Dunaújvárosi Hírlap – 2001. november 21.
Sok dudás egy csárdában
Ötvenéves a város sportegyesülete: nagy egyéniségek, sikerek előtt tisztelgünk
Tornázok, feszengj! – így hangzott a régi szép időkben a vezényszó, és a közszemlére bocsátott izmok tulajdonosai büszke félmosollyal végezték a kis avagy nagy kunsztot. A fenti, a hatvanas években készült képen persze nem a gyűrű urai, lovak zabolázói, hanem birkózó büszkeségeink parádéznak. A kapu bal oldalában a legendás Nyers Lászlót láthatjuk, aki az 1968-as mexikói olimpián indult, s lett ily módon első olimpikonunk. A labda alatti fej Komóczi Gáboré, aki később remek sportemberek tucatjait nevelte az egyesületnél. A jubiláló egyesület legendáira emlékezünk.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Dunaferr Sportegyesület. A klub november 26-án, a Dunaferr Sportcsarnokban ünnepi közgyűlésen emlékezik meg az egyesület fennállásának ötvenedik évfordulójáról.
Ötven év nagy idő, és ennyi idő alatt még egy, a dunaújvárosinál jóval kisebb egyesület életébe is rengeteg dolog, esemény fér bele. Nem beszélve akkor a Dunaferr-ről, amely elődjével, a Dunaújvárosi Kohásszal ez alatt az öt évtized alatt megannyi nagy sikert produkált. Összeállításunkban – a teljesség legkisebb igénye nélkül – az ötvenéves Dunaferr Sportegyesületet köszöntjük.
A Dunapentelei Vasas
Hogy mikor alakult meg a Dunaferr jogelődje, a Dunapentelei Vasas, arról nincs pontos írásos anyag. Egy biztos: 1951-ben már létezett a Vasas, az egyesület első elnöke Csizmadia József volt.
A Sztálinvárosi Kohász egyik edzőmérkőzése, valamikor az ötvenes évekből
Egy év múlva már öt szakosztálya – asztalitenisz, ökölvívás, röplabda, sakk, torna – volt a Vasasnak. Sokáig párhuzamosan működött a Sztálinvárosi Vasas (a Dunapentelei Vasas jogutódja) és a Sztálinvárosi Építők. Az évek során, ahogy az építőipar egyre jobban háttérbe szorult a vasas szakmával szemben, a Sztálinvárosi Vasas vált a város reprezentatív klubjává.
Az ötvenes években a minőségi sportot az NB I-be 1952-ben feljutott labdarúgók, és az ökölvívók jelentették. Az évtized közepén azután már tíz szakosztály működött a Vasasban. 1956-ban – igaz, csak rövid ideig – Dunapentelei Sport Club néven “futott” a klub, Tapolczai Jenő elnökletével, akit Koltai István váltott ezen a poszton.
A röplabda a nők és a férfiak körében egyaránt népszerű volt a hatvanas években. A hölgyek itt még salakon játszanak
Nincs többé Sztálinváros
A hatvanas éveket már Dunaújvárosi Kohászként kezdte a klub. Pontosan 1961. november 27-én volt a keresztelő. A hatvanas években Barts Oszkár elnöklete mellett sokat fejlődött az egyesület, rengeteget javult a létesítmény helyzete, megalakult a Dunaújvárosi Kohász Sportiskola, amely Akucs Attila irányításával az ország egyik legeredményesebb sportiskolája volt, s hosszú időre megalapozta a Kohász sikerességét.
Amikor még ennyien birkóztak a Kohászban. Egy emlékkép a hetvenes évekből
1968 ismét fordulópont a klub életében. Az Európa-bajnoki bronzérmes, nehézsúlyú birkózó, Nyers László részt vehetett a mexikói olimpián.
A hetvenes években már az ország kiemelt klubjai között tartották számon a Kohászt.
1973. november 11-én átadták az első vidéki műjégpályát, amelyből mára Európa egyik legmodernebb jégcsarnoka lett.

Az első csapatbajnokságot a hokisok nyerték 1996-ban. Első képünkön a várva várt serleget csodálja dr. Szabó József (balról) az SE elnöke, illetve Perjámosi Sándor ügyvezető elnök. Míg a fiúk az aranyért küzdöttek, az építők a jégcsarnokon dolgoztak (második kép)
Három tornászleány a montreáli olimpián
Ezekben az években különösen a tornászok jeleskedtek. (A klub elnöke már dr. Sápi Tibor.) 1976-ban a montreáli olimpián Horváthné Elek Anna és Borsos János tanítványai közül hárman is – Óvári Éva, Tóth Margit, Lőwei Márta – tagjai voltak a negyedik helyezett magyar válogatottnak, ezek voltak a Kohász első olimpiai pontjai.
1977-ben adták át a városi uszodát. Azóta rengeteg korosztályos válogatott, nagy nemzetközi versenyek győztese került ki innen
1977. április 2-án újabb korszerű sportlétesítménnyel gazdagodott a Kohász és a város, átadták a fedett uszodát. És ebben a pillanatban – a torna és az atlétika mellett – újabb egyéni sportág útja indult el a sikerek felé. A Perjámosiné Tóth Erzsébet irányította szakosztály hamarosan az ország élvonalába került. Az atlétikában Eső Pál, Csépán György, Szloboda Lajos, Paszternák László, Jeszenői Endre tanította a tehetségeket, a férfitornában pedig Papp Zoltán adta át tudását a fiataloknak. Persze a csapatsportok is ott voltak a spiccen, igaz, messze voltak a mai sikerektől, de már akkor is érdemes volt a mérkőzéseikre kilátogatni.
Az egykori május elsejei ünnepek, felvonulások elképzelhetetlenek voltak a sportolók nélkül
A nyolcvanas évekre maradt az első olimpiai érem megszerzése: Kovács Péter a magyar férfitorna-válogatott tagjaként állhatott Moszkvában a dobogó harmadik fokára, közben a birkózó Vadász Csaba szállította az érmeket a különböző világversenyekről, egy ízben Világ Kupát is nyert.
Siker siker hátán
A nagy dolgok azonban a kilencvenes évekre maradtak. (A klub neve 1989-től már Dunaferr, első embere pedig már régóta dr. Szabó József) A női kézilabdázók 1995-ben KEK-et nyertek, a hokisok egy év múlva megszerezték Dunaújvárosnak az első aranyérmet csapatsportágban, Kocsis Erzsébetet még abban az évben a világ legjobb kézilabdázónőjének választották.
A női kézilabdázók nyitották meg a nemzetközi kupasikereket
1995-ben a KEK-győzelemmel
Nemzetközi összevetésben is Supola Zoltán az évtized egyik legjobb tornásza, Európa-bajnokságot is nyert.
A tornász aranycsapat. Balról jobbra: Csollány Szilveszter, Supola Zoltán, Pánczél Miklós, Limperger István (edző)
Az 1996-ban olimpiai bronzérmes női kézilabda-válogatottnak tagja volt Meksz Anikó, Németh Helga, Kocsis Erzsébet, Siti Beáta és Mátyás Auguszta. A hölgyek később a Dunaferr színeiben egészen a Bajnokok Ligája-győzelemig jutottak.
2000 azután igazi aranyév lett. A sydneyi olimpián gyűrűn győzött Csollány Szilveszter, az ezüstérmes női kézilabda-csapatban ott volt Simics Judit, Radulovics Bojána, Balogh Beatrix, Supola pedig ötödik lett tornában.
Csollány Szilveszter olimpiai bajnok, Supola Zoltán hatodik!
A labdarúgók, a férfi kézilabdázók és a jégkorongozók bajnokok lettek, a férfi kézilabdázók KEK-döntőbe kerültek.
A 2001-es évre sem panaszkodhatunk. A csapatsportok továbbra is az ország – sőt, több a nemzetközi – élmezőnyhöz tartoznak, Malomsoki Sándor révén pedig megszületett az első felnőtt világbajnoki aranyérem kenuban is.
A kajakosok, a kenusok évtizedek óta szelik a Duna vizét. Háttérben a leomlott löszfal
De az év talán legnagyobb történése az új labdarúgó-stadion alapkőletétele, a létesítmény építésének megkezdése. Ami az újabb sikeres ötven év egyik záloga lehet…
Agárdy Csaba
SAJNOS… nem minden úgy alakult, ahogy reméltük
Dunaújváros, az egykori büszke sportváros 2020-ban
fotó: Horváth Tamás
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.


















