el.
Az alapkövet Kóka János gazdasági és közlekedési, valamint Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter helyezte el. Az M6-os autópálya építése során mintegy 2,5 millió köbméternyit használnak fel az útalapozáshoz a dunaújvárosi vasmű kohósalakjából. A sztráda építésekor tíz csomópontot, továbbá hatvanegy hidat és más műtárgyat építenek, közülük a leghosszabb egy 250 méteres vasúti felüljáró lesz. Az építkezés során körülbelül tizenkétmillió köbméter földet mozgatnak meg.
A gazdasági és a környezetvédelmi miniszter betonozta be az alapító okiratot Érdnél
Elhelyezték az M6-os autópálya alapkövét tegnap az úgynevezett érdi tetőn: a régi 6-os út 25. kilométerénél. Érd határában, egy dombtetőn felállított sátorban Kóka János gazdasági és közlekedési, valamint Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter betonozták be az alapító okiratot tartalmazó acélhengert egy előre elkészített betonágyba.
Az eseményen jelen volt a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, Ursula Seiler-Albring asszony, valamint dr. Ferdinand Mayrhoffer, az Osztrák Szövetségi Köztársaság hazánkban akkreditált nagykövete is.
Az M6-os autópálya Érd-Dunaújváros közötti szakasza a “ppp”, vagyis a “Privat Public Partnership” program keretében készül, az állam és a magánszféra összefogásával. A magyar állam meghatározott időre (ez esetben 22 évre) átengedi az üzemeltetési jogot az építkezésre kiválasztott konzorciumnak. A koncessziós társaság befektetéseit az állam évenként rendelkezésre állási díj formájában téríti meg. Erre a díjra azonban az építő csak akkor jogosult, ha az elkészült út mindenben megfelel az előre megállapított, rendkívül szigorú minőségi követelményeknek.
Az M6-os autópálya építésén már javában dolgoznak a német-osztrák konzorcium emberei
Az M6 építésére 2004 január végén írták ki a pályázatot, a szerződést októberben írták alá. A konzorciumot alkotó társaságok a a német Bilfinger Berger BOT GmbH, az osztrák Porr Infrastruktor GmbH, és az ugyancsak osztrák Swietelsky International GmbH.
Az M6 autópálya készülő szakaszának teljes hossza 58,6 kilométer. Ezen a hosszon tíz csomópont, négy pihenő, 61 híd és más műtárgy épül meg, közülük a leghosszabb egy 250 méteres vasúti felüljáró. Az M6 tervezett költsége mintegy félmilliárd euró, azaz közel 102,5 milliárd forint.
Az igazi hasznot majd huszonkét év múlva látjuk!
– Mennyibe kerül az M6-osautópálya Érd-Dunaújváros közötti szakaszának építése? – kérdeztük lapunk nevében Kóka János gazdasági és közlekedési minisztert az alapkő-lerakási ünnepségen.
– Az építkezés tervezett költsége mintegy félmilliárd euró. Ezt több magyar és külföldi bank finanszírozza: ezek a Magyar Külkereskedelmi és Hitelbank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Bayerische Landesbank, a Commerzbank, a KBC Finance Ireland, illetve a Kreditanstalt für Wiederaufbau. Az igazi költségeket azonban csak a koncessziós idő, esetünkben 22 év lejárta után tudjuk megállapítani, ugyanis akkorra válik nyilvánvalóvá, hogy ez a beruházás mennyit hozott a magyar államnak befektetésekben, fejlesztésekben, és a költségeket ehhez kell viszonyítani.
– Felkészültek arra is, hogyaz építés során keletkező károkat megtérítsék az önkormányzatoknak, állampolgároknak, akiknek a következő tizenhárom hónapban el kell viselniük a fuvarozó teherautókat?
– Ezzel az építkezéssel eleve nem szeretnénk kárt okozni: nem arra készülünk, hogy majd kártérítéseket fizetünk, hanem károk nélkül akarunk építkezni. Az építő konzorcium is erre vállalt kötelezettséget. Ugyanakkor az általános közút-felújítási programunkban is figyelembe vettük azokat az utakat, amelyek a leendő M6-os autópályához csatlakoznak, ezeknek is megfelelő minőségűeknek kell lenniük – nyilatkozta lapunknak Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter.
Kohósalakból az útalap: kettős haszon
– Végül is mennyi dunaújvárosi salakot építenek az M6-osautópálya alapjába? – tettük fel a kérdést Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszternek.
– A 2006-ig elkészülő mintegy 58 kilométeres szakaszon 2,5 millió köbméter kohósalakot építünk be az autósztráda alapjába a dunaújvárosi halnáról, a kohósalak eddigi lerakóhelyéről. Ezen a halnán felméréseink szerint közel 3,5 millió köbméternyi környezetkárosító anyag található jelenleg: szándékaink szerint a maradék salaknak is útépítéseknél találunk helyet, s így a következő évtized során megszabadulhatunk múltunk ilyen egészségkárosító következményeitől is.
– Az útalapba épített kohósalak nem okozhat környezeti károkat utódainknak? Készültek erről felmérések, vagy tudományos vizsgálatok?
– Nyugat-Európában már régóta elterjedt a salak ilyen hasznosítása: ott nem észleltek semmiféle káros, környezetet rongáló hatást az így készült utak mentén. Magyarországon is van már példa a kohósalak ilyen hasznosítására, a Duna-Tisza közén: ezen a területen sem történt semmilyen negatív észlelés. A jövőben nem csak kohósalakot, hanem erőművi pernyét, valamint bányameddőket is szeretnénk felhasználni útépítésekhez. Ezzel nem csak meglévő mérgeket tüntetünk el, hanem elkerülhetjük, hogy fontos élőhelyeket semmisítsünk meg bányák létesítésével. S ne feledjük: az új utakkal megszűnhet a települések életét megkeserítő átmenő forgalom is!
(P. J.)
2006. 06. 10. M6 építkezés Dunaújváros határában
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
