Dunaújvárosi Hírlap – 1975. január 21.
Tervtanulmány városunk jövőjéről
– Mit érdemes építeni a Vöröshadsereg út felső harmadában? –
Izgalmas kérdés: hogyan fejlődik tovább a város? A fejlődés, pontosabban a tervezett városfejlesztés irányának és mértékének “megjósolása” nemcsak érdekfeszítő foglalatosság, hanem felelősségteljes munka. Nem tetszőleges elképzelések, hanem társadalmi-gazdasági igények szabják meg, mikor és milyen ütemben gyarapodik egy település. Ugyanakkor a város, és ezen belül a lakóterület fejlesztését maguknak a városlakó embereknek kell elvégezniük, mégpedig tervszerűen, a lehető legbölcsebb előrelátással, mert az útvonalakban, épületegyüttesekben megtestesített városépítés egyúttal alap a további fejlesztések számára, miközben meghatározza hosszú időre a városi élet kereteit is.
Dunaújváros térképe /1975
Merre épüljön tovább a város?
Dunaújváros építése töretlen lendülettel halad. A néhány éve még prérinek számító városszélt ma körülöleli a Római körút, a tízemeletes Castrum városrész hovatovább tizennyolcezer ember lakóhelye. E területen még néhány kövérház, egy 24 tantermes általános iskola és egy ABC áruház építéséhez fognak hozzá, s nincs további szabad terület. Egy-két esztendőnek kell eltelnie, s a Castrumnál jóval kisebb területű Dózsa II városrész is beépül. Merre tovább?
A város lakóterületeinek és főúthálózatának vázlata. A tervezett – baracsi úti elágazást és a Petőfi utcát összekötő – utat szaggatott vonal jelzi.
Jelmagyarázat:
A – Belső városrész;
B – Barátság városrész;
C = Castrum városrész;
D – Dózsa városrész;
I = Belső iparterület;
K = Kertváros;
S – Ságvári városrész;
V = Vasmű területe;
? = A Vöröshadsereg új rendezésre váró területe;
T/I. Első tervezési terület (a leendő baracsi úti városrész);
T/II. Északnyugati városrész második tervezési területe;
T/III. Északnyugati városrész harmadik tervezési területe
A Duna túlsó partja az árvízveszély, valamint az infrastruktúra teljes hiánya (híd, közművek, energiaellátás stb.) miatt nem jöhet számításba. A város déli irányú terjeszkedését az iparterület záróvonala teszi lehetetlenné. Marad az északi és a nyugati irány.
Amint az ismeretes, városépítés további folytatásának területe a Kertváros és a vasútállomás közötti rész lesz, a Betonútépítő Vállalatirodái és aszfaltkeverő üzeme helyén és környékén. A közelmúltban országos tervpályázat adott választ arra: hogyan lehet újabb negyvenhatvan ezer lakos számára városi lakóterületként beépíteni a mai Dunaújvárostól északnyugatra eső szabad területeket.
Nyitva maradt a kérdés: miként terjeszkedjen tovább észak felé városunk, az egykori Dunapentele helyén lévő mai Óváros hogyan épülhet össze a legcélszerűbben az új, növekvő várossal; milyen a alapelveket érdemes követni tervezők fantáziájának, amikor a városhoz legközelebb levő óvárosi területek felhasználására tesznek konkrét javaslatot?
Tervtanulmány a Vöröshadsereg útról
Amint azt első rajzunkon is látni lehet, a Vöröshadsereg út Baracsi út és a Szórád Márton út közötti szakasza már teljesen beékelődött a sűrűn beépült Ságvári II és Castrum városrészek közé. Az egykori faluvége a város legfontosabb főútvonalává vált, amely szinte önként kínálja magát, hogy arra folytatódjék a lakásépítés.
A Dunaújvárosi Tervező Iroda két esztendeje foglalkozott a Vöröshadsereg út két oldalának beépíthetőségével. A tervezők megállapították: a meredek domboldalakon terraszos beépítéssel lehetne családi házakat emelni, hagyományos technológiával. Ám a terepviszonyok miatt aránytalanul költséges lenne itt az építkezés, egy-egy lakás jóval többe kerülne, mint máshol.
Ezt követően a városi tanács megbízta a Budapesti Műszaki Egyetem Városépítési Tanszékét: vizsgálja meg, miként használhatja fel a legcélszerűbben Dunaújváros a Vöröshadsereg utat szegélyező két völgyoldalt, milyen irányelveket érdemes követni az említett terület rendezésekor?
A tanulmányterv, amelynek elkészítését dr. Perényi Imre építész, az egyetem rektora irányította, a következő megállapításokat tartalmazza:
Központi intézményeink helye lehet…
A tanulmányterv megállapítja, hogy az eredetileg 40 ezer főre tervezett kisváros reálisan számol ma már a százezer fős nagyságrend távlati megközelítésével. Az 1973-ban kiírt országos tervpályázat is igazolta, hogy a mai várostól északnyugatra eső (az első ábrán T/I, T/II, T/III-mal jelzett) területeken mintegy hatvanezer ember számára létesíthető lakóhely. E területek beépülése az egész város súlypontjának eltolódásához vezet. A jövőbeni fejlődést figyelembevéve tehát a majdani nagyváros fontos központi területévé válik a Vöröshadsereg út Baracsi úttól délre eső szakasza. E terület kiemelt szerepét növelni fogja, ha megépül a Szefu-közön át a 62-es út új, városba vezető szakasza a Petőfi utcától a leendő baracsi úti csomópontig (első rajzunkon szaggatott vonallal ábrázoltuk).
Dunaújváros az országos településhálózat-fejlesztési koncepció meghatározása szerint részleges felsőfokú központ szerepkört tölt be. Ennélfogva olyan, jól megközelíthető közintézményhálózattal kell rendelkeznie, amely nemcsak a város, hanem a környező települések lakosait is ellátja. Ezek ka özintézmények eddig a Vasmű út, Dózsa György út tengelyében épültek fel. A munkásotthon Vöröshadsereg út mellé telepítése szinte kijelöli a közintézményhálózat továbbfejlesztésének lehetséges és célszerű irányát. Az autóbuszpályaudvar új helye (a Vöröshadsereg és a Szórád Márton út háromszögében) a város jövőbeni súlypontja lesz. A Budapesti Műszaki Egyetem tervezőkollektívája azt tartja kézenfekvőnek, hogy a közlekedési csomópont közelében kapjon helyet egy regionális bevásárló központ (a második rajzon 2-es számmal jelölt területen). A terepadottságok indokolttá teszik, hogy a jövőben a Vöröshadsereg út felett a Castrum és a Ságvári városrészt összekötő közúti felüljáró épüljön. Ha sor kerül e felüljáró megépítésére, kis költségtöbblettel alkalmassá tehető az autóbuszpályaudvar peronjainak gyalogos megközelítésére, valamint a pályaudvarral szemben felépíthető regionális bevásárlóközpont összekötésére. E létesítmények számára akkor is érdemes meghagyni elegendő szabad területet, ha ma még nem jut pénz a megépítésükre.
A tanulmányterv szerint a Vöröshadsereg útjának a baracsi úti csomópont és a buszpályaudvar közötti szakasza a későbbiekben további közintézmények telepítési helye lehet, míg a két völgyoldalt legcélszerűbben a város zöldterületeként érdemes felhasználni.
A rendezésre váró Vöröshadsereg út melletti terület. A tervtanulmányban javasolt területfelhasználás vázlata:
1. Az új autóbusz pályaudvar területe.
2. Regionális kereskedelmi központnak fenntartandó hely.
3. Keleti, passzív pihenést szolgáló zóna.
4. Nyugati, aktív pihenést szolgáló zóna.
Aktív és passzív pihenési zóna
A tervtanulmány készítői kimutatták: a Vöröshadsereg úti völgynek fontos szerepe van a város “átszellőztetésében”. Továbbá a sűrűn beépített Castrum városrész zöldterületi kiegészítését a meredek völgyoldalakon, köztük a Vöröshadsereg útra néző lejtőn lehet megoldani. Ezen a területen hangulatos, sétautakkal, lépcsőkkel átszőtt parkot érdemes telepíteni, pihenőhelyekkel.
Római városrész
fotó: Partvédelmi Vállalat
Az átellenes oldalon, a Ságvári II városrész alatt, valamint a Bánki Donát Szakközépiskolától északra eső területen az aktív pihenést szolgáló szabadidőközpontot célszerű létrehozni, amely a későbbiekben ifjúsági központtá fejlődhet. A tanulmányban foglaltak szerint: “ez a terület – potenciális lehetőségeit tekintve – a budapesti Várkert Kioszk-hoz hasonló funkciót tölthet be.”
A tervtanulmány keretében azt is elemezték a szakemberek, miként lehetne panelos lakásépítés céljára hasznosítani a Vöröshadsereg útjának két oldalát. Megállapításuk szerint lakásépítésre kevéssé alkalmas a vizsgált terület, mert a Vöröshadsereg út melletti keskeny sávban a lakóházak odaépítése mellett a lakosságot kiszolgáló alapvető közintézmények felépítésére nem maradna hely, továbbá meredek domboldal miatt a a házak alsóbb emeletein a lakások nem kapnának elegendő napfényt.
Aranyvölgyi út felől a Köztársaság út, háttérben a Szórád Márton út magasházai. /1973
Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán
A városi tanács végrehajtó bizottsága, miután megismerte a tervtanulmányban foglaltakat, döntött arról, hogy a Vöröshadsereg útját szegélyező terület rendezését a tervtanulmányban vázolt koncepció alapján kell elvégezni.
Csongor György
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
