Címlapon a Dunai Szalmacellulózgyár víztelenítő gépe
Papíripar és Magyar Grafika – 1963. január

Felavatták a Dunai Szalmacellulózgyárat

Cellulóz- és papíriparunknak nagy ünnepe volt 1962. december 8-án. Felavattuk második ötéves tervünk egyik legnagyobb beruházását, a Dunai Szalmacellulózgyárat. Az ünnepségen részt vett Kilián József,az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az építésügyi miniszter első helyettese, dr. Osztrovszki György,az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Borovszky Ambrus kohó- és gépipari miniszterhelyettes, valamint politikai és gazdasági életünk számos képviselője. Az ünnepség kezdetére megtelt a gyár műhelycsarnoka vendégekkel és a gyár építésében részt vett mintegy 25 építő- és szerelőipari vállalat, valamint az üzem dolgozóival.

Avatóünnepség a gyár műhelycsarnokában

Az ünnepi díszt öltött gyár műhelycsarnokában Szabó Sándornak, a gyári pártszervezet titkárának üdvözlő szavai után hangzott el Nagy Józsefné könnyűipari miniszter avatóbeszéde. A miniszterasszony avatóbeszédében a következőket mondotta:
“1956 szeptemberében néhányan azok közül, akik itt vagyunk, a gyár első kapavágását végeztük el. Azóta sok év telt el. Sokszor talán kételkedtünk is abban, hogy valósággá válik, és íme, népünk alkotóereje győzedelmeskedett, ma új gyárat avatunk.
Ez az új gyár egy hazai nyersanyagbázisra támaszkodó, fontos alapanyagot termelő szocialista nagyüzemnek, egy új nagy papíripari bázisnak az első gyáregysége.
Minden új gyár létesítése nagy lépés a szocializmus építésében, hazánk felvirágoztatásában és a magyar dolgozó nép jobb életének, magasabb életszínvonalának megteremtésében. Különösen nagy öröm számomra a Dunai Szalmacellulózgyár átadása, mert ezt sok évi előkészület, sok nehézség előzte meg. A nehézségek leküzdése után mégis jó az eredmény, mert ez a gyár viszonylag gyorsan, az előírt határidőnél jóval előbb valósult meg, és a beruházás költségei is az előirányzat alatt maradtak.
Ezt a nagy eredményt elsősorban annak köszönhetjük, hogy pártunk helyes politikája felszabadult légkört teremtett, felkarolta az alkotó kezdeményezéseket.
A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. Kongresszusának határozatai biztosítékot nyújtanak arra, hogy tovább haladunk a megkezdett úton, hogy továbbra is támogatunk minden alkotó kezdeményezést. A kongresszus megszabta az iparfejlesztés további távlatait, kitűzte a 20 éves terv megvalósításának feladatait, amelynek során hazánk a fejlett ipari országok közé zárkózik fel. Ez a gyár fontos pillére lesz a 20 éves terv megvalósításának is. Egyik kezdeti lépcsője a cellulóz – és papíripari termelés megnégyszerezésének, ill. megötszörözésének. A papír minden fejlett társadalmi rendszer fontos terméke, mert egyrészt a kultúra hordozója, másrészt a fejlődő iparosodás egyre fokozódó igényeinek a kielégítője. A növekvő életszínvonal is egyre több papírt kíván a kulturális, szociális igények kielégítésére és a fogyasztási igények csomagolási céljaira. Ma hazánkban a papírfogyasztás kb. 24 kg/fő, s ezzel az átlagos világszínvonal alatt van. A 20 éves terv során a papírtermelést a négy-ötszörösére kívánjuk emelni, és ezzel el kívánjuk érni a fejlett országok jelenlegi színvonalát.
A Dunai Szalmacellulózgyár fontos papíripari félterméket, fehérített cellulózt állít elő. A jelenlegi papírtermelés nemescellulóz-szükségletének kb. 30%-át képes a gyár fedezni, és mivel ezt a nyersanyagot eddig külföldről, nagyrészt nyugatról hoztuk be, a gyár egy évi termelése csaknem 3 millió dollár megtakarítást jelent népgazdaságunknak. További feladat, hogy ezt a nyersanyagot itt a helyszínen papírrá dolgozzuk fel, és mivel a papírgyár építési munkái már megkezdődtek, néhány éven belül ennek az átadására is sor kerülhet.
Sokan vagyunk itt azok közül, akik részt vettünk az első elhatározás után keletkezett különböző nehézségek elhárításában, a legkülönbözőbb telephelyekre vonatkozó javaslatok elbírálásában, a vezető gazdasági szervekben folytatott vitákban, a külkereskedelmi szerződés megkötésében, míg végül megszületett a helyes döntés, hogy a gyár Dunaújvárosban létesüljön, és felhasználja a Dunai Vasmű együttműködését a gőz-, a víz- és a villanyáramellátás tekintetében. Ezt a munkát megszakította ugyan az ellenforradalom, és utána ismét harcolni kellett a gyár megvalósításáért. Ezt a harcot sikeresen vívtuk meg, sőt felhasználtuk a közbenső időt arra, hogy felülvizsgáljuk mindazt, amit addig végeztünk és felhasználva az utolsó évek műszaki fejlődésének legújabb tapasztalatait, műszaki merészséggel elvetettük a régit, és a legújabbat, legkorszerűbbet tűztük ki célul.
Szalmacellulóz gyártásához eddig folyamatos főzőberendezéseket még alig használtak. Újszerű probléma a szalmacellulóz fekete lúgjának bepárlása, elégetése és teljes regenerálása is. A gyár egyéb berendezései is, így a folyamatos háromlépcsős fehérítő- és víztelenítőberendezések is teljesen korszerűek. Megoldott a félig víztelenített cellulóz bálázása is, ami a további feldolgozást könnyíti meg. A gyár klórlefejtő üzeme ma Magyarországon a legkorszerűbb. Újszerűek, és a magyar tervezők elgondolásait dicsérik a szalmamozgatás és -tárolás korszerű megoldásai.
Azok a külföldi szakemberek, akik a gyárat építés és próbaüzemelés közben látták, elismeréssel nyilatkoztak a tervezés koncepciójáról, a megvalósítás minőségéről. Ez a merész elhatározás most a próbaüzemeltetés során okoz bizonyos nehézségeket, mert világviszonylatban is újat, korszerűt kell létrehozni. Mindenesetre dicsérendő azonban, hogy a technológiai változtatások eredményeképpen az építési költségeket mintegy 20%-kal, a létszámot pedig 30%-kal csökkenteni lehetett, ami a beruházás időbeli megvalósulása szempontjából is nagyon jelentős tényező.
Ez a műszaki bátorság azoknak a lelkes fiataloknak, mérnököknek, technikusoknak és szakmunkásoknak a vállalkozása, akik már az eddigiek során is bebizonyították, hogy nem riadnak vissza a nehézségektől és felkészülten, lelkes odaadással oldják meg az újszerű feladatokat. A gyár műszaki vezetőgárdája fiatalokból áll. Fiatalok a szakmunkások és fiatal valamennyi dolgozó. Ez a gyár ennek a fiatal városnak még fiatalabb üzeme; nyugodtan mondhatjuk, hogy a fiatalság üzeme.
Ez a fiatalos erő biztosíték arra, hogy megoldják még az előttünk álló feladatokat is, és idővel más üzemek is tanulhatnak belőle, hogy hogyan lehet merészséggel, de a rátermettség figyelembevételével megoldani a káderproblémákat.
A gyár nagy jelentősége indokolja, hogy népgazdaságunk 660 millió Ft-ot fordított a gyár létesítésére, és az import gépek beszerzése kb. 4 millió dollárba került. Ez a nagy áldozat lehetővé tette, hogy világviszonylatban is a legkorszerűbb technológiát valósítsuk meg, alkalmazzuk a tudomány és a gyakorlat legújabb eredményeit, a folyamatos főzést, a folyamatos fehérítést és a főzés során keletkezett fekete lúgok regenerálását. A legkorszerűbb és a legnagyobb gépegységek megválasztása – a hazai sajátosságokhoz alkalmazva – lehetővé tette a vegyszerek teljes regenerálásának a megvalósítását.
A gyár megvalósítja azt a helyes elvet, hogy hazai alapanyagbázisra épült. A legfontosabb alapanyag a búzaszalma és a főbb vegyi anyagok, mint a klór, a glaubersó és a mész hazánkban megtalálhatók, és a világpiacon is értékes termékké, fehérített cellulózzá dolgozhatók fel. Ezzel a gyár jelentős lépést tesz a mezőgazdaság legértékesebb melléktermékeinek a feldolgozására és jelképe a mezőgazdaság és az ipar dolgozói közötti összefogásnak is, mert a gyár munkája nagymértékben a mezőgazdasági dolgozók jó munkájától függ.
Jelképe ez a gyár a békés építőmunkának és a népek közötti békés egymás mellett élésnek, mert terméke kizárólag a békét, a kulturális színvonal emelését szolgálja, mégpedig azt a célt, hogy több könyv, folyóirat és füzet jusson a dolgozók kezébe. Létrehozásában a magyar berendezések és szellemi munka mellett a világ számos népe vett részt a gépek szállításában, szerelésében és üzembe helyezésében, elsősorban angol, amerikai, kanadai, svéd, norvég, finn, holland, osztrák, nyugatnémet és még más szakemberek. Egyes berendezéseket a baráti szocialista országok szállítottak, mint a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság. A gépeket lengyel hajókon szállították. A létesülő papírgyár berendezéseit pedig a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság fogja szállítani. Ez is bizonyíték arra, hogy ha a népek szakembereinek erejét jó cél érdekében összpontosítjuk, azzal az egész emberiség javát szolgáljuk.
A gyár létrehozását kitartó és céltudatos munka előzte meg. Mivel hazánk fában szegény, a tudományos kutatás homlokterébe – cellulózgyártás szempontjából – az egynyári növények feldolgozása került. Ezen a téren elért tudományos eredményeink a nemzetközi tudomány élvonalában állnak. E tudományos eredmények első megvalósulása volt a szolnoki szalmacellulózgyár, amely mint kísérleti üzem és tanulóiskola előkészítője volt a Dunai Szalmacellulózgyárnak. A gyár tervezői és beruházói a hazai tapasztalatok mellett széles körű nemzetközi áttekintést nyertek, s minden szaktudásukat érvényesítették e gyár megvalósításánál. A beruházás szervezetten és előrelátással oldotta meg a rá háruló feladatokat. Időben biztosította a kül- és belföldi berendezéseket, helyes építési sorrendet alakított ki. Takarékosan gazdálkodott a beruházási javakkal. Időben gondoskodott a szakkáderekről, kül- és belföldi betanítások útján is. E tevékenységében kiemelkedő segítséget nyújtottak a helyi párt- és gazdasági szervek, elsősorban a dunaújvárosi pártbizottság, valamint a nagy testvér, a Dunai Vasmű. A gyár építésében és szerelésében végzett munkájukért köszönet illeti meg a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a 26-os Állami Építőipari Vállalat, az Április 4 Gépgyár, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár, a Villamos Automatika Intézet és alvállalkozói, a Tartály- és Tárolóberendezések Gyára, valamint a többi építő- és szerelővállalat dolgozóit.

Nagy Józsefné miniszter kormánykitüntetést nyújt át Gáti Péter igazgatónak

Amikor szükség volt rá, segítettek az Országos Tervhivatal, a külkereskedelem, a pénzügyi szervek is és végül a minisztérium különböző főosztályainak és igazgatóságainak a dolgozói, különösen a Papíripari Igazgatóság, amelyre a legnagyobb feladat hárult az új üzem létrehozásában. Köszönet ezért minden dolgozónak, aki a gyár létrehozásában részt vett.
Ma, amikor egy új gyárat adunk át a termelésnek, valamennyien együtt örvendezünk, mert ez közös eredmény. Nem egy vagy néhány gyártulajdonos örömét szolgálja a meginduló gyár termelése, hanem itt vannak mindazok a munkások, a tervező-, a beruházó-, az építő- és szerelővállalatok képviselői, a párt, a szakszervezet, a KISZ, az Országos Tervhivatal, a minisztériumok, a helyi tanácsi és gazdasági szervek képviselői, akik a megvalósulás útját segítették és az öröm részesei.
Az átadásra kerülő gyár ma az egyik legkorszerűbb szalmacellulózgyár, s újszerű technikai megoldásaival segíti a szocialista tábor többi országainak a fejlődését is annak a problémának a megoldásában, amely a fának egynyári növényekkel való helyettesítését tűzte ki feladatul. Ezek a távlatok a meginduló új gyár dolgozói számára újabb feladatokat és kötelezettségeket is jelentenek. El kell érni a tervben előírt mutatókat, be kell bizonyítani, hogy a szalmából készült cellulóz minőségileg is alkalmas a facellulóz helyettesítésére és nagy teljesítményű, gyorsjáratú papírgépeken való feldolgozásra. Ezt a további nagy feladat, a papírgyár építése és üzembe helyezése során kell majd bebizonyítani.
A gyár létrehozása nagy erőfeszítésbe került a népgazdaságnak, az itt résztvevő vállalatok dolgozóinak.
Most az a feladat, hogy az itt gyártott szalmacellulózt megtanuljuk helyesen felhasználni. A rövid rostú nyersanyagok részaránya a papíriparban néhány éven át megnövekszik. A papír- és nyomdaipar és a kutatóintézetek dolgozói segítsenek a legcélszerűbb felhasználási módokat kikísérletezni. Ne a nehézségeket keressék, hanem igyekezzenek alkalmazkodni a hazai adottságokhoz.
A szalmacellulóz jó nyersanyag. Meg kell találni a nagy mennyiségű felhasználás optimális feltételeit mind papír-, mind nyomdaipari szempontból.
Végül a most induló üzem állandó dolgozóihoz, munkásaihoz szeretnék szólni. Nagy értéket bízunk Önökre, ez a gyár most már a Önök kezelésébe kerül. Önökön múlik, hogy a nagy várakozást ki tudják-e elégíteni, el tudják-e sajátítani a bonyolult gépek helyes kezelését, üzemben tartását. Meg tudják-e keresni az esetleges hibák okait. Vigyáznak-e a gépek állagára, karbantartására. Betartják-e a technológiai utasításokat, ellenőrzik-e folyamatosan a minőséget, a vegyianyagok összetételét.
Önökön múlik, mennyire élvezheti a népgazdaság a befektetett munka gyümölcsét, hogy minél többet és jobbat termeljen az üzem. Legyenek méltók a papíripar hírnevéhez, hagyományaihoz.
Olyan cellulózt gyártsanak, amely minőségben eléri, sőt túlhaladja az eddig importált cellulóz minőségét. Legyenek méltók a szocialista nagyüzem színvonalához, védjék, óvják a közös népi tulajdont. Ehhez a munkához pártunk biztosítja a nyugodt alkotás légkörét, a munka megbecsülését.
A gyár békemű. Helytállni a munka frontján annyi, mint helytállni a békéért, a szocializmusért, az emberiség jobb jövőjéért folyó harcban.
Önök helytálltak a szerelés és a próbaüzemelés nehéz óráiban. Önöket és a most bekerült új dolgozókat arra kérem, álljanak helyt a további, talán még nagyobb és nehezebb feladatok megoldásában is.
Ehhez és a további fejlesztési feladatok megoldásához kívánok az üzem dolgozóinak jó egészséget, fiatalos lelkesedést, sok sikert.”

Nagy Józsefné miniszter és a meghívott vendégek megtekintik a szecskázóüzem előtti napi szalmatárolót

A könnyűipari miniszter avatóbeszéde után a gyár építése során kiváló munkát végzett 19 dolgozónak kormánykitüntetéseket adott át. 82 dolgozó A Könnyűipar Kiváló Dolgozója és 6 dolgozó A Szakma Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. A szakmai kitüntetetteket lapunk más helyén méltatjuk.
Ezután Takács Imre, az MSZMP Dunaújvárosi Pártbizottságának első titkára köszöntötte a gyár építése során kiváló munkát elért dolgozókat, és a szocialista szerződéseiket teljesítő vállalatoknak oklevelet adott át.
Gáti Péter, a Dunai Szalmacellulózgyár igazgatója a gyár építésével és üzembe helyezésével kapcsolatosan a következőket mondotta:
“Néhány évvel ezelőtt Nagy Józsefné miniszter elvtárnő megbízott a Dunai Szalmacellulózgyár beruházásának a vezetésével és azt mondotta, hogy szeretné, ha néhány év múlva a gyár avatását együtt ünnepelhetnénk.
Ma, amikor eljött ez a nagy nap, nyugodt lelkiismerettel veszem át az üzemet a gyár dolgozói nevében azzal a tudattal, hogy becsülettel teljesítettük a ránk bízott feladatot, korszerű, a világszínvonal élén álló üzemet veszünk át. Méltán mondhatjuk, hogy szocialista típusú nagyüzemet állíthatunk a papíripari üzemek sorába, amely meg fog felelni a várakozásoknak, sőt azokat túl is fogja haladni.
Azért is szocialista alkotás ez a mű, mert kb. 1500 ember kollektív munkájának a gyümölcse. Csak így, ilyen szocialista típusú együttműködés mellett volt lehetséges, hogy a gyár az eredeti program szerint 1963. június 30-i próbaüzemelő indítását a Könnyűipari Minisztérium Kollégiumának 1960. szeptemberi határozata alapján fél évvel előbbre, 1962. december 31-re előrehozta. Számítottunk a közreműködő vállalatok segítségére, a Dunaújvárosi Pártbizottság által kezdeményezett szocialista szerződések lendítő erejére. Ez a határidő akkor nagyon feszítettnek látszott.
Ezzel szemben megfeszített, közös munkával további négy hónapot tudtunk előrehozni és 1962. szeptember 3-án megkezdhettük a próbaüzemelést. Néhány hétig tartó kezdeti nehézség után a gyár novemberben már többé-kevésbé folyamatosan termelt.
November 3-án büszkén jelentettük pártunk és kormányunk vezetőinek, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója és a párt VIII. Kongresszusa tiszteletére kiszállítottuk az első tonna cellulózt a Szolnoki Papírgyárba.
Azóta egy hónap alatt közel 300 t cellulózt termeltünk. Az elmúlt napokban megkezdtük a fehérített cellulóz gyártását, és a kazánházban a fekete lúg elégetését és visszanyerését is, úgyhogy ma már a gyár minden üzemrésze termel. Egyes egységei már időszakosan elérték a tervezett kapacitást.
A gyártott késztermék a Papíripari Kutatóintézet vizsgálati eredményei szerint nagyon biztató. 20 perces őrlés után 60 SR °-on a szakítószilárdság 8370 m, a nyúlás 4,7%, a repesztőszilárdság 6,17 kg/cm², a kettős hajtogatások száma pedig 2000.
Ezek pedig még csak az első hónap eredményei.

A főzőüzem vezérlőpaneljének megtekintése

Mint ismeretes, a gyár egy havi termelése 250000 $ importmegtakarítást jelent a népgazdaságnak. A 10 hónapos előrehozás 2,5 millió, a 4 hónapos előrehozás pedig kereken 1 millió $ import megtakarítását teszi majd lehetővé az eredeti, illetve időközben feszített terveinkkel szemben.
Ezt az eredményt a programban előirányzott 660 millió Ft-os előirányzatnál 5-6%-kal kevesebb költséggel, mintegy 30-40 millió Ft megtakarításával értük el. A megtakarítások főforrásai a tervek alapos felülvizsgálata és a túlzott költségek lefaragása, takarékos gazdálkodás, központi intézkedésekből származó ésszerűsítések, valamint a beruházó és kivitelező vállalatok dolgozóinak újításai voltak, zömében az építés, kisebb mértékben a hazai gépgyártás vonalán.
Néhány perc alatt beszámolni arról, hogy hogyan jutottunk el idáig, lehetetlen volna, ezért engedjék meg, hogy néhány kiemelkedő eseményt megemlítsek a gyár előtörténetéből.

Épül a sztálinvárosi szalmacellulózgyár

Az építési munkák már 1956 szeptemberében megkezdődtek, de azt megakasztotta az ellenforradalom és csak 1958 őszén nyílt meg a munkák folytatására a lehetőség. A technológiát az akkor már kialakult legkorszerűbb folyamatos eljárások alapján dolgoztuk át és ennek köszönhető, hogy a gyár korszerűségét illetően minden vonatkozásban a világszínvonal élén áll.

Sztálinváros egyik büszkesége lesz a szalmacellulóz gyár és a papírgyár

Mivel a gépi berendezések legfontosabb részét csak 1959-ben vásároltuk meg, a technológiai főépületek építését csak 1960 végén tudtuk megkezdeni. A jó előkészítés, a tervezőkkel és a kivitelezőkkel való egészséges együttműködés révén sikerült elérni, hogy a technológiai berendezések 1 év és 8 hónap múlva felszerelve, próbaüzemre készen állottak.
Tervezés tekintetében a legkiemelkedőbb munkát végezte a Könnyűipari Tervező Iroda, a technológia kialakításában és a rendszeres segítőkész művezetésben. Ezenkívül is a 25 hazai szerelő, építő és tervező vállalat végzett kiemelkedő munkát a létesítmény megvalósításában. Ezek mellett említést kell tennem a külföldi cégek munkásairól és mérnökeiről is. A szerelés és üzembe helyezés során mintegy 30 külföldi szakember időzött nálunk hosszabb-rövidebb ideig az USA-ból, Kanadából, Angliából, Hollandiából, Svédországból, Finnországból, Nyugat-Németországból, az NDK ból, Ausztriából és Norvégiából. Ma is 23-an dolgoznak az üzembe helyezésen és dolgozóink betanításán.

A gyár késztermékének, a bálázott, fehérített szalmacellulóznak a megtekintése

Végül Szabó Sándor pártszervező, Gálsi Lászlóné SZOT szervező és Tóth Lajos KISZ szervező elvtársaknak szeretném megköszönni a kollektíva kialakításában, a legdöntőbb feladatokra való mozgósításában végzett kiváló munkájukat. Az elvtársak mindenütt ott voltak, ahol segíteni kellett. Harcoltak, bíráltak, szerveztek, és ha voltak kisebb nehézségeink, ezek a munkából fakadtak, és végül mindig vállvetve harcoltunk együtt a közös célért.
Ma itt a gyár építői, létrehozói kormánykitüntetésekben, minisztériumi kitüntetésekben, pártbizottsági elismerésben, egyesek a kivitelező, tervező és beruházó dolgozók közül összesen 200 o00 Ft pénzjutalomban részesültünk.
Engedjék meg, hogy valamennyi kitüntetett és jutalmazott dolgozó nevében megköszönjem az elismerést és egyben ígéretet tegyek arra, hogy ez további, még lelkesebb, eredményesebb munkára fog sarkallni bennünket. Mint Nagy elvtársnő is mondotta, a további feladatok talán még nagyobbak.
A gyár kollektívája, amely az évek során harcokban megedződött fiatal, de lelkes kollektíva, meg fog küzdeni az előtte álló feladatokkal, ígéri, hogy helytáll mind a termelési, mind a fejlesztési feladatok megoldásában, méltó lesz a papíripar hagyományaihoz, de egyben élharcosa lesz az új technikának is. Bebizonyítja a hazai nyersanyag kiváló minőségét, és abból a papírgyár felépítése után újabb élenjáró eredményeket fog elérni.
Úgy fogunk dolgozni, hogy méltók legyünk a szocialista gyár nevére. Munkával fogunk harcolni a béke frontján a magyar dolgozó nép boldogabb életének mielőbbi megvalósításáért.”

Ünnepélyesen felavatták a Dunai Szalmacellulózgyárat

Az ünnepség befejezése után a vendégek megtekintették a működő gyár üzemrészeit.

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.