Szövetkezet – 1980. szeptember 3.

Épül a Skála Dunaújváros Áruház

Kibővített ünnepi igazgatósági ülést tartott augusztus 19-én a Dunaújvárosi Munkásszövetkezet. A tizedik éve fennálló szövetkezet fejlődését vették számba. Sok szó esett az áfész már épülő legnagyobb létesítményéről, a Skála Dunaújváros Áruházról.
A munkásszövetkezet fontos szerepet tölt be a város ellátásában: a kiskereskedelmi forgalom 20 százalékát, az élelmiszerforgalom 35 százalékát a szövetkezet üzletei bonyolítják le. Az áruház megépítésével ez az arány jóval megnövekszik majd.

Az áthúzódó beruházásban épülő SKÁLA Áruház készenléti állapotát tekintették meg a megye, a város és a SZOVOSZ vezetői

Az áruház a Városi Tanács adományozta telken, a Dunaújvárosi Vasmű, egy hatalmas lakótelep és az autóbusz-pályaudvar közelében épül fel.
A város élelmiszerfogyasztása több mint az országos átlag, ruházati forgalma az országban az utolsók között van. Pedig Dunaújvárosban is szeretnek szépen öltözködni, csakhogy a meglevő kereskedelmi hálózat bármily sokat is fejlődött, nem elégíti ki az igényeket. Sokan Székesfehérvárra és Budapestre járnak nagyobb vásárlásaikat intézni. A több mint 50 ezer lakosú város jobb ellátása érdekében szükség van a most épülő nagy áruházra.

Jelentős eseményre készül a munkásszövetkezet

Általános áruház lesz ez, kétszintes eladótérrel, 4000 négyzetméternyi alapterületen. A beruházás 147 milliós költségéhez hozzájárult a megyei és városi tanács, a SZÖVOSZ, a Fejér megyei MESZÖV, kisebb részben a szövetkezet saját fejlesztési alapjával és a tagság, célrészjegyek jegyzésével. Az áruházat Simon Ferenc, az Általános Épülettervező Vállalat mérnöke tervezte, a generál kivitelező a dunaújvárosi 26. sz. Állami Építőipari Vállalat. A munkálatokban a későbbiek során részt vesznek a szövetkezet szolgáltató részlegei is. A technológiai és üzemeltetési terveket a SKÁLA-COOP Szövetkezeti Közös Vállalat szakemberei készítik.
Az áruház építési munkálatai jól haladnak, s minden remény megvan arra, hogy a tervezett határidőre, 1983. május 1-ére elkészüljenek.

K. F.

______________________________________

Dunaújvárosi Hírlap – 1980. augusztus 22.

Az elismerés lépcsőfokai

1980. augusztus 19-e feltehetően jeles dátum marad a munkásszövetkezet, egyúttal Dunaújváros kereskedelmének történetében, több okból is. E napon látogatott városunkba dr. Szlameniczky István, az MSZMP KB tagja, a SZÖVOSZ elnöke, Takács Imre, az MSZMP KEB tagja, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Závodi Imre, az MSZMP KB tagja, Fejér megye tanácselnöke, hogy aláírja a már épülő dunaújvárosi Skála áruház emlékokmányát, és e napon kellett számot adnia a MESZÖV, valamint a városi pártbizottság és a városi tanács illetékesei előtt a szövetkezet tevékenységéről és gazdasági helyzetéről a munkásszövetkezet vezetőinek. Az e tanácskozáson megfogalmazódott értékítélet is arany betűkkel jegyezhető fel bármilyen eseménykönyvbe.

1.

– Hagyomány már, hogy ilyenkor, félidőben a szövetkezet vezetőivel közösen áttekintjük az éves tervteljesítés menetét, s észrevételeinkkel, javaslatainkkal segítjük a munka folytatását. – E szavakkal nyitotta meg Kovács György, a MESZÖV elnöke azt a munkamegbeszélést, amely a munkásszövetet beszámoltatásával folytatódott, és sokoldalú elismerésével fejeződött be.
Hihető-e, hogy az előző év hasonló időszakához viszinyítva megduplázta a nyereséget a munkásszövetkezet? Ez volt a legtöbbet terítéken levő, némi kétkedéssel fogadott kérdés. Mert az előzetes számokból arra lehet következtetni, hogy a tavalyi nyereség harmadát lesznek képesek hozni a megye szövetkezetei.
A mostani félév végére bebizonyosodott, hogy a tanácsnál öt-hat százalékkal több nyereség is képződött a megye egyes szövetkezeteinél, de 96 százalékos nyereségnövekedésre a dunaújvárosi munkásszövetkezetet kivéve nem akadt példa.
A MESZÖV vezetői megállapították, hogy kimagaslóan megfelelt a hatékonysági gazdasági követelményeknek a munkásszövetkezet, miközben jól alkalmazkodott a fogyasztói igényekhez. Mind a kereskedelem, mind a vendéglátás meghaladta a forgalmi növekedés a megyei és országos átlagot. A többi adathoz képest szerényebb eredményt ért el a felvásárlás, gond, hogy a növekvő forgalomhoz képest kicsi a szövetkezet forgóalapja, ami feszített gazdálkodást és igen jól szervezett áruutánpótlást követel meg.

2.

Egyetértően nyugtázta a MESZÖV vezetőinek értékű ítéletét a tanácskozáson részt vevő Pap Kálmán, a városi pártbizottság munkatársa és Nagy Ákosné, a városi tanács kereskedelmi és ellátásfelügyeleti osztályának vezetője. Pap Kálmán a városi pártbizottság véleményét tolmácsolva azt emelte még ki, hogy az utóbbi időszakban javult a munkásszövetkezet vezetésének csapatmunkája. A vezetés jól igazodott a városi pártértkezleten megfogalmazott várospolitikai feladatokhoz. Kedvezően értékelhető a forgalomnövekedés dinamikája, a szövetkezeti üzlethálózat árukínálata, s a munkásszövetkezet részvétele a Dunaújvárosi Kereskedelmi Napok rendezvényein. Dicséret illeti az átgondolt szolgáltatásfejlesztést, a szolgáltató partnervállalatokkal való ésszerű feladatmegosztást. A további tennivalók közé sorolta a pártbizottság munkatársa belső ellenőrzés további javítását, az ellenőrzés során feltárt hibákért való következetes felelősségrevonást. Szorgalmazta, hogy a szövetkezeti felső vezetés csapatmunkájából a boltvezetők is jobban vegyék ki a részüket. Javasolta végül a felvásárlás tervszerűségének fokozását, s olyan ösztönzőrendszer kidolgozását, amely terményeik raktározására készteti a kistermelőket.

3.

Az ünnepi igazgatósági ülésen Szabó Gyula, a munkásszövetkezet elnöke vázolta az eltelt tíz év fejlődését, majd ismertette a résztvevőkkel a 4008 négyzetméter alapterületű, 147 millió forintos költséggel megvalósuló munkásszövetkezeti Skála Dunaújváros Áruház emlékokmányának szövegét.
Szót kért az ünnepi igazgatósági ülésen dr. Bakos Károly jogtanácsos, a munkásszövetkezet igazgatóságának tagja, aki tősgyökeres dunapenteleiként visszatekintett a harmincas évek halászfalujának szerény bolthálózatára.
– Aztán jött a város építése, örültünk az új boltoknak, s örülünk most nagyon, hogy megépül ez a Skála áruház, örülök annak is, hogy részt vehetek ebben a munkában…
Dr. Halász Béláné a munkásszövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke először a SZÖVOSZ, a megye és a város vezetőinek mondott köszönetet azért, hogy megépül a Skála áruház, majd így folytatta: – Túlnyomórészt nőket foglalkoztató üzemben dolgozom. Tudom, hogy mit jelent ez az áruház a városnak. Munkatársaim megnyugvással vették tudomásul, amikor látták, hogy megkezdődtek a földmunkák, elkészült az alapozás. Mindannyian reméljük, hogy nem lesz olyan göröngyös az áruházépítés további útja, mint amilyen az eddigi volt. Ez a rég várt áruház nemcsak a város és a környék lakosságát lesz képes kielékíteni, hanem tehermentesíti a főváros kereskedelmét, mert helyben is meg lehet majd vásárolni, amiért ma sokan a fővárosba utaznak.

Dr. Szlameniczlcy István Takács Imre és Kovács György társaságában a Dunaújvárosi Hírlap
ünnepi számát helyezi az urnába.

4.

Miután dr. Szlameniczky István, az MSZMP KB tagja, a SZÖVOSZ elnöke, Takács Imre, az MSZMP KEB tagja, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Závodi Imre, az MSZMP KB tagja, a Fejér megyei tanács elnöke, Gadanecz György, a városi pártbizottság első titkára, Kovács György, a MESZÖV elnöke, Sárosi József, a városi tanács elnöke és Szabó Gyula, a munkásszövetkezet elnöke aláírták az emlékokmányt, az ünnepi igazgatósági ülés résztvevői az építkezés helyszínére mentek. Ott dr. Szlameniczky István elhelyezte az előkészített fémurnába az emlékokmány egy példányát, a Népszabadság, a Fejér megyei Hírlap és a Dunaújvárosi Hírlap aznapi számát, a magyar űrhajósok fényképét, s a forgalomban levő pénzérméket, majd mielőtt az urnát az alapfalba helyezte, többek közt a következőket mondotta:
– Az országban kétszázhatvan ÁFÉSZ és hat munkásszövetkezet van. A hat munkásszövetkezet között, tevékenységi körét, fejlődési dinamikáját és eredményeit tekintve az első a Dunaújvárosi Munkásszövetkezet. Gratulálok ennek a szövetkezetnek. Kívánom, hogy ütemesen, szépen folyjék tovább a munka itt az áruházépítkezésen, valósuljon meg amit aláírtunk az okmányban, s a tervezett időre még valamivel előbb nyíljon meg ez az áruház.

Csongor György

________________ Milyen jól kijövök, ha bemegyek! Melyiket a harminc közül A színes monitoron Sony képmagnó, fényt és meleget zúdítanak a helyiség közepére a műteremből ideszöktetett lámpák, már a mikrofon is “él”, a sarokból halk diszkózene lüktet. A deresedő, elegáns zsűritagok előtt Márka-üvegek meg poharak karéja, több tányér sós aprósütemény és harminc lány. A dolog “nem egyre megy, mert nyereményjegyre megy!” De vajon ki lesz a harminc közül, a Skála Dunaújváros Áruház háziasszonya? Aki szót ért a vevőkkel, reprezentál, és persze fotómodell is. Erre kíváncsi a munkásszövetkezet dohogó elnöke (“Azt fecsegik, mi már régesrég eldöntöttük, hogy ki lesz a győztes, zsűrizés hogy ez a keddi pusztán formaság itt, az MMK-ban!”) Ez érdekli a smink alatt remegő-magabiztoskodó pályázókat, az illetékeseket, a zárt körből kiszoríthatatlan bennfenteseket és Lacit, a jópofa kameramannt is. “Csinálj valamit a zenére, amit akarsz!” Az újságírókból, reklám-, fotó- és televíziós szakemberekből verbuvált, bizonyára hozzáértő hetesfogat elnökasszonya játssza a prímet, barátkozóan tegezi a lányokat: – Egyesével, számmal a kézben gyertek majd vissza. Bemutatkozás, séta, képmagnófelvétel. Nevessetek! Ne izguljatok! – A harminc pár láb alatt fáradtan nyikorog a parkett, ahogy a szépek és kevésbé szépek hada kivonul. És a lányok. Az 1-es, a 2- es, a 3-as… Ki a tizenötödik, ki a huszonötödik születésnapon túl… Titkárnő, háztartásbeli, pedagógus, gyesen lévő anyuka, középiskolás diák, asszisztens, főiskolás, eladó, előadó… Dunaújvárosból, Fehérvárról, a szomszédos megyékből, a Dunakertől… Feketék, szőkék, barnák… Kosztümben, nadrágban, költeményben, melltartóban. Egy-egy megkönnyebbült sóhaj azért kiszakad némelyikükből a kijárat felé kopogva: minden mindegy! fő, hogy túl vagyok rajta! elvégre a legcsábítóbb lehetőségnél is jobb fiatalnak lenni! A szinte végig szótlan döntnökök az első tizes grupp mustrálása után megélénkülnek. No, lássuk csak az egészet újra felidéző monitort! – Ez határozottan nem rossz! Ó, a drágának istentelenül görbe lába van! Ennek szép a haja! Jaj, ugorjunk… Gyönyörű a szeme! Á, a kis öntudatos! Picike más baja nincs! Nézd, hogy teszi-veszi magát! Nem lehet tudni, mit takar a nadrág! Kellemes, az orrát meg lehet operálni! Kedves jelenség! Az a lábacska, kissé xx-ben van előadva! Istenem, ezek a mellek! A hattyúnyakú! Nézzük meg fürdőruhában! És újra a lányok, a hátramaradt húsz. Egy-egy csábmosoly nekem is jut. (Túl közel ülök a zsűri asztalához?) – Egyhangú a munkám, ezért pályáztam. Azt mondják, jól tudok kapcsolatot teremteni… Ha megfelelek, abbahagyom az iskolát… “Bemegyek, kijövök, de milyen jól kijövök, ha bemegyek!” – Mondd, ezt a száddal miért csinálod? – csücsörít a kérdező. Váratlanul elhallgat a zene, a lámpák kialszanak. A kameramann rögtön kész a magyarázattal: – Az előbbi jó nőtől még a biztosíték is kiolvadt! A szerelő gyorsan dolgozik, folytatódhat a parádé. – Milyen magas vagy? Vedd le a kabátod! El tudod képzelni, hogy az áruház háziasszonya legyél? Bontsd ki a hajad! Később a monitor előtt: – El fog hízni! Mehetünk tovább! Rossz profil, rossz tartás, öreges arc! Csinos! Ajaj, meneküljünk! Oh, felejtsük el! Gyerekek, gondban leszünk, sok itt a szép lány! A harminc pályázó közül tíznek adatik meg, hogy fürdőruhában is bemutassa, mit “tud”. A terembe szűrődő keserves gyereksírás elárulja: nem mindenki örül az anyák sikerének. Igazi “Skála-nyeremény-gála”. – Úgy, gyere! Állj be megint a kamera elé! Csinálj, valamit a zenére, amit, akarsz! Köszönjük! A “hét gonosz” sokáig tanakodik, végül szavazással dönti el, ki az a levélben értesítendő hét szerencsés (?), akiről próbafilmfelvétel készül Budapesten. De sürgősen ám, mert iparkodni, választani kell. Decembertől a ugyanis már lesznek teendői a májusban nyíló áruház háziasszonyának. Kiürültek az üdítős üvegek, morzsán kívül mást aligha lehet csipegetni a tányérokból, a kameramann is cihelődik: – Az én optikámat nem lehet becsapni! Majd figyeld meg, az a kis … -hajú verhetetlen. Tuti. Eördögh Bertalan Rozsnyai Zoltán felvételei Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1982. november 26. ________________ A harminc jelentkező lány, illetve fiatalasszony közül előbb a legszebb tizet, aztán a méginkább ilyen tulajdonságokkal bíró “hetesfogatot” választotta ki a szakértő zsűri november végén… Ámhogy a hét jelölt közül – újabb próbák után – végülis ki lett az épülő Skála Dunaújváros Áruház háziasszonya, az a ma délelőtti sajtótájékoztatón derül ki. A városi tanács C-szárnyának földszinti tanácstermében az áruház nyitásáról, árukínálatáról, szolgáltatásairól, akcióiról is tájékoztatják egyebek mellett az újságírókat. Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1983. január 25. ________________ Sajtótájékoztatón informálódtunk Öten az áruházról Megkérdeztünk öt újságírót, akik részt vettek a még el sem készült Skála-áruházat bemutató sajtótájékoztatón: mi a véleményük, benyomásuk a látottakról, hallottakról. Rózsa B. György (Magyar Rádió) – Teljesen szokatlan, hogy a nyitás előtt egy épülő áruházról olyan sajtótájékoztatót tartanak, amelyre meghívják a legjelentősebb sajtóorgánumok képviselőit. Véleményem szerint beleillik ez a Skála propagandatevékenységébe, de kevéssé illeszkedik azoknak a munkájához, akik napi eseményekkel foglalkoznak. Ettől függetlenül érdekes tájékoztatást kaptunk. Nagy Jenő (Fejér megyei Hírlap) – Régóta várt beruházás ez. Szép, korszerű az áruház, méltó Dunaújvároshoz. Szerencsés a városszerkezetben elfoglalt helye. Belső térkiképzése is tetszetős. Ha megnyílik, tehermentesíteni fogja a meglévő üzlethálózatot, egyúttal részt vállal a megye délkeleti részének ellátásából. Sokat nyer a lakosság az ígért szolgáltatásokkal. Kérdés, nem lesz-e levegőtlen az épület, ha nem működik a légkondicionálás? Szűknek látszanak a közlekedési terek, lépcsők. Váczi Tamás (Petőfi Népe, Bács-Kiskun megye lapja) – Segíthet az áruház a szomszédos megyék, például Bács-Kiskun megye ellátásába is, feltéve, ha az áruház vezetői ügyelni fognak a nem Fejér megyei lakosok kiszolgálására. Gondolok például az OTP-ügyintézés megszervezésére, tekintettel a Bács-Kiskun és Tolna megyei lakosokra. Remélem itt a megyehatár nem lesz választóvonal. Kovai Iván (Szövetkezet című hetilap) – A szövetkezeti mozgalom jelentős létesítménnyel gazdagodik. Jó volt arról értesülni, hogy a szövetkezeti tagság maga is négymillió forint értékű kölcsönnel hozzájárult az áruház létrehozásához. Nekem különösen tetszik az áruház külső megjelenése. Nyitásra bizonyára minden szép és jó lesz. Kíváncsi leszek, hogy félév múlva mit találok itt, marad-e a nyitásra ígért színvonal? Skáláról-Skálára Kalmár Tibor (Kirakat című szakfolyóirat) – Elég sok Skála-áruház indításánál jelen voltam. Azokkal összehasonlítva mondom, a mezőny élére kívánkozik a dunaújvárosi áruház. A belső elrendezés praktikusnak tűnik, kivéve az árufogadás körülményeit. Ha egyszerre szállít árut több partner, amire a hazai gyakorlatban bőven akad példa, torlódással kell majd küszködni. ÉRDEKLI A REKLÁMSZAKMA Bemutatjuk a háziasszonyt Hegedüsné Léránt Erika a Skála Dunaújváros Áruház háziasszonya Dunaújvárosban érettségizett. Pszichológus pályára készült. Nem jutott be az egyetemre. Pszichológus gyermekorvos mellett dolgozott, majd ergonómiai és munkalélektani tanfolyamot végzett. Férjhezmenetele után képesítés nélküli nevelőként dolgozott kislánya születéséig. Múlt év őszétől a pécsi tanárképző főiskola levelező hallgatója. – Örülök, hogy sikerült. Szívesen foglalkozom emberekkel, elsősorban ezért tartom vonzónak ezt az állást. A pályázat kínálta alkalmat nem akartam elszalasztani. A főiskolát nem hagyom abba. És ha lesz rá lehetőségem, a háziasszonykodás és a fotómodell-szerep mellett szeretném elsajátítani a reklámszakmát, mert úgy vélem, hogy ez közel áll a pszichológiához. Cs. Gy. Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1983. január 28.

Kirakat – 1983. március

Áruházi előzetes

Az áruház külső frontja már biztató képet mutat.
Az emeleti osztályok majdani helyén még nehéz elképzelni, hogy itt néhány hét múltán pezsgő kereskedelmi élet folyik.

Rendhagyó sajtótájékoztatóra invitálta az újságírókat a Dunaújvárosi Munkásszövetkezetés a Skála-Coop közösen fogalmazott meghívólevele. Egy áruház bemutatójára szólt a meghívás – ám az áruház tényleges elkészülténél és megnyitásánál kerek három hónappal korábbi időpontra. Az effajta széleskörű, előzetes tájékoztatás a magyar kereskedelmi életben eléggé szokatlan ugyan, ám korántsem haszontalan. Várakozást fokozó, érdeklődést felkeltő hírközlés annak a mintegy 180 ezer magyar állampolgárnak, akikre az április 25-én megnyíló Skála Dunaújváros Áruház, mint potenciális vevőkörre számíthat. A 65 ezer főre duzzadt dunaújvárosi lakosság mellett ugyanis jóval százezren felülire tehető a vonzáskörzetből ideáramló vásárlóerő létszáma, akik a városlakókkal együtt már türelmetlenül várják a régóta áhított – és tegyük hozzá, ugyancsak szükséges – dunaújvárosi általános áruház üzembeállását.
A napjainkban 12 esztendős múltra visszatekintő Dunaújvárosi Munkásszövetkezet fennállása óta legnagyobb vállalkozásába fogott, mikor áruház létesítése mellett döntött. A feladat még akkor is kemény diónak tűnt, ha olyan aktív támogatók álltak melléjük és nyújtottak anyagi segítséget, mint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Fejér megyei és a Dunaújvárosi Tanácsok, s a SZÖVOSZ Fejér megyei szervezete.

Skála Dunaújváros

A 4080 négyzetméter alapterületű, 147 millió forint fejlesztési költséget felemésztő áruház alapkövét a város alapítása harmincadik évfordulójának évében, 1980. augusztus 19-én ünnepélyes keretek között helyezték el. A generálkivitelező, a 26. Állami Építőipari Vállalat az alapszerződésben 1983. június 30-i átadási határidőt vállalt, de a munkák jó ütemű, gyors előrehaladása következtében tavaly módosított az időponton és a befejezést április 30-ra ígérte. S minthogy a sajtótájékoztatón Szabó Gyula, az üzemeltető Dunaújvárosi Munkásszövetkezet elnöke április 25-ét jelölte a megnyitás napjának, úgy látszik, hogy az építők további hetet faragtak le a határidőből.
Az országos Skála-áruházi láncnak a dunaújvárosi lesz – ha jól számolom – az 57. tagja. A három áruházi szinten tíz osztály működik majd. Az értékesítésen kívül többféle, újszerű szolgáltatás várja mind a vásárlókat, mind az áruház dolgozóit és a munkásszövetkezeti tagokat. (Utóbbiak dicséretére szóljon, hogy a szövetkezet 40 milliós beruházási hozzájárulásának 10 százalékát a tagság fedezte: 4 millió forint értékben jegyeztek célrészjegyeket.) A szokványos szolgáltatótevékenységen (valutaváltás, szőnyegszegés, házhozszállítás stb., stb.) kívül a vásárlóközönség körében érdeklődésre számíthat, hogy az áruházban vásárolt szövetből a helyi vegyesipari szövetkezet öt nap alatt méretre szabott öltönyt készít. A siófoki áruházban bevezetett és sikeres csomagküldő szolgálatot is megvalósítják és a helyi kisáruházban november óta működő és nagy népszerűségre szert tett ajándékkosár-küldő szerviz is átteszi székhelyét a Skálába. Az áruházi dolgozók a rendkívül korszerűen felszerelt szociális helyiségek mellett külön fodrászszalonnal is rendelkeznek, ahol önköltségi áron csinosíthatják magukat. A szövetkezeti tagságot a földszinti vevőszolgálat segíti a vásárlásban.

Egyes osztályokat közösen üzemeltetnek országos nagyvállalatokkal. Így például a játék-, sport-, szabadidő osztályon a TRIÁL, a műszaki cikkeket kínáló részlegnél a FERROVILL társult be hozzájuk. A szövetkezet saját termékeit az élelmiszerosztályon, illetve az ipari profilnak megfelelő részlegeknél lehet majd vásárolni. A nagykereskedelmi jog birtokában pedig mód nyílik árucserére a külföldi partnerekkel is. NDK-beli és romániai áruházak mellett szeretnének Ausztria felé is kapcsolatokat keresni.
A Skála Budapest Áruházban jól funkcionáló kubai kapcsolat kiterjed Dunaújvárosra is: az áruház földszintjén helyet kap a “Havanna Klub” elnevezésű, nemzetközi jellegű ételbár. Amely nem csak az áruház felől, hanem az utcáról közvetlenül is megközelíthető, s így gyors áteresztőképességével, viszonylag alacsony áraival a területen várható jelentős turistaforgalom vendégellátására is alkalmas lesz.
Az áruházhoz kapcsolódó vegyesiparcikk-oktatási kabinet lehetővé teszi az utánpótlás nevelését: a szövetkezet egész hálózata innen “szerezheti be” munkaerőszükségletét. Ezenkívül ugyanitt megoldható az áruházi dolgozók továbbképzése is. A dolgozók toborzása, felkészítése már évekkel ezelőtt megkezdődött. Tavaly ősszel szakmunkásképző tanfolyamot indítottak érettségizett fiatalok számára, akiket középvezetői posztra szánnak. Érdeklődésben nem volt hiány, így aztán a szövetkezetnek módja volt kiválogatni a legmegfelelőbbeket. A 165 fős – zömmel fiatalokból álló – dolgozógárda 70 százaléka szakképzett kereskedő. Rájuk hárul az idei esztendőre tervezett 200 millió forintos áruforgalom lebonyolítása.
Természetesen megnéztük a helyszínt is. Az áruház külseje igen előrehaladott készenléti fokot mutatott, a belső területen lázasan munkálkodtak a különböző szakipari dolgozók. Megígértük, hogy az áruházi nyitást megelőző szakmai bejáráson részt veszünk – s a megvalósult Skála Dunaújváros Áruházról júniusi számunkban képes beszámolót közlünk a tapasztalatokról.

K. T.

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.