Székesfehérvári Szemle – 1931 április
A dunapentelei gazdák urbáriuma 1736-ból
Dunapentele régebbi magyar lakossága valószínűleg a felszabadító háború idején pusztult el. Az elpusztult faluban, a török kiűzése után Csernovics Arzén ipeki patriarchaval a Balkánról menekült szerbek telepedtek le. A szerbek itteni letelepülését az 1694. évre tehetjük, mivel ezen év novemberétől kezdve vetett ki a vármegye erre falura adót. A különben szokásos szabad évekre való tekintettel nem lehet korábbra tenni a betelepülés idejét, mivel ezekben az években a vármegye azonnal a benépesítés után vetett ki adót. Az 1696. évi országos összeírás alkalmával Dunapentelén 57 családot találtak, akiknek azonban még házaik nem voltak, mert földbe ásott kunyhókban laktak. Az ekkor letelepedett szerbek száma rövid idő alatt jelentékenyen megfogyott. Az 1720. évi országos összeírás alkalmával már csak 31 családot írtak össze. Talán már ezidőben is volt néhány magyar a lakosok között, mivel “Hosszú”, “Szabó”, “Pintér” családnevek is előfordultak. Jelentékenyen megnövekedett a magyarok száma amikor 1736-ban a földesúr magyar jobbágyokat telepített le. Az uraságnak a jobbágyokkal való megegyezése (urbáriuma) 1736-iki megyegyűlési jegyzőkönyvben szórol-szóra így jegyeztetett be.
“Én Király Daróczy Katalin néhai Tekintetes és Nagyságos Báró Száraz György Uram, Kegyelmes Urunk és Koronás Királyunk eő Fölséghe Magyar Cancelláriáján volt első Udvari Tanácsának Eözvegye: Adom tudtára mindeneknek kiknek illik; Hogy minekutána ezen Levelemnek végén, nevezett szerént föll tett és specificált Magyar Gazdák, mostani lakóhelyek kicsinsége, és gyarlósága miatt follyamodtak volna hozzám, és Pentele évő Nemes Fehér vármegyében lévő Falumnak bővebb s szaporább megh szálitására kivánkoztanak, abbéli kivánsásgokat megh halgatván, s a köz jót, és föllyeb titulált Kegyelmes Urunk eő Fölséghe Szolgálattyát az által gyarapítani kívánván, adtam engedelmet és szabadságot nevezett Magyar Gazdáknak, hogy említett Falumban külömb uczát szakasztván, mostani Rácz Jobbágyim szomszédságában ottan magok számára házakot épétessenek, s ahoz mind szántó földbül mind pedighlen Rétbül proportio szerint elegendő provisiójok legyen. Ellenben pedigh emlétett Magyar Gazdák minden vissza alkudás nélkül, csendesen és Rácz Jobbágyimmal jó szomszédságban, és egyességben élni, és midőn a N: Vármegyétül meghengedendő szabad idejek kitelik a közönséges terhet viselni és szenvedni kívánván következő Conditiokra kötelezték magokat.
Elsőben mivel én mind szántó Földek min pedighlen Szöllők mivelését Rétek kaszálását és egyéb haszon vételeket igaz proportio szerént oda engettem, ök tartoznak adó feiben három száz Rhenes Forintokat Urasságh számára felét tudnya illik Szent György, hasson felét pedig Szent Mihály napján minden fogyatkozás nélkül le tenni és ki füzettni:
Másodszor nem lévén mostanában nevezett Falumban Majorságom s következendőképpen szántásokat oeconomiához nem applicálhatván, annak föll váltásáért tartoznak első Punctumban föll álított terminusson 50 Forintokat hassonlóképpen le tenni és ki fizetni.
Harmadszor a Korcsma hazánkban bévett dicséretes és Törvényes szokás szerint Szent György naptul foghvást egész Szent Mihály napig Uraságh számára reselváltatik s attul foghvást község számára fél esztendeik engettetik az vendégfogadó házomat pedig s abban egész esztendeik folyó csapot valamint ekkoráig továb is Urasság számra megtartottam. Hogy pediglen Magyar és Rácz Gazdák között az éránt viszálkodás ne következhessék adtam szabadságot, hogy eők magányos és Ráczok kölömböztetett korcsmát és Mészárszéket magok Uczájában épétesenek. És
Negyedszer azon Mészárszéket ugyan azon magyar Gazdáknak arendában adtam, kitül eők az Urasságnak esztendőnként föllyeb írt terminuson 20 Rhenes forintokat és két mása fagyut tartoznak fizetni és meghadni: ahoz húst magam vagy Tiszteim számára arra rendlendő Mészáros által egy pénzel ócsóbban adatni.
Ötödször a fuvart kilenczedet és konyhára való Kappanyokat és tyukokat vajat és egyéb aprólikot föll álitandó házok szerint valamint mostani Rácz Jobbágyim Urasság számára tartoznak administrálni.
Ezen Urbárium Formára föll állitott Conditiokra és punctumokra annyiszor nevezett Magyar Gazdák magokat minden Törvényes uttal kötelezték és obligálták. Pest városában die 9-ma Április 1736. Árva Daróczy Katalin.
Az uj lakosoknak a vármegye három szabad évet azaz adó és köztehermentességet engedélyezett.
Schneider Miklós
“Az urbárium a jobbágynak földesura iránti kötelezettségeit rögzítő írott vagy íratlan, a földesúr elhatározásán, szokásjogon vagy tételes jogon alapuló szabályrendszer volt. Írásos forma esetén egyúttal a földesúr és jobbágyainak a gazdálkodással kapcsolatos fontosabb adatait rögzítő összeírás is volt, tartalmazta többek között a jobbágyok kötelezettségeit, állatállományát, eszközeit, szerszámait, telkének nagyságát és milyenségét is.”
