Dunaújvárosi Hírlap – 1968. január 12.
A TERVEZŐIRODA ÜNNEPE
Ma tíz éve, 1958. január 16-án alakult meg a Dunaújvárosi Tervezőiroda. Munkásságuk, a tíz év eredményei, hibái azóta testet öltöttek Dunaújvárosban, sőt a városon kívül is. Ha róluk beszélünk, akkor városunkról is beszélünk. Tartozunk azzal, hogy megmondjuk: ez alatt a tíz év alatt sokkal több volt munkájukban a jó, mint a hibás, becsülettel megfelelnek feladatuknak. A tervezőirodát a dunaújvárosi létesítmények tervezésére hozták létre, tevékenységük háromnegyed részét ez tette ki.
A város másik fele
Itt most hosszú-hosszú felsorolásnak kellene következnie: mi az, amit a tervezőiroda tíz év alatt produkált. Ehelyett azonban néhány lényeges adattal be kell érnünk, mindent felsorolni, számbavenni úgy sem tudnánk. Körülbelül 2500 új lakást terveztek, a Barátság városrész, a Castrum városrész és a Dózsa György úti lakótelep komplett beépítési terve is itt készült. Az újabbak közül a Ságvári II. városrész és a Castrum II. tervei is készülnek már. Az egyedi épületek közül tucatnyi óvoda, bölcsőde, a gimnázium, a Vasmű úti műtermes házak, a hajóállomás, a pénzintézetek székháza, az új tanácsház, elkészült és építés alatt álló iskolák, kereskedelmi egységek. A sort számtalan átalakítás, adaptálás, út- és közműtervezés zárja.
Balla József
1933-2021
Mire büszkék?
Balla József, a tervezőiroda főmérnöke a három “alapító tag” egyike. Tőle azt kérdeztük, személy szerint mire a legbüszkébb?
– Arra, hogy városi, kis létszámú tervezőiroda lévén, mégis ki tudtunk törni ebből a másod-harmad vonalból. Weiner Tibor irányításával, úttörő kezdeményezések születtek itt, melyek – nem túlzás – hatással voltak egész építőiparunkra. 1959-60: az iroda tervei alapján felépült az ország első nagypanelos lakóháza. (Mező Imre utca)
Épülnek az első nagypaneles lakóházak /1959
fotó: MTI/Balassa Ferenc/Bárándi István
Vakolókanál helyett toronydaru
1960: felépültek az ország első középblokkos házai a Duna-soron (Asztalos János utca)
és végül: 1964: országos típustervvé elfogadott terveink alapján megkezdte működését a dunaújvárosi házgyár, építeni kezdtük az első nagypanelos lakótelepet (Dózsa György út)
Épülõ nagypaneles lakóházsor. A Dózsa György úton épülõ új városnegyed lakóházait a legkorszerûbb technikával építik.
A szobafal nagyságú elemeket, födémeket, a fürdõszobát és konyhafalat magában foglaló úgynevezett térelemet egy tömbben emelik helyére. /1964
fotó: MTI/Szilágyi Pál
Jelenleg pedig a korszerűbb, C-típusú nagypanelos család országos típustervének kidolgozása folyik, melynek alapján az idei év második felében megkezdődik a sorozatgyártás is.
Nem árulunk el titkot, ha megmondjuk: a felsorolt tervek építésztervezője legtöbbször Balla József volt. A középblokkos és nagypaneles építési mód úttörő oka abban is megmutatkozott, hogy az addig nem hasznosított dunaújvárosi építőanyagot, a kohósalakot választották építőanyagul.
A beszélgetésbe Fási Lajos igazgató kapcsolódik bele. Ebből a tíz évből öt az ő vezetésével múlt el.
– Nem szerénytelenség, ha azt állítjuk, hogy tapasztalatainkat, amelyet a nagypanelos építkezésben szereztünk, felhasználták elsősorban budapesti házgyáraknál és lakóteleeknél. Bizonyítja, hogy az Építéstudományi Intézet, valamint az ÉGSZI tanulmányozta a dunaújvárosi építkezések tapasztalatait, s munkánkhoz segítséget, tanácsokat is adtak. Nyilvánvaló, hogy a mi kísérleti munkánk negatívumait Budapesten, például a kelenföldi lakótelepnél már elkerülhették.
Tegyük hozzá, az első magyar panelos családi ház terveit, melyből több helyen fel is építettek egy-egy példányt, szintén a Dunaújvárosi Tervezőirodában dolgozták ki
Dunaújvárosi specialitás
Az elmúlt tíz év történetéhez dr.Weiner Tibor, Ybl-díjas építész, város egykori főépítészének munkásasága szorosan hozzátartozik. Az ő kezdeményezésére alakult meg tervezőiroda, melynek az első időkben vezetője volt.
– Weiner Tibor nagy egyéniség volt, sokat köszönhetünk neki mi, fiatal tervezők – emlékezett meg róla Balla József. – Különösen a várostelepítés, a városrendezés bonyolult munkájában volt otthon. Nem tervezett sok házat, de az, hogy Dunaújváros áll, és ahogy áll az neki is köszönhető. Most is részben az ő koncepciói alapján dolgozunk.
Weiner Tibor
1906-1965
Említettük, hogy a Dunaújvárosi Tervezőiroda az ország egyetlen városi tervezőirodája. A többi videki iroda, mely főként a megyeszékhelyeken működik, elsősorban megyei feladatokat old meg.
– A városi tervezőiroda más munkastílus igényel mint a többi – fejtegette Fási Lajos. – Helyben van tervező, beruházó, gyártó és kivitelező. – Természetes, hogy ilyen körülmények között nemcsak lehet jobban együttműködni, hanem kell is. Azt, ahogy az épületelemgyár, a városi tanács tervosztálya, a 26-os Építőipari Vállalat, valamint az irodánk együttműködik, országszerte dunaujvárosi specialitásként emlegetik. Ennek az összefogásnak köszönhető, hogy nálunk egy-egy letesítmény elkészülési ideje az átlagos átfutási időnél jóval kevesebb. Kapcsolataink a jövőben tovább erősödnek. Szó van róla, hogy a városi tanács terv- és beruházási osztálya valamint a városi tanács tervezőirodája egyesül, vagyis az országban először a beruházó és tervező egy jogi személy lesz. Ez nemcsak gyorsítaná, hanem jelentősen le is egyszerűsítené a beruházások előkészítő munkáját.
Az építész vallomása
Baranyai Ferenc
1933-1986
A harmadik, aki éppen tíz évvel ezelőtt kezdte a tervezőirodában a munkát, Baranyai Ferenc építész volt.
– Jól érzem magam itt, hiszen sok épületet terveztem tíz év alatt, minden, amit csináltam, Dunaújvárosban áll – ezzel a vallomással kezdte a fiatal építész. – Hogy itt kezdtem, annak voltak előnyei és hátrányai. Hátránya, hogy kevés tapasztalt építész volt itt, legtöbbször saját magamnak kellett – hibákkal, sikerekkel – kiküzdenem elképzeléseim megvalósítását. A másik oldalon viszont a saját tapasztalatok, kudarcok hasznosak is voltak. Én az első pillanattól önálló tervező lehettem, amit terveztem, azonnal felépítették. Igaz, volt keserűség, bosszúság is ebben a tíz évben. Amíg az ötleteimből, az elképzeléseimből valóság lett, sokszor meg kellett alkudnom a lehetőségekkel, sok harcot kellett vívnom az értetlenséggel a bürokratikus szemlélettel. Legtöbbször kevés idő alatt kellett terveznem, mások ugyanakkor kényelmesen csinálhatták a szokásos huzavonát. De mindennél több volt az örömöm. Minden munkám befejezése igazi élmény volt és amikor kezdett “kibújni” a földből a ház, és ráismertem: ez az én házam – ez mindenért kárpótolt…
 |
 |
| Az elkészült lakóépületek a Dózsa György úton /1968 fotó: MTI/Balassa Ferenc |
A dunaújvárosi lakótelep új Dózsa György úti negyedének látképe/1968 fotó: MTI/Fényes Tamás |
1958-1968. Ez a tíz év városunk létének több mint fele. Ez alatt tíz év alatt lett igazi város Dunaúújváros, s ebben a munkában a tervezőiroda kollektívájáé volt a vezető szerep.
Ottjártunkkor büszkén mondták:
– Nincs olyan része a városnak amely ne viselné a kezünk nyomát.
Ez a legnagyobb dicséret számukra, de felelősségük is egyben.
Zs. Cs.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
