Egy nap a Dunai Vasműnél


Szabad Nép – 1950. október 19.

EGY NAP A DUNAI VASMŰNÉL

Dunapentelén vagyunk, népünk al­kotóerejének legragyogóbb bizonyságá­nál, ötéves tervünk leghatalmasabb al­kotásánál, dolgozó népünk büszkeségé­nél, az épülő Dunai Vasműnél. Az öt­éves terv mint a fetgeteg, úgy tört be erre a dombos-buckás területre: fel­tépte, felhasogatta a terepet, völgyeket simított el, a dombok helyébe messzenyúló szabályos sorokban az építő­anyag: a tégla, kavics, deszka és vas­anyag tarka hegyeit szórta el és a puszta tájon – melyet a munka friss és nyers zajával töltött meg – messze vöröslő, hatalmas épületeket emelt.

Május elején itt még csak dombok voltak

Reggel fél 7-től 7-ig kisebb-nagyobb csapatokban, lapáttal, csákánnyal, szer­számokkal felfegyverkezve itt is, ott is dolgozók százai sietnek munkahelyükre. Napfényes októberi reggel van. Az égtiszta, de a napnak csak fénye nagy, melegét alig lehet érezni. Ifjúmunkások csapatai vonulnak kettős sorokban, harcos indulókat, mosolygós népdalo­kat énekelve. A vállukon a szerszámok tükördarabokként verik szét a nap fé­nyét, énekük áttör a motor bugásán. A betonkeverőgépek mellett, ahol az alapokat ásták, óriási szürke zsiráfok­ként nyúlnak a magasba a transzpor­tőrök. Gumiszalagjuk 10 méternyire is felhordja és szabályos kupacokba szórja a földet, a kavicsot.
Mekkora az alkotó munkának ez a területe?… A szem nem tudja be­látni. A legtávolabb dolgozó munkások már csak apró, fekete pontoknak tűn­nek. Oldalt egy jókora falu áll …Nem! Az egyik építővállalat felvonu­lási telepe ez. Amott a távoli dombon húzódó fasor aljában is arasznyi gé­pek és hüvelyknyi emberek mozognak. A földöket széles beton és makadámutak hasítják szabályos háromszö­gekbe, kockákba. A négyszögekbe ra­kott téglából valóságos utcasorok ala­kulnak ki. Barna dombokban fekszik az épületfa, szürke halmokban a ka­vics, a vas. Szinte el sem hihető, hogy május elsején itt puszta dombok vol­tak és Predáts Ferenc művezető négy segédmunkással kezdte meg a mun­kát.
Dübörögve keringnek a földgyaluló-gépek a fogyó, eltűnő dombok között, az egyre simábbá váló terepen: – lehordják, elegyengetik a dombokat, fel­töltik a völgyeket. Ezek a földgyaluk – mozgó, hatalmas vasszörnyek: “ásójukat” lebocsátva, egy félméteres föld­réteget hasítanak ki; 7-12 köbméterföldet ragadnak fel egyszerre… A Sztálinyec-traktorok valósággal lab­dáznak velük. Mikor a földgyalu bel­sejébe kövér hullámokban gyűrődik be a föld és a gép óriás gumikerekei belesüllyednek a mozgó talajba – a Sztálinyec a gép mögé áll, egyet lök rajta és – a földgyalu könnyű labda­ként tovább gördül. A földgyaluló gépek keringését kö­vetve, nehéz gépszállító autóvázzal és ezer téglával megterhelt gumihenger­gépek tömörítik, simítják a talajt. Odébb hernyótalpakon bonyolult acélszerkezet mozog. Lassan halad előre, percenként alig két métert, de háromméter mély és 80 centi széles árkot hasít a földbe. A szovjet árokásógép ez. A gép menetirányával szemben forgó, sűrűn egymás mellé helyezett “merítőkanalak” körforgásuk legmaga­sabb pontján, a keresztben futó széles gumiszalagra dobják a földet és a gumiszalagról 1 méter távolságra háromszögű kupacokba szóródik a ki­ásott föld.

A gépek

Napról napra változik a tájék. Rá sem lehet ismerni a tegnapi képre. Három-négyméteres “földbabák” jel­zik itt is, ott is a talaj régebbi szint­jét. Piros zászlósor mutatja a külön­böző magassági pontokat. Évszázado­kon át – egészen az utolsó napokig – dombok és völgyek húzódtak itt. Most a mi munkánk nyomán olyan simává válik ez a terület, mint egy asztal lapja.
Most épül a központi cementraktár, a betongyár, a központi habarcskészítő telep. A betongyár – most csak az alapjai vannak meg – négy hét múlva megkezdi az előregyártott épü­letelemek: tartók, áthidalók, oszlopok, ablakok, födémgerendák és az ezekhez szükséges beton gyártását. A habarcs­készítő telep a gépi úton gyártott ha­barcsot kompresszorok segítségével csöveken át préseli szét az építkezés minden részébe. A központi cement­raktár megépítéséhez – előregyártott vascsövekből készül – a régi mód­szerhez szükséges 526 munkaórával szemben csak 131 munkaórát használ­lak fel. Az egyik víztorony négy nap alatt, a labdarugópálya 3 nap alatt épült meg. Mindez azért lehetséges, mert a munka itt a szovjet szocialista építkezések tapasztalatainak felhasz­nálásával, szovjet munkamódszerekkel folyik.

Ti fogjátok téglába öltöztetni ezt a földet…

Szovjet sztahánovisták a Dunai Vasműnél

Épül a szocialista város

Meglátni: szocialista építkezés ez. A gyár mellett egyre erőteljesebben rajzolódik ki a dolgozók ezreinek jövendő otthona, az új szocialista város. Mit törődtek a múltban, a régi épít­kezéseken a dolgozók elhelyezésé­vel? … Rongyokba burkolózva, a sza­bad ég alatt, vagy pincék nyomasztó levegőjében aludtak a munkások, egy-egy téglát, fadarabot téve fejük alá… Itt a munkát az ideiglenes lakóépüle­tek és szociális berendezések építésével kezdték meg. Megépítették a konyhát, a 800 személyes ideiglenes kultúrházat, az orvosi rendelőt, a külön női és férfifürdőt, zuhanyozót. Néhány hét múlva az ideiglenes épületek mel­lett öt hatalmas háztömb vörös falai emelkedtek ki a földből, versenyezve, hogy melyik nő ki gyorsabban a ma­gasba. De mellettük már újabb épü­letek vázai bontakoztak és igyekeztek behozni az előttük állókat.
Láttál-e már új, szocialista várost, amelynek minden kövét a célszerűség, a dolgozókról való szerető gondosko­dás rendezte a helyére és amelynek min­den egyes tégláját a szocializmus szelle­me és ígérete itatja át?… Nézz körül itt!… A város központja nagyjából már készen van. Az egyes épületeken még hiányzanak ugyan az ajtók, ablakok, másutt még most húzzák fel a falat, a tetőt és a házak közötti tér sincsen még parkosítva. De máris látni a lakások formáit, méreteit: tá­gas, világos lesz valamennyi, csupa két-háromszobás, összkomfortos lakás, villannyal, melegvízzel, fürdőkáddal. És az első épületsor fölött ott ragyog az ember csillaga, az ötágú csillag. Azt sugározza: elmúltak örökre a kényszerű tétlenség, a gyűlölt elnyo­matás évtizedei – kibontakozott né­pünk alkotóereje!

A növekvő Dunapentele

“Dicsőség itt dolgozni!”

Kik azok a szerencsések, akik részt vehetnek ennek a páratlan alkotásnak: a Dunai Vasműnek a megépítésében? Megtalálni köztük az új élet hőseit, a szocializmus izzó lelkű, tudatos épí­tőit, a kiváló sztahánovistákat, él­munkásokat, újítókat, a munkások és a műszaki értelmiségiek között egy­aránt. Egyesek már úgy jöttek ide, hírnévvel és az ország szeretetével övezve, mint Fábik József elvtárs, a Kossuth-díjas sztahánovista. Fábik elvtárs a nyáron, mikor még csak sejtette, hogy mi fog épülni itt – sa­ját szavaival élve -, “foggal és kö­römmel” harcolt azért, hogy az épít­kezésre kerülhessen. Van, aki itt lé­pett elő a sztahánovisták sorába, mint Fábik elvtárs neveltje, Jeszenovics Gyula, aki az ősszel még segédmun­kás volt, azután átképzős lett, majd az építkezésre kerülve, a legjobb szta­hánovisták közé küzdötte fel magát. Mások az itteni alkotómunka tüzében kovácsolódtak a munka hőseivé, mint Kaszai Róza segédmunkás női bri­gádja, mely túltesz nem egy férfibri­gádon. Itt formálódott új emberré Sö­rös József is, az egyik legjobb kubi­kos-brigád vezetője. Sörös József fe­lül van már a negyvenen. Most lett tagjelöltje a Pártnak. Kevésbeszédű, mogorvának látszó ember ez a Sörös elvtárs, de mogorvasága: – múltkérge, a rajta mindjobban átbugyogó vidámság: – az új élet derűje. Sö­rös elvtárs megköveteli a munkát brigádjának tagjaitól, de ő maga jár elől a jó példával.

 Gépészátképzős leányok

Nemcsak a Vasmű épül itt – for­málódik az új, szocialista ember is. De számuk – még csekély a feladat nagyságához képest. Az építkezés dol­gozói még nem forrtak össze egyet­len acélos egységgé, sokan még nem érzik át maradéktalanul, hogy nehéz­iparunknak, népünk további felemel­kedésének, országunk felvirágzásának, a békének hatalmas fellegvára épül itt. A munka új hőseinek ezrei kelle­nek még ide, mérnökök, segédmunká­sok, szakmunkások – ifjúmunkások: önként jelentkező dolgozók, olyan em­berek, akik lelkesedni tudnak, akikben lobogva ég a munka és dolgozó né­pünk szeretete. Olyan emberek, akik tettekkel akarnak harcolni a békéért, akik ki akarják venni részüket né­pünknek ebből a legnagyszerűbb al­kotásából, átérezve azt, amit Fábik elvtárs átérzett:
– Dicsőség itt dolgozni. Olyan fel­adat vár itt ránk, amilyenben még sohasem lehetett részünk.

Éjjel is folyik a munka

A nap lemegy, de – világosság van: a munka az építkezésen éjszakán­ként sem szünetel. Irányított, felerősí­tett fényszórók világítása mellett folyik a munka. Most is többezer nagyerejű villanyégő látszik a távolból… Vörös az ég alja… Motorok zúgását, kala­pácsolást, kiabálást lehet hallani. A fényeket néha egy-egy pillanatra gé­pek, emberek takarják el, árnyékuk messzire nyúlik. A hepehupás utakon felcsapódik egy-egy autó eleje és bevi­lágítja az égboltot. Mozdonyok elmo­sódott füttyjelei, autók kürtjei harsannak.
Lent a siklónál másfélpercenként in­dulnak a dombnak a csillék. A vízben uszályok állnak – fényszórók világít­ják meg hatalmas testüket. A parton pedig apró pontokként sürögnek a dol­gozók csoportjai.

Kolozsvári Endre

 SÁNDOR ANDRÁS – SZTÁLINVÁROS

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings