Hungarian Monitoring – 1957. január 25.
KOSSUTH adó 18 h. – RIPORTMŰSOR
A holnap Dunapentelén
Várhelyi Rudolf és Megyeri Károly riportja.
Egy regénycím motoszkál a fejemben, ahogy Dunapentele utcáit járom: A befejezetlen mondat. Itt lépten-nyomon érzi az ember, hogy nincs készen még. Itt utcákból hiányzik a fokozatosság. A vasműben félig kész csarnokok vasváza mered az égnek. – Már hallom az ellenvetést – miért nem beszél a rádió arról, minek kellett nekünk Dunapentelét építeni? Megmondom őszintén, úgy gondolom kár erről beszélni, élet fáradságos munkájával felépült monumentális méreteiben a Duna-parton, a gondoljunk róla egyébként bármit, a tény tény marad. Fontosabb arról beszélni, mi történjék a félig kész vasművel, hogyan hasznosíthatjuk legjobban. Ellátogattunk Pentelére, hogy meghallgassuk és tolmácsoljuk a helyi munkások, szakemberek véleményét. Először Réti Vilmosét, aki a beruházások kohászati részlegének vezetője.
– Az első érvem nem műszaki érv, hanem a városlakók érve. Dunapentele, a Dunai Vasmű jövőjét feltétlenül a városi lakók szempontjából is nézni kell. A városban 3o.ooo ember él, akiknek jó részét más üzemekből, megalapozott egzisztenciából hozták ide át, s akiknek a sorsa nem lehet közömbös. A józan ész, a gazdasági és a műszaki megfontolás egyaránt az írja elő , hogy itt, ahol most tartunk, nem lehet megállnunk, ezt az üzemet be kell fejezni.
Az épülő Dunai Vasmû érctömörítő gyárrészlege. /1956
fotó: MTI/Fényes Tamás
– Mit kell ahhoz még elkészíteni?
– A Vasmű lényegében úgynvezett teljes vertikalitású kohászati kombinát, vasércből, ill. szénből, mint kohászati alapanyagból kiindulva a legmagasabb rendű kohászati végterméket, finomhengerelt árut kíván gyártani. Ennek a gyártásához szükséges az összes kohászati berendezés, nagyolvasztó, kokszoló, acélmű, hengermű. Mindebből készen van idáig a .. energiabázis, kokszoló, részben a nagyolvasztó és az acélmű. Ha pénzben gondolkozunk és a termény értékére gondolunk, akkor a kevésbé értékesebb fele, amely talán munkaigényesebb és több anyagi és munkabefeketetést igényel, de eredményében kevesebb értéket produkál – ez van meg. A hiányzó része a vasműnek, amelyet véleményem szerint fel kell építen tehát a hengerművek, jelentik aránylag a kevesebb munkát és hozzák a nagyobb termelési értéket.
– Mikorra tervezik befejezni ezt a néhány építményt még, mely szükséges ahhoz, egy készterméket adjon a gyár?
– Erre vonatkozóan pontos választ adni nem tudok. Ez függ elsősorban a kormányzat elhatározásától, amelyet véleményem szerint az anyagi lehtőségek fognak determinálni. Amennyiben az elmúlt ősszel az események nem következtek volna be, akkor a mi terveink szerint a hengerművek felépítése 1961-re megtörténhetett volna.
– Réti Vilmos szvait szerdán vettük hangszalagra. Csütörtökre hazaérkezett Budapestről Borovszky Ambrus elvtárs, a vasmű igazgtója, aki szerdán éppen Dunapentele sorsáról tárgyalt. Talán ő többet tud mondani az anyagi lehetőségekről.
– A tárgyalásoknak az volt a lényege, hogy az a hitelfedezet, amre a Vasműnek szüksége van, rendelkezésre fog-e állni. Az illetékes felügyeleti szervek azt a véleményt nyilvánították ki, hogy jelenleg a SzU-val folynak a pénzügyi tágyalások, amelyek előreláthatólag két hét alatt befejeződnek. Ezután kerül majd sor a műszaki tárgyalásokra, ahol már tételesen szóba kerül a vasműnek a befejezése, a befejezéshez szükséges összeg és az, hogy az vasmű milyen ütemben legyen befejezve.
Kálmán Tamás tervező mérnök, Pásztor Viktor kitüntetett tervező és
Schőn József technikus a meleghengermű igazgatóságának tervezésén dolgoznak. /1956
fotó: Magyar Fotó/Hollenzer Béla
A meleg hengerműre vonatkozólag még tavaly kötöttünk szerzőiést a csehekkel, hogy a meleghengermű csarnokának az 50 %-hoz szükséges vázszerkezetet leszállítják nekünk és a budapesti MÁVAG szereli fel. Az események következtében ez a szállítás leállt, jelenleg vannak ki szakemberek Csehszlovákiában, a tárgyalások felelevenítésére és úgy néz ki, hogy ez év első felében a szükséges vasszerkezetet a csehektől meg fogjuk kapni.
– A gépi berendezések nagy része úgy tudom, már itt van Pentelén?
– A hengermű berendeéseknek több mint a 85 %-a már a Vasmű területén van.
– Mi a dolgozók véleménye? Erről beszélünk Kelenfi István gépkezelővel, a munkástanács tagjával és Péter Pál olvasztárral. Hogyan alakul a termelés a kohóban?
– Sajnos azt mondhatom, hogy januárban nagyon gyengén. Ez természetes nem rajtunk függött, hanem voltak bizonyos akadályok. Most pillananyilag mészkőhiánnyal kínlódunk. Kérjük a mészkőbányászokat, ami energiájuk lesz, azonnal küldjenek nekünk mészkőt, hogy tudjunk vasat termelni és főleg gázt termelni, azért,hogy a vasmű erőműve több energiát tudjon az országnak adni, ami most pillanatnyilag a legfontosabb.
A Dunai Vasmû épülő vegyi üzeme. /1957
fotó: MTI/Balassa Ferenc
– Az alapanyag kérdésben a munkástanács és az igazgató együttműködése gyors segítséget és megoldást hozhat. Péter elvtárs kíván még szólni.
– Hát mi azt szeretnők, hogy már egyszer elérnénk azt, hogy a vasmű területén egy kis rendet csináljanak, és a 2-es kohót is már látnánk indulóban, mert már nagyon várjuk, hogy az is kész legyen és termeljen a népgazdaság részére.
– Szeretnék valamit közbevágni, szerény meglátásom, nem vagyok műszaki, de ha nem építik fel az erőművet, meg a vegyiművet, továbbra is deficittel dolgozunk, hát azt kérném én, mint egyszerű dolgothogy a kormány hasson oda,hogy legalbb azt ál itaék fel és akkor valószinünek tartom , hogy nem fogunk deficittel dolgozni, mert ha a hengerdét felépítik, az már valuta nekünk, az országnak, akkor nem fogják azt mondani, hogy Dunapentele az csak eltemeti a pénzt és az csak kárára volt eddig az országnak, s nem szeretnénk, hogy a dunapenteleiekre úgy néznének, hogy mi csak a kárára vagyunk az országnak.
Dunapentelei utcakép /1957
fotó: MTI/Kulcsár József
Hogyan alakul majd a 35.0oo lakosú város jövője? – kérdeztük Tapolcai Jenő elvtárstól, a városi tanács elnökétől. Milyen elképzelései vannak a város vezetőinek a város fejlesztéséről?
– Szeretnénk a várost befejezni. Bár a Vasmű befejezése, ami reméltőleg megtörténik, felveti a városfejlesztés tevének a kidolgozását. Ez nem esztétikai, hanem igen fontos szükségesség. Megoldásra várnának s baraktáboroknak a kérdése, melyben több száz család vár gyerekeikel végleges lakásra. Nálunk is van lakáshiány . Kb. 3.ooo család vár lakára. Ezért a megkezdett, ill. abbahagyott lakásokat kellene sürgősen befejezni. Be kell fejezni ezen kívül néhány olyan fontos létesítményt, melynek megkezdődött a munkája. Pl. a 32 tantermes iskola kérdése. Szép és modern iskolák vannak, 3 általános iskola, gimnázium és kohászati technikum. Azonban most ma több mint 3.000 gyerek jár iskolába. Az a gondolt foglalkoztatta a város vezetőit, áttérünk a 3 műszakos tanításra, ami igen sok problémát okozna. Be kell fejezni a száz személyes csecsemőotthont és a szülőnő otthont. A fürdőmedencét, ami szintén abbamaradt. Azonkívül itt van a csatornázás kérdése. Ez a város meglehetősen nehéz lösztalajon épült, és itt sürgősen sükséges volna befejezni a csatornázási munkálatokat amit megkezdtünk. Valamint a házak bevakolása. Amint látták az elvtársak, vannak olyan lakóházak, amelyek 4-5 éve még nem vakoltunk be, ennek a befejezése elengedhetetlenül fontos.
– Mi a biztosíték arra, hogy ez a következő években meg is valósul?
– Tudjuk, sok gondja-baja van a kormánynak, sok sebet kell begyógyítani az országban, azt is tudjuk, hogy ezeket máról-holnapra nem lehet megoldani, de bizakodással nézünk a jövőbe. Jártam küldöttségileg a forr.m.p. kormánynál és örömmel tapasztaltuk, hogy megértették a gondjainkat és segíteni fognak
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.