Palotás József – 1848/49-es hősi emlékmű
Süttői mészkő, svéd gránit
kapu: 800x220x220 cm,
örökmécses: 11x60x60 cm,
síremlék: 2 db 80x240x110 cm,
kokárda: 60x220x220 cm,
kőpad: 55x170x60 cm.
Elhelyezve a kistemetőben 1990-ben
Dunaújvárosi Hírlap 1989. szeptember 22.
Az emlékmű
Emlékmű öt elemből. Egy kapu, egy meditáló pad, egy kokárda-csobogó, két jelképes sírhely és egy mécses. Külön- külön és együtt is jelentéssel bírók.
A kapu. Átlépünk, belépünk rajta. A régi és az új határmezsgyéje, valami megváltozott. Félbemaradt íve, megcsonkult reményeink. Egy álom, amely nem valósult meg. Talán nem is kapu, hanem diadalív? Ez alatt vonulunk majd át, akár a dicső rómaiak vagy a győzni is tudó franciák. Diadalív, de kicsit megtörve a babérkoszorú ága, amúgy magyar módra.
A pad. Kicsit leomló, kicsit göcsörtös Kőből van. Pihentet, de nem andalít. Hűvös, tisztaívű és ez is hófehér. Leülni rá és megpihenni Néhány percre, mert gondolkodni kell, hogy továbbmehessünk. Gondolkozni és emlékezni honnan, merre, hová. Ez a mi helyünk vagy valaki másé? Egy pad legfeljebb társasmagány. Ide nem férhet tömeg, itt még ketten is magunk lehetünk. És talán ezen az alig több mint egy méteren helyet találunk magunknak. Hátunk mögött szürke betonrengetegével a város ahol négyzetméterekben lépjük életünk. De átnézve a kapu törékeny ívein a régi temető kápolnája látszik. Az elmúlás, a múlt és az, hogy élni kell. Saját magunk felelősségére. Domboldal. Zöld fű, ide nem juthat be rohanás, hiába húznak majd el mellettünk autók Fehérvár felé. Hiába látszanak Újtelep házai is, itt a régi temető düledező keresztjeire nézve majd eszünkbe juthat minden, ami múlandó.
Palotás József szobrászművész, az emlékmű alkotója, aki – talán nem túlzás – saját emlékművét is megalkotta
A kokárda-csobogó. A víz gyöngyözve buggyan ki, majd végigjárja a mészkőfodrokat. Lassan lefolyik, hogy kezdhesse útját újra. Szabálytalan alakú kút, de nem kell hozzá a három szín, hogy tudjuk, rólunk van szó. Mi, a mai magyarok, és ők, a hajdani forradalmárok, egy tőről fakadunk. A fű, a fa változott ugyan, de a föld ugyanaz. És a kő is, amelyből vétetett. Itthon vagyunk, ide tartozunk.
Sírhelyek. Sírhelyeink, sírhelyük A fehér mészkő síremléken fekete kőből ék. Ez a tragédia, vagy a megbékélés? Egyiken koronás címer, a másikon Kossuthé. Ki, melyiket választja, ki melyik alatt véli a katonát, a nemzetőrt, a szántóvetőt, a molnárt, a kocsmárost, a hivatalnokot, esetleg a nemesurat. Elférnek-e, megférnek-e egy helyen? Szándékkal vagy véletlenül sodródtak a zászlók alá? Kell egyáltalán tudnunk, hogy ki miért szállt hadba, s elég-e, ha ott menetelt a többiekkel? És miben hittek és mennyire, és mit hagytak örökül nekünk?
A mécses. Hátul a kapu mögött, talán a földön kap majd helyet egy kőlap, rajta az évszám. Fölötte mécses lobog. Imbolygó láng. Itt vagyunk, itt vannak. Lélek, eszme… Nagy szavak. Annyiszor éltek és visszaéltek velük. Fényesítették és koptatták tartalmukat. Taposunk-e a múltunkon még vagy erőt merítünk belőle.
A tanulságokat nemcsak száznegyven év távolságából kell levonnunk. Nemcsak a mennyből a pokolba taszíthat, és a pokolból a mennybe emelhet a történelem. Valóban vannak tények. Vannak árulók és elárultak, de köztük ezernyi más. Megláthatjuk-e ezeket is a nagy változások korában, és képesek leszünk-e erre egyáltalán?
Öt elem, egy kompozíció terve. Méltó megemlékezés, emlékezés 1848 eszméire és ’49 halottaira. A művész Palotás József is reméli, a forradalom eszmeisége, szelleme nem avult, nem avulhatott el. Meg ma is jelentéstől, üzenettől terhes. És reméli azt, hogy mindenki megtalálja művében azt a gondolatot, amely számára is fontos lehet.
Az 1848-as emlékmű tervei holnaptól egy heten át láthatók a Pentele városrészi pártház épületében. A megvalósításhoz szükséges adományokat továbbra is várja az emlékmű bizottsága.
Fekete Györgyi
Dunaújvárosi Hírlap 1990. július 27.
Emlékmű – magunknak
Fekete György 46 éves nemzetőr emlékezetére is áll majd szobor. Ükapám volt. Nem tudom, hol élt, hogyan, merre került el Penteléről, mikor és hol érte utol a halál, hős volt-e vagy áldozat? Csak azt tudom, hogy ő is egyike volt a pentelei 224 nemzetőrnek, És még ezt is csak tudni vélem. De hát kellenek az embernek a rögök, a kapaszkodók és gyökerek. Kimondva vagy anélkül, valósak vagy eszmeiek. Igazolásul: ide tartozunk.
Készül városunkban az 1848-as szabadságharc emlékműve. Négy évtized óta első lesz, amelyet felavatnak hazánkban. Impozáns munka, nagyszabású, nagyméretű alkotás, nem mindennapi érték és hatalmas költség. Éppen ezért szükséges hozzá, érte az összefogás.
A tervek szerint a készülő mű eszmei értéke tízmillió forint lesz. A költségek ebből mintegy ötmillió forintot tesznek ki. Ennek egy része, hárommillió-harmincezer forint már az emlékmű védnökeinek rendelkezésére áll. És százezrekben lehet csak becsülni azokat a munkálatokat, amelyeket az építésben, tereprendezésben, szállításban közreműködők ingyen végeztek.
Felsorolni is hosszadalmas volna, hogy ki miben, mivel járult hozzá eddig is, hogy október 6-án felavathassuk.
– Ez még korántsem jelenti azt, hogy készen lesz az emlékmű addigra. Csak az avatáshoz méltó körülményeket tudjuk időre biztosítani a tervezett költségekből – mondja Neszmelyi György, a tanács műszaki osztályának vezetője, aki a védnökség megbízásából szervezi az építés munkálatait. – A kompozíció környezetét még tovább kell majd szépíteni. Mindenesetre októberre állni kell a szobornak.
A régi temető mellett már készen áll az 1848-as emlékmű talapzata. Az avatás – a tervek szerint – október 6-án lesz
Eddig minden a tervek szerint halad. Az építéshez szükséges terepet már előkészítették, a süttői bánya folyamatosan szállítja a mészkövet a kőfaragónak. A kompozíció néhány eleme már elkészült. Palotás József szobrászművész irányításával szeptembertől állítják össze. Még további feladat a kokárda alakú csobogó vízforgató rendszerének a kiépítése és térvilágítás felszerelése.
– Eddig is sok segítséget kaptunk, de sajnos a továbbiakban elsősorban pénzbeli támogatásra van szükségünk. Tavaly számos vállalat járult hozzá költségeinkhez dolgozónként 60,- forinttal. Szeretnénk, ha felajánlásukhoz minél több gazdálkodó szerv csatlakozna dolgozónkénti 100,- forintokkal és amennyiben régebbi támogatóinknak lehetőségük van, ők is egészítsék ki támogatásukat erre az összegre. Reméljük, sokan tudják és akarják majd vállalni ezt az áldozatot. Valószínűleg vonzó lehet az is, hogy az adományok leírhatók az adóalapból. OTP- számla számunk: 684-2481.
A Pentele Baráti Kör kezdeményezte az emlékmű létrehozását. A védnökség közreműködésével nem mindennapi avatási ünnepségre készülnek. Horváth György, a kör elnöke állami, katonai, s egyházi szertartást tervez:
– Az emlékmű felavatása kiemelkedő esemény lesz városunk életében, sőt monumentalitásával és egyáltalán magával a létrehozásával is méltó helyet vív ki hazánkban. Éppen ezért a szertartásra meghívtuk Göncz Árpád megbízott köztársasági elnököt, aki örömmel fogadta felkérésünket és amennyiben nem lesz akadályoztatva, részt vesz az ünnepségen. Kihallgatást kértünk a honvédelmi minisztertől, őt is meg szeretnénk hívni. Szeretnénk, ha egyházfőikkel képviseltetné magát a katolikus, a református, az izraelita és a görögkeleti vallás is. Egy ökumenikus istentiszteletet tartanánk. Felkértük a Szörényi-Bródy szerzőpárost, hogy az alkalomra zeneművet komponáljanak. Az előzetes megbeszélések alapján jelen lesz az avatáson a Magyar Televízió is.
Neszmélyi György más szempontból is fontosnak tartja a reprezentatív ünepséget:
– Városunk jövője érdekében nem közömbös, hogy országunk új, demokratikus vezetői milyen benyomást szereznek településünkről. A szertartás mellett remélhetőleg módunk lesz tájékoztatást adni terveinkről, elképzeléseinkről. Fontos az is, hogy az ország közvéleményében megváltozzon városunk negatív előjelű, szocialista minősítése.
– fekete –
2018. március 15. – Kuruczné Gál Kriszta képei
Forrás:
Dunaújvárosi Hírlap archívuma
József Attila Könyvtár/Ortó Béla képei
Képekért külön köszönet Kuruczné Gál Krisztának
