Dunaújvárosi Hírlap – 1965. június 29.

Kánikulai vasárnap

Mivel is lehetne jellemezni leginkább az első igazán kánikulai vasárnapot? A hőmérséklettel, a strandolók számával, az elfogyasztott sör és fagylaltmennyiséggel, a nyári balesetek számával…

A Vasmű szikvízüzemei a hét végén 30 ezer liter hűsítő szikvizet gyártottak a gyár dolgozóinak

Nos, a hőmérséklet árnyékban is 36 Celsius fokig emelkedett. Ezt mindenki észrevette, de a következő adatokat bizonyára csodálkozással fogadja majd az olvasó:

Rekord a strandon
Ennyien még soha sem fordultak meg egy nap a városi uszodában. Vasárnap hétezer ember keresett enyhülést a strandon. Az előző évi maximumok nem érték el még a háromezer-ötszázat sem.
– Hol helyeztek el ennyi embert?
– Szerencsére, sokan jöttek fürdőruhára, vagy rövidnadrágra vetkőzve – mondotta a strand üzemvezetője. Így sikerült nagyobb torlódás nélkül megoldani az öltözői elhelyezést. Ha ez nincs, nem segített volna még az sem, hogy a múlt héten egy hatszáz férőhelyes új öltözőhelyiséget is nyitottunk.
Az elmúlt hét egyébként mindenféleképpen rekordnak számít. Hét nap alatt összesen 26 ezer vendége volt a strandnak.
A vasárnapi forgalom sok gondot okozott a személyzetnek. Különösen a takarítás ad sok munkát, és jelent mindjárt kérést is: vigyázzunk a strand tisztaságára.
Július elsejétől egyébként megváltozik az uszoda nyitvatartási ideje. Elsejétől kezdődően reggel nyolctól, este nyolcig tart nyitva a városi uszoda.

Sör, fagylalt, üdítő
A Vendéglátóipari Vállalatnál 35 százalékos forgalom növekedésről számolnak be. Sörből nyolcvan hektoliter és 5 ezer üveg fogyott el. Szikvízből 25 hektolitert adtak el, míg üdítő italokból 4500 palackot bontottak a szomjas vendégek kívánságára. A különböző fagylalt árusító helyeken összesen 1200 kilogramm, azaz 24 ezer egyforintos adagot hoztak forgalomba.
A vasárnapi csúcsforgalomban is legforgalmasabb volt a Bisztró, ahol 16 hektoliter sört, valamint a Napsugár Eszpresszó, ahol 180 kilogramm fagylaltot adtak el.

Ahol kellemes hűvösben dolgoznak a kánikula enyhítéséért. A jéggyár szombat vasárnapi teljesítménye 240 méter mázsa jég

Sajnos, az ellátás nem volt mindenütt folyamatos. A strandbüfében például 12 és 14 óra között nem volt sör. Egyébként is igen vontatottan haladt a kiszolgálás. Kihasználjuk az alkalmat, hogy a nyári sörellátás felől érdeklődjünk.
– Remélhetőleg kielégítő lesz – mondják a Vendéglátóipari Vállalat áruforgalmi osztályán – a sörgyáak nem kötik magukat mereven a szerződéshez, ha van, akkor az igényeknek megfelelően szállítanak.
S ez, az elkövetkező kánikulai vasárnapokra kicsit biztató.

A kokszoló kemence során kétszeres a hőség. Az Ifjúság brigád tagjai 65-70 Celsius fokos hőségben dolgoznak

A mentőknél
A mentőknél jó hír várja az érdeklődőt. Ez a kánikulai vasárnap nem jelentett rendkívül sok munkát a mentőknek. Mindössze három rosszulléthez kellett kimenniök. Ezt talán még összefüggésbe lehet hozni a meleggel, azt a néhány részeg embert, viszont, akiket “hűvösebb” helyre szállítottak, egyáltalán nem. Az elmúlt héten volt egy gyengébb napszúrás, vasárnapra azonban nem jutott nyári baleset.
S ez bizonyítja, hogy valóban kellemes volt a hétvége.

A városi uszoda medencéje – képeslapon

Sok szeretettel Dunapenteléről/Sztálinvárosból/Dunaújvárosból

EGY STRANDOLÓ MONOLÓGJA

Sajnos az emberiség elvesztette a józanabbik eszét. Elébe megy mindazoknak a kínoknak, melyektől könnyedén megóvhatná magát, olyan megpróbáltatásokat vállal, amelyeket nem kellene.
Mert, mit csinálok én, az emberiség egyede? Fogom magam vasárnap reggel, ahelyett, hogy tovább aludnék, kimegyek a strandra. Beállok a pénztár előtt kígyózó sorba, felmérgesítem magam, amiért csak egy ablaknál osztják a belépőket, összeszólalkozom a pénztárosnővel – ahelyett, hogy árnyas szobámban böngészném a reggeli lapokat.
Bemegyek az öltözőbe, szépen vasalt hófehér ingemre ráejtem a poros cipőmet, majd egész öltözékem begyömöszölöm egy szekrénynek nevezett ládába, dühöngök és sajnálom a ruháimat – ahelyett, hogy árnyas szobámban, kényelmesen, egy szál alsónadrágban hűsölnék.
Ezután verejtékezve a melegtől és a méregtől kisétálok a medencéhez. Átkozom ezt az őrült meleget és elhelyezkedem a tűző napon, kitéve magam beláthatatlan következményeknek – ahelyett, hogy árnyas szobámból sajnálkoznék azokon, akiknek ilyen abnormális melegben ki kell menniök az utcára.
De ha csak ebből állna mindez? Mert jön például a szomszéd iroda üdvöskéje Klárika, akinek semmi esetre sem szabad észrevennie, hogy pocakos vagyok. Gyorsan beszívom a hasam, ki a vállakkal, majd szétreped a tüdőm, elővesz a köhögés, zihálok – ahelyett, hogy maradtam volna árnyas kis szobámban, ahol a feleségem már úgyis ismeri pocakom valódi méreteit.
Aztán fejemhez vágnak egy labdát. Muszály hülyén vigyorognom, mert ellenkező esetben rigolyás vén fráternek tartanának, szaki miért nem maradt otthon ápolni az idegeit. Igaz is! Sajog a fejem – ahelyett, hogy otthon, árnyas kis szobám ablakából nézném az ablak alatt focizó gyerekeket.
Jobb ha elmegyek sört inni. Én vagyok az ötvenegyedik a sorban, de mindenkinek van még tíz haverja, tehát egy sorbanálló tizenegy korsót jelent. Tessék kiszámolni mit jelent ez időben, felfortyanok, jól odamondogatok az előttem állóknak, valaki a szemembe röhög – ahelyett, hogy otthon maradtam volna, és árnyas szobámban szürcsölgetném a jégbe hűtött Kinizsit.
Eljön a délután, már fájósan locsolgatom vállamra a vizet és az olajat ,azt is szidom aki kitalálta a strandot. Tikkadtan ballagok haza. Arcom ég, mint a tűz, a szomszéd gyerek nem köszön, nyilván nem ismert meg. Azt hiszem ma állva fogok aludni és ami a legborzasztóbb nem is okolhatok érte senkit. Mindezt magamnak kerestem.
Most már csak egy vigaszom van, ha holnap is jó idő lesz mert, mit csináljon az ember ilyen nyári melegben – kimegy a strandra!

mis.—

 

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.