Befejezéshez közeledik a dunaújvárosi kórház építése

(Szilágyi Pál felvétele — MTI Foto.)

Sztálinvárosi kórház

1960 tavaszán kezdték meg Farkasdi Zoltán mérnök tervei alapján a dunaújvárosi kórház építését. A korszerűen berendezett épület műszaki átadása a tervek szerint május 1-ig befejeződik.

 

Megjelent: Népszabadság – 1965. március 5.

Dunaújvárosi Hírlap – 1965. április 21.

Kész lesz-e május elsejére a kórház?

• A beruházó: “Nem akadékoskodás, hanem óvatosság…”
• A kivitelező: “Kár volt meghiúsítani a márciusi átadást…”
• Az üzemeltető: “12,5 milliós volt a hiányjegyzék…”

Az új dunaújvárosi kórház bizonyára kétszer is bekerül a magyar építészet krónikájába. Először azért, mert talán az egész világon sem találni még egy olyan kórházat, amelyik hét évig épült volna a XX. században. A többszörösen kitűzött átadási-átvételi határidők mindig elhalasztódtak, így a legutolsó, márciusi átadás is meghiúsult. “,Ha nem március, legyen május 1” – mondták akkor, s íme, május 1 tíz napnyira van már csak tőlünk. Vajon kész lesz-e akkorra a kórház?

Mindenekelőtt Mikó Lászlót, az ÉM 26. sz. Építőipari Vállalat főmérnökét kerestük meg. Mi az ő véleménye?
– Tavaly szakaszos átadásban egyeztünk meg, s abban maradtunk, hogy március 15-re készre jelentjük a kórházat. Március 16-án megkezdtük az átadást úgy, hogy majd május 1-ig befejezzük, dehát az egész kilenc nap alatt meghiúsult. A szakaszos átvétel célja az lett volna, hogy a közben előbukkanó minőségi hibákat május 1-ig kijavítsuk. Az átvevők azonban üzemeltetést nem gátló hibákat is annak minősítettek, illetve nem fogadták el az általunk javasolt átadási fázisokat. Az új határidőre, május 1-re mi ismét készre jelentjük. Szerintem az üzemeltetést gátló hibák nem lesznek, s az építkezés befejező munkáit együtt végezhetjük a kórház költözködésével. Ez egyben hasznos próbafelfutás is lenne. Eddig úgyis hiába kértük a majdani üzemeltetőt, hogy adjon embereket a szerelési munkákhoz, hadd ismerkedjenek a berendezésekkel. Kérésünk nem talált meghallgatásra.
– Megmondom őszintén a véleményemet. Azért akadékoskodnak annyit az átvétellel, mert kicsit félnek ettől a hatalmas létesítménytől. Pedig ezt egyszerre átadni úgysem lehet.

*

A Városi Tanács VB beruházási- és tervosztályának vezetője, dr. Pethő János véleménye nem egészen egyezik a főmérnökével:
– Az egészségügyi szervekkel együtt segíteni akartunk az építőknek azzal, hogy elfogadtuk a szakaszos átadást. Olyan sorrendben azonban, ahogy ők szeretnék, ez lehetetlen. Hogyan győződjünk meg egy létesítmény milyenségéről, ha az alapszolgáltatások nem működnek. Teljesen jogos és ésszerű volt a Beruházási Bank álláspontja márciusban, hogy nem járult hozzá az átadási-átvételi szakasz meghosszabbításához. Az építők át akarták adni a létesítményt, de az nem volt olyan állapotban, hogy át is lehessen venni. A beruházási kódex előírásainak messzemenően nem tett eleget a kivitelező. Felelősségünk teljes tudatában mi csak akkor vehetjük át a létesítményt, ha ott üzemeltetést gátló hiányok valóban nem lesznek. Hiányosan átvenni ilyen fontos egészségügyi intézményt lelkiismeretlenség lenne. Nem akadékoskodás ez, hanem ésszerű óvatosság. A magunk részéről, amennyiben az alapszolgáltatások próbaüzemelését május 1-ig nem tartják meg, lehetetlennek tartjuk ezt a legújabb átadási-átvételi határidőt!

*

Dr. Végh Sándor főorvossal, a kórház igazgatójával, Szathmáry György mérnökkel és Gedey Sándor gondnokkal ülünk együtt a parányi igazgatói irodában. Ők lesznek majdani üzemeltetők, elsősorban nekik öröm, ami jó és nekik bánat ami rossz. Amint dr. Végh Sándor mondta, elsősorban az ő érdekük, hogy minél előbb megkezdhessék a gyógyítómunkát a kórházban. Természetesen csak akkor, ha megfelelő minőségben adják azt át az építők.
– Egyébként szerdán, április 14- én – mondta a főorvos – közös bejárásunk volt, melyen részt vett Tapolczai Jenő elvtárs meg a 26. sz. Építőipari Vállalat igazgatója, Szabó Mihály elvtárs is. Meggyőződhettek róla személyesen, hogy a kisebb, üzemeltetést nem gátló hibák egész tömege mellett nagyobb, az üzemeltetést komolyan veszélyeztető hibák is vannak. Reális becslésem szerint május 3-án nem lehet megkezdeni az átvételt… Hogy miért? Arról talán a műszaki szakember többet tud mondani.
Szathmáry György mérnök a márciusi átadás-átvételhez tér vissza A meghiúsulási jegyzőkönyvbe lapozgatva mondja:
– Olyan állapotban volt akkor az építkezés, hogy kilenc nap alatt közel 12,5 millió forint értékű hiányjegyzék állt össze. Ha nem lettek volna üzemeltetést gátló hiányosságok, akkor sem vehettük volna át az építőktől a létesítményt, hiszen ez a 12,5 millió forint jóval meghaladja a beruházás 10 százalékát. A május 1-i átvételben egyébként én sem bízom. Április 15-én került sor a kazánház komplex próbájára. Erről jónéhány érdekelt fél, például az ÉM Gyárkéményépítő Vállalat, a Csőszerelő Vállalat, az Energiagazdálkodási Intézet, az OKGT és az OEGH képviselője hiányzott, de még a Városi Tanács VB építési és közlekedési osztályának képviselője sem jött el. Persze, a jelenlévők így is megállapíthatták, hogy nincs rendben minden. Legjobb esetben három-négy hét szükséges ahhoz, hogy az építők a valóságnak megfelelően jelenthessék készre a létesítményt.
– Az pedig nem állja meg a helyét, hogy mi nem segítünk. Eddig is adtunk, ezután is adunk embereket a befejező munkákhoz, azonban a takarékosság elve ránk is kötelező. Az építők helyett nem végezhetjük el a munkát.

*

A jelenleg kialakult helyzetben tulajdonképpen semmi meglepő sincs. És ez a szomorú. Az építők mielőbb át szeretnék adni a létesítményt, akár hibákkal is, a beruházó és a majdani üzemeltető pedig, egyébként jogosan, ragaszkodik kódex előírásaihoz. Szerény véleményünk szerint azért lehetne olyan megoldást találni, amelyik háromnégy héttel előbb lehetővé teszi az átadás-átvétel megkezdését. Hiszen, amint Gedey Sándor mondta, a kórház felszerelése, az átköltözés, vagy ahogy mondani szokás, a technológiai szerelés legalább két hónapot vesz igénybe. Az új kórházra pedig szükség lenne mielőbb. Hét éve vár rá a város.

Rózsa András

Dunaújvárosi Hírlap – 1965. május 11.

A kórház folyosóján

Ahogy elkezdődött a kórház műszaki átadása, rövidnek éppen nem mondható két órás séta keretében ismerkedtem az épülettel. Csak néhány emelet, néhány helyiségét lehetett ennyi idő alatt végigjárni. Mindenüvé eljutni – hosszú órákba, talán napokba kerülne. De azért az üvegfalú csarnokban, akár a türkiszcsempés műtőszobában, vagy lenn a kazánházban jár az ember, nem tud szabadulni a kérdéstől: az emberi alkotó elmeés munka milyen koncentrációja képes létrehozni ilyen műveket?

Dunaújvárosi kórház

A kérdés jogos, bár tudom, hogy ez az épület nem a “világteteje”. Ha elkészül, s ágyak, berendezések is helyükre kerülnek, átvágnak majd egy szalagot, és egy kis hír közli a világgal, hogy átadták rendeltetésének az új dunaújvárosi kórházat. És ezután már senki sem akar részletesen megismerkedni vele. Annyit jegyzünk meg belőle, hogy csúnya a kéménye, és az egész nyolc esztendeig épült. És a lakói elmesélik majd, hogy milyen volt az ellátás. A nővérkéről beszélnek majd, aki kedves lesz és szép, a doktor úrról, aki ezt meg ezt mondta a betegségről… Igen, akkor már az lesz a fontos.
Most a szemlélő még az építészeti remekben tud gyönyörködni. Abban a puszta tényben, hogy ezernyi apró és nagy helyiségnek megvan a rendeltetése. Abban, hogy a sok kilométer hosszú csövek, villanyvezetékek összetalálkoztak, ahol találkoznunk kellett. Abban, hogy sokmilliónyi tégla egy tökéletesegésszé állt egybe, mikor minden a helyére került.
Helyére? Ki jelölte meg a helyet a téglák számára, ahol egyévtizede srácok rúgták a futballt? Amikor az épületben végigsétáltunk, ott volt velünk a kórház tervezője is. Kedves, egyszerű ember. Otthonosan mozgott az ismeretlenség rengetegében, tudta a rendeltetését az épület minden kis zugának. Mert az egykori grundon az emberi agy szervező képessége mindent a helyére varázsolt. S ha nemcsak azt nézzük, ami van, hanem azt is, miből lett mindez, a tervező mérnökök és technikusok sokasága dolgozott ezer és ezer órán át, hogy a rajzasztalokon megálmodott vonalaknak legyen hol helyére kerülniük. Csodálattal néztem arra az emberre, aki minden vonal értelmét és rendeltetését meg tudta jelölni, még akkor, mikor csak a grund volt itt.
Aztán a kórház építésvezetőjének tettem fel a bizarr kérdést: látták-e így együtt az épületet akkor, mikor a tervrajzokat kezükbe vették, vagyis tudták-e akkor, mikor az első cöveket leütötték a grundra, hogy az épület pontosan ilyen lesz. Nevetett, és megnyugtatott, hogy szakmai ismeretek kérdése az egész. Talán inkább a munka szeretetének kérdése ez. Elmondani a kőművesnek, a szerelőnek, hogy mi a teendője, tudatosítani benne, hogy mi miért van így vagy úgy. Építésvezetők, technikusok, szakmunkások, akik életük egy jelentős részét töltötték el itt, egy kicsit az életművüket is beépítették ezekbe a falakba. Ha nem is az örökkévalóságnak, de a közvetlen utódoknak emeltek mementót: látjátok, így dolgoztunk mi, így szerettük a hivatásunkat.

Új kórház

A műszaki átvétel előtti hajrában 370-en dolgoztak az épületen. Kőművesek, festők, szerelők. Egyik sem mondja majd, hogy ezt a téglát én helyeztem el, én festettem ezt az ajtószárnyat, én építettem be ezt vagy azt a kábelt. Azt mondják majd: mi építettük a kórházat.
Nagy kollektív munkával öltöttek anyagi formát az álmok, s a kollektív munka találta meg minden tégla rendeltetését, helyét. Most a szobákba gépek, berendezések, orvosi műszerek sokasága kerül majd. Mérnökök, technikusok, munkások kollektív alkotásai. A huszadik század új csodái. S mikor a beteg, aki miatt mindez történt, benyit a kórterembe, őt már csak saját egészsége érdekli. Az emberről való gondoskodást az orvos és nővér munkájában látja. De az orvos biztosan érzi majd, az emberért dolgoztak a tervezők, építők is, amikor a gyógyító munka számára a szükséges feltételeket megteremtették.
Mert nem lehetünk meg egymás nélkül, akik egymásért dolgozunk…

N. J.

A DUNAÚJVÁROSI KÓRHÁZ elkészült, négy szakértői bizottság veszi át. Az építészeti bizottság a főépületet – építészetileg – már átvette. Az új kórház előreláthatólag augusztustól áll a betegek rendelkezésére. Képünkön: a déli homlokzat előtt parkot építenek

(MTI Fotó — Szilágyi Pál felvétele)

Megjelent: Népszava – 1965. június 3.

Fejér Megyei Hírlap – 1965. május 13.

Ötvenhárom hónap története jegyzőkönyvben

Befejeződött a dunaújvárosi kórház műszaki átadása

Május első napjaiban kezdődött meg a kórház műszaki átadása. Nyolc szakbizottság 40 napig vizsgálta, ellenőrizte a hatalmas létesítmény minden részét. A napokban került sor az átadási-átvételi jegyzőkönyv aláírására.

Átlagon felüli minőségben

készült el a létesítmény – összegezték a tapasztalatokat a szakbizottságok tagjai a jegyzőkönyvben. A kivitelező 26. sz. Állami Építőipari Vállalat műszaki, fizikai dolgozói bebizonyították, hogy lehet jól is dolgozni. Horti József, Fazekas Imre, Czibulka Márton műszaki vezetők sokat tettek a munkák sikeréért. Méltán büszkék az elismerésre. Nem véletlen az sem, hogy a tervezők, a beruházók, az üzemeltetők, a kórház vezetői köszönetüket fejezték ki a kivitelezőknek. az alvállalkozóknak, a szállítóknak.

A tervezési munkákat a Középülettervező Iroda tervező mérnöke, Farkasdy Zoltán készítette
Fotó: DH-archív

A munkákat 1959 decemberében kezdték meg. Ekkor jelentek meg az elhagyott hepehupás területen a földmunka elvégzésére a gépek. Fiatal művezető – Lukács Sándor – irányította a munkát. Ma is itt van, végig a kulcsátadásig. Szép lett a kórház kívül is, belül is. Modern, korszerű. Gyönyörű park veszi körül.
– Nehéz 53 hónap volt, de eljutottunk idáig – mondta Lukács Sándor. – Sok gonddal, nehézséggel kellett megküzdeni, de sikerült!

Rendet, ütemet tartani

Sikerült az építkezésen az ácsok, kőművesek, betonozók összefogásával a munkák folyamatosságát biztosítani. Sok vállalat dolgozott a hatalmas, több mint 900 helyiségből álló épületen. Nehéz volt rendet, ütemet tartani. A 31-es számú építésvezetőség szocialista címet nyert brigádjai – Rajos Sándor, Gazda Gábor, Esküdt Imre, Gyöngyösi Sándor, Csepecz József – sokat tettek az építkezés sikeréért.
– Az eredményeket segítették pontos, gyors munkájukkal a vállalat szakipari munkásai, élükön Rutai János vezetőszerelővel – tájékoztatott Lambert Lajos, a kórház agilis, jól képzett, kőművesből lett komoly szaktudású építésvezetője. Nem kis része van abban, hogy elismeréssel készült el a kilencvenmillió forintos beruházás.

Földmunkától a kulcsátadásig

Lapozom az átadási jegyzőkönyvet. Külön kiemelik az Országos Szakipari Vállalat munkáját, melyet László Dezső vezetett, irányított. Elismeréssel állapítják meg, hogy a Hódmezővásárhelyi Orvosi Berendezéseket Gyártó Vállalat, a Kőbányai Asztalos Üzem is kiváló jó munkát végzett.
Ötvenhárom hónap küzdelmét, eredményeit rögzíti a jegyzőkönyv. Az építkezés története a jegyzőkönyv a földmunkáktól a kulcsátadásig. Négy és félévi munka befejeződött. A jegyzőkönyvet aláírták a kivitelezők, az üzemeltetők, a kórház gazdái, átvették a kulcsokat június 9-én. Megkezdődik a kórház berendezése, hogy utána bekapcsolódjon a gyógyítás szolgálatába.

Gubacsi Gyula

Megkezdte működését az új dunaújvárosi kórház

Szeptember 25-én ünnepélyes keretek között adta át rendeltetésének dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter a dunaújvárosi kórházat. Az’ új kórház, melynek alapozását 1960-ban kezdték meg, 455 ágyas, 102 millió forintos költséggel épült. A magyar kórházak legszebbikét Farkasdy Zoltán építész tervezte, akinek az avató ünnepségen- munkásságának elismeréseként az egészségügyi miniszter az “Egészségügy kiváló dolgozója” kitüntetést adományozta.

Az új kórház belgyógyászatának egyik kórtermében. /1965 fotó: MTI/Szilágyi Pál	Orvos vizsgálja a Perkátáról érkezett Jákli Katalint az új kórház fül-orr-gégészetén. fotó: MTI/Szilágyi Pál

Szétszórt osztályoktól – az ország legkorszerűbb kórházáig

A sebészet, a belgyógyászat, a gyermekgyógyászat, a bőrgyógyászat, a traumatológia, az urológia, az ideggyógyászat, a fül-, orr- gégészet és a szemészet a legkorszerűbb követelményeknek megfelelő osztályt kapott. Különállóan épült a fertőző-osztály. Garázsok, virágházak, a melléképületek egész rendszere, belső úthálózat tartozik az új kórházhoz. Földalatti folyosók kötik össze a szomszédos rendelőintézettel.
Az új kórház igazgatója, dr. Végh Sándor főorvos egyike a legrégebbi dunaújvárosi orvosoknak. 1952 óta a gégészeti osztály vezetője. Az intézmény dolgozóinak száma 429, ebből 47 orvos.

Az új kórház épülete /1965 szeptember 10. fotó: MTI/Szilágyi Pál

  Elkészült Dunaújváros új kórháza

A kórház avatásakor kitüntetéseket és jutalmakat adtak át az építésben leginkább kitűnt dolgozóknak.

Megjelent: Egészségügyi Dolgozó – 1965. október 2.

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.