Népszava – 1952. november 10.
“Legyenek a Sztálin Vasmű építői továbbra is hűséges katonai, derék dolgozói a magyar-szovjet barátságot hirdető nagy műnek”
Kossa István elvtárs, kohó– és gépipari miniszter felavatta a határidő előtt elkészült sztálinvárosi Tűzállótéglagyárat
November 7-re, csaknem két hónappal a kitűzött határidő előtt, felépült a Sztálin Vasmű egyik legnagyobb létesítménye, a Tűzállótéglagyár. A péntek reggeli avatóünnnepség tribünje mellen az ezrével felvonuló sztálinvárosi építők már ott láthatták az új gyár első termékeivel megrakott kiskocsit. Minden egyes téglába belevésték. “Sztálin Vasmű Tűzállótéglagyára első égetéséből 1952. november 7.”.
Első égetésből egy tégla az Intercisa Múzeum állandó kiállításán
Felépült a Sztálinvárosi Tűzállótéglagyár
Tóth István elvtárs, a 26/1. Gyárépítő Vállalat igazgatójának megnyitó szavai után Kossa István elvtárs, kohó- és gépipari miniszter mondott ünnepi beszédet. Hangoztatta, hogy a termelésbe ma belépő üzem határidő előtti felépülése az egész magyar munkásosztály közös erőfeszítésének eredménye. Szembeállította a gyár korszerű, teljesen gépesített felszerelését a tőkésvilág egészségtelen, nehéz fizikai munkát követelő gyárberendezéseivel.
Az új gyárban – mondotta – nyolc kisebb-nagyobb hidraulikus prés, hat funkciós prés helyettesíti az emberek munkaerejét és kézi formázást csak az egészen különleges daraboknál használnak.
A már kisajtolt téglák keller-szállítóberendezések alján jutnak a présekbol a szárítókba, onnan a kemencékhez, úgyhogy emberi kéz nem ér hozzájuk. A gyárnak két főgyártmánya lesz: samott-tégla, valamint szilikáttégla és az ezekerek megfelelő őrlemény és habarcs.
Tűzálló téglák égetése az alagút kemencében /1953
Kossa elvtárs beszédében feladatként tűzte ki a gyár műszaki és fizikai dolgozói elé a minőségi termelést. A jobb, tartósabb, nagyobb szilárdságú tűzállóanyag egyik feltétele a vas- és acéltermelés növelésének, nehéziparunk leggyorsabb ütemű fejlesztésének. Éppen ezért – mondotta a kohó- és gépipari miniszter –
elvárjuk új gyárunk vezetőitől, dolgozóitól, hogy a szovjet tapasztalatok alapján célul tűzzék ki a nagyszilárdságú, jóminőségű, a szovjet szabványnak megfelelő kohó-, kokszoló- és Martin-tűzállótéglák gyártását.
Beszéde befejező részében Kossa elvtárs felhívta a Sztálin Vasmű számára szálllító üzemek dolgozóit és vezetőit, tekintsék szívügyüknek, becsületbeli kötelességüknek a Sztálin Vasmű szállításainak határidőre, megfelelő minőségben való teljesítését. A Sztálin Vasmű határidőre történő felépítése egész népgazdaságunk érdeke, éppen ezért lett belőle nagy nemzeti ügy. Kötelez a pontos, kifogástalan minőségű szállításra az is, hogy erre minden szállítóüzem vezetője és dolgozója fogadalmat tett. Kossa elvtárs végezetül a befejezőmunkák mielőbb teljes végrehajtására kérte az új üzem építőit, szerelőit, hogy teljes erővel megindulhasson a termelés a sztálinvárosi Tűzállótéglagyárban, majd bejelentette, hogy 5540 sztálinvárosi dolgozó kapja meg a Sztálin Vasmű emlékérmet, bizonyságául a hatalmas terv alkotásnál végzett 1-2 vagy még több éves munkájának. “Viselje mindenki méltó büszkeséggel ezt az emlékérmet, s aki még nem kapja meg most, becsületes munkával törekedjék arra, hogy legközelebb már ő is megkaphassa.
A Sztálin Vasmű, Sztálinváros építői legyenek továbbra is hűséges katonái, bátor harcosai, derék dolgozói e nagy műnek, amely a magyar nép örök barátságát hirdeti a hazánkat felszabadító szovjet néppel.”
– mondotta beszéde befejezéseképpen Kossa elvtárs.
Tűzállóanyaggyár látképe 1953-ban
Üzembehelyezték a Tűzállótéglagyárat
Az építkezés dolgozói nevében Gere János brigádvezető, DISZ-titkár adta át a gyárat Szijártó Lajos elvtárs építésügyi miniszternek, aki méltatta a fizikai és műszaki dolgozók eredményes együttműködését és beszélt az élő ütemterv, a tervfelbontás sikeres alkalmazásáról, majd a gyár átadásának jelképeként átnyújtotta az első téglát Kossa István elvtárs, kohó- és gépipari miniszternek. Az ünnepi beszédek után számos kiváló dolgozónak átadták a Sztálin Vasmű emlékérmet és a pénzjutalmakat, majd Felhősi Ferenc elvtárs, a Tűzállótéglagyár főépítésvezetője, a szakma legjobbja szólította a gyár építőit új feladataik végrehajtásában még jobb munkára, elszánt, akadályt nem ismerő, lendületes harcra, a Sztálin Vasmű és Sztálinváros mielőbbi felépítésére.
Felhősi Ferenc, a Tűzállótéglagyár építkezésének főmérnöke átveszi az első téglát Gere János élmunkástól
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
