Fejér Megyei Hírlap – 1977. március 25.
Háztűznézők a fedett uszodában
Építész és műszaki szakemberek jártak a minap a dunaújvárosi fedett uszodában, hogy a medencék vízzel való feltöltése és az április 2-ára tervezett hivatalos átadás előtt szemrevételezzék mindazokat a műszaki-technikai berendezéseket, amelyeket ez a társadalmi összefogás révén két év alatt megépült modern uszoda rejt magában.
A szakembereknek szóló műszaki ismertető adatai közül bevezetőül annyit: a szocialista országokban ezideig egyedül az NDK-beli Warnemündében épült csak emelhető fenékszerkezetű, feszített víztükrű, 50 méter hosszú, 21 méter széles, 8 rajtköves fedettuszoda.
Jogos a kérdés: miben különbözik a warnemündei fedett uszodától a dunaújvárosi? A dunaújvárosi uszoda 50 méter hosszú és vasbetonlábakon álló medencéjét egy, a vízszinttől 30 centiméterrel kiemelhető, mozgatható betonfallal ketté lehet osztani, s az így nyert medencerészek egyike 33,3 méter, a másika pedig 15,3 méter hosszú.
Hogyan működik az uszoda emelőszerkezete?
Ez utóbbi medencerész feneke – a már említett és az egész medencét kettéosztó betonfalhoz hasonlóan – mozgatható, a medencefenék szakaszos emelésével akár 30 centiméter vízmélység is beállítható. Egyébként a medencék legnagyobb vízmélysége 180 centiméter.
A fedett uszoda, elhelyezését tekintve új létesítménye a dunaújvárosi strandnak, ezen belül pedig szomszéd épülete a strand nyári úszómedencéjének. Erre a körülményre figyelemmel a fedett uszodához szükséges technikai berendezéseket a tervezők a vasbetonlábakon álló medence alatt helyezték el.
A versenymedencéhez 380 néző befogadására alkalmas tribünt építettek. Az uszoda belső terében emellett még elhelyeztek egy üvegfallal határolt 12 méter hosszú és 8 méter széles tanmedencét is. Érdekesség, de így igaz: a tribün mögötti márványlapos sétáló aljazatába beépítettek egy nagyméretű sakktáblát, ahol adott a lehetőség, hogy élősakkot játszhassanak.
A medence alatti technikai berendezések műszaki szintjére, korszerűségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az uszoda vízcseréje 3 óra alatt végbemegy; az uszodai hőmérsékletet a vízhőfokot és a víztisztaságot automatikus üzemelésű műszerek mérik; az uszoda teljes technikai üzemelését diszpécserközpont irányítja.
Az uszoda vízének pótlására napi 50-60 köbméter víz kell. A fürdőzők 24-26 fokos vízben lubickolhatnak.
A belső világítás fényereje lehetővé teszi a helyszíni tévéfelvételt is. A kellemes uszodai közérzetet és hőmérsékletet légfűtéssel biztosítják; az elhasználódott levegőt 11 mennyezeti ventillátor szívja el.
Az uszoda tetőzetét 42 méter széles — hazánkban eddig még nem alkalmazott —, a Dunai Vasműben készített könnyűacélszerkezet tartja, amihez jobb és bal oldalon 4—4 méter széles portál tartozik még.
|
DUNAÚJVÁROSI FEDETT USZODAÉpítész: Pécsi Imre 1977 tavaszán került átadásra Dunaújvárosban az ország harmadik 50 m-es fedett uszodája.
Megjelent: Magyar Építőipar 1978. 1-2. |
A dicséretesen rövid, a 2 év kivitelezési idő alatt általában 20-25 szakipari vállalat dolgozói munkálkodtak a dunaújvárosi fedett uszoda építésén. S a gondos tervezés, a mások munkáját is becsülő helyszíni munkavégzés és nem utolsósorban a dunaújvárosi társadalmi munkások példás áldozatvállalásának köszönhető, hogy ezekben a napokban már az utolsó simításokat végezhetik az építők a fedett uszodán, amely előtt a teljes elkészüléskor Czyránszky Mária Sellő című szobra áll majd.
L. A.
1977. április 2-án a hazai “létesítmény-jegyzékre” új név kerül fel: a dunaújvárosi fedett uszodáé. Azé a fedett uszodáé, amelynek építését két esztendővel ezelőtt, 1975. március 10-én kezdték meg. Ez az uszoda nemcsak azt jelenti, hogy a ma ötvenötezres lélekszámú város gazdagodott egy télen, nyáron egyaránt használható uszodával, hanem azt is, hogy a város vonzáskörzetében, a Mezőföldön szintén megindulhat az úszósport fejlődése. A létesítmény jelentőségét csak aláhúzza, hogy a legközelebbi ilyen uszoda a fővárosban és Kecskeméten van.
Dunaújváros fedett uszodát avatott
Átadták a fedett uszodát Dunaújvárosban
