Dunaújvárosi Hírlap – 1976. december 7.

A város városrészenként II.

A közlekedés, posta

Az ötvenes években kialakított, és akkor központi helyen volt Béke téri autóbuszpályaudvar ma már több városrésztől távol esik. A járatokat hosszabb távon igénybevevő autóbusz-utasok fel- és leszállóhelye a Dózsa mozinál lévő megálló. A korszerű, végleges központi autóbusz-pályaudvar a Római városrész, az Óváros, a Dózsa György lakótelep és a Ságvári városrész csomópontjában épül meg. Számára jöbb helyet nehezen lehetne találni.

Rendezési terv /1975
A rendezésre váró Vöröshadsereg út melletti terület. A tervtanulmányban javasolt területfelhasználás vázlata: 1. Az új autóbusz pályaudvar területe. 2. Regionális kereskedelmi központnak fenntartandó hely. 3. Keleti, passzív pihenést szolgáló zóna. 4. Nyugati, aktív pihenést szolgáló zóna.

A város átmenő, illetve végállomása 1 nemzetközi és 14 országos távolsági vonalnak. A Béke tér 21 kisebb település összekötő pontjaként változatlanul igen forgalmas.
A helyi járatok 180 km útvonalon hálózzák be a várost, évente közel 13 millió ember utazik a helyi járatokon. Különösen az újvaros és az Ipari terület, az Óváros és az Újváros közti szakasz és a Szórád Márton út közlekedése igen nagymértékben megterhelő csúcsforgalom idején. Gondot okoz, hogy a régebben épült utak nagy része keskeny, autóbusz-forgalom lebonyolítására nem alkalmas. Az is, hogy a Római városrész és az Óváros közt az autóbusz-forgalmat megfelelő út hiányában kialakítani nem lehet. Ez utóbbi problémát a Pincesor tervezett korszerűsítése fogja megoldani.
A vasúti személyforgalom zöme a környékről bejáró dolgozók utaztatásából tevődik ki. Az Újállomás – ahogy a központi pályaudvart emlegetik – a Kertvároshoz van csak viszonylag közel. Megközelítése azonban valamennyi városrészből kisebb-nagyobb zökkenőkkel biztosított. Az Újtelepi lakosság és Pálhalma ad létjogosultságot a Dunaújváros-Külső kis állomásnak, amely időnként ugyancsak jelentős személyforgalmat bonyolít le.
Postahivatal 6 működik Dunaújvárosban. Valamennyi városrészben található kis postahivatal. A forgalom túlnyomó része koncentráltan az 1. sz. Postahivatalban bonyolódik, a teljes helyi és távolsági beszélgetésektől a hírlapforgalomig. Innét továbbítják évente a 2 millió 200 ezer levelet és az egyéb postai küldemények többségét. A hivatal járási hivatalként is sokrétű feladatokat lát el.

Az egészségügyi ellátás

magas fokon szervezett a városban. A városrészek körzeti orvosi hálózata területileg jól helyezkedik el. 15 felnőtt és 11 gyermekorvosi körzet forgalma magas. Az átlagos gyógykezelési forgalom naponta 43. Ennél magasabb a belső városrészben, a Ságvári városrészben és az Óvárosban.

Kórház és a Rendelőintézet épülete

A Kórház központi területen működik. A rendelőintézet is. Ehhez 4 körzet tartozik. Ugyanannyi körzet van a Ságvári városrészben és a Római városrészben, 1 a Kertvárosban, 2 az Óvárosban. A gyermekorvosi körzetek leterheltsége nagy, a napi forgalom átlagban 40, amit jelentős mértékben meghalad a belső városrész és a Ságvári városrész gyermekbetegforgalma. A gyermek orvosi körzetek területi elhelyezkedése a követelményeknek megfelel. A Római városrészben 4, a Ságvári és belső városrészben 3-3, az Óvárosban 1 gyermekorvosi körzetet alakítottak ki.
A gyógyszertárak száma 4. Egy-egy gyógyszertár a belső városrészben, a Ságvári, illetve Római városrészben és az Óvárosban működik. A Vasmű úti szűkös elhelyezésében, igen jó szervezettséggel képes csak a forgalom több mint kétharmad részét lebonyolítani (32 millióból 22 millió forint összegben.)

Bölcsődei, óvodai, iskolai ellátottság

Az országos átlagot jóval meghaladó születési arány, a gyermekkorú népesség nagy száma különösen a legutóbbi 3 évben igen sok – bár örvendetes – gondot okozott. A bölcsődéskorú gyermekek száma a legutóbbi 6 év alatt ezerrel (2300-ról 3300-ra) emelkedett. A magas foglalkoztatottsággal együtt jelentkeztek a bölcsődei ellátással kapcsolatos fokozott lakossági igények. A gyermekgondozási segély bevezetése némiképp enyhített a feszültségen, a bölcsődék ennek ellenére is zsúfoltak, férőhelykihasználtságuk 150%-os.
A bölcsődék területi helyezése erősen koncentrált. A 8 bölcsőde közül 5 a belső városrészben található. Jelenleg a Római városrészben ütközik ki leginkább a bölcsőde hiánya. Viszonylag csak az óvárosban kisebb az igény. A koncentrált elhelyezés azzal a követelménnyel jár, hogy a gyermekek jelentős részét nagyobb távolságokról kell a bölcsődékbe vinni.
A legmagasabb a férőhelykihasználtság a Ságvári városrészben (158%), a legalacsonyabb a Kertvárosban (124%), a többi hat bölcsődében is magas, meghaladja a 124%-ot.

Kertvárosi óvoda

Az óvodáskorú gyermekek 1970-1975 között 1900-ról 2600-ra emelkedett. A 20 óvoda területi elhelyezése kedvezőbb, mint a bölcsődéké. Minden városrésznek van legalább egy óvodája. Legtöbb a gyermek a Római városrészi óvodákban. A városban rendelkezésre álló 2080 óvodai férőhelyre 1975- ben 2439 gyermeket vettek fel. Az idén ez a szám meghaladja a 2500-at. Az egy óvónőre jutó gyermekek száma az óvárosi óvodában lényegesen magasabb volt, mint a többi óvodában.
Az általános iskoláskorú gyermekek számának emelkedése kisebb mérvű volt, 1975/76-ban a 6048 általános iskolás csak 200-zal több annál, mint ahányan a tervidőszak kezdetén voltak. Változatlanul nagy a tanteremhiány, különösen a Római városrészben és a Ságvári városrészben.

Az 1958-ban átadott 32 tantermes általános iskola

A kilenc általános iskola közül háromban minden osztálytermet, másik háromban túlnyomó többségüket váltott rendszerben kell használni. Az ideális helyzetet egyedül a Kertvárosi iskola közelíti meg. Az egy osztályteremre jutó tanulók száma városi szinten 53, aminél csak a kertvárosi iskola (30%) és az újtelepi iskola (41%) van kedvezőbb helyzetben. Ez az arány legmagasabb a Római városrészben (64%), igen magas a Ságvári városrészben (56%), de a belső városrészben is (55%).

Bánki Donátról elnevezett szakiskola és a Münnich Ferenc Gimnázium

A város 3 középiskolája három városrészben helyezkedik el, a belső városrészben a Ságvári és Római városrészekben. A nappali tagozaton tanuló középiskolások száma megközelíti az 1200-at. Ipari tanulóintézet ugyancsak 3 helyen működik igen jó elhelyezésben. Különösen tetszetős a legújabb, papíripari szakmunkásképző intézet, amely egyben a területkihasználásra is igen jó példaként tekinthető. Az ipari tanulók száma az elmúlt évben 1886 volt.

Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó és Fémipari Főiskolai Kar – Dunaújváros /1969
saját gyűjtés

Felsőfokú oktatási intézmény a város központjában működik. A Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karának a legutóbbi oktatási évben 667 nappali és 541 esti és levelező hallgatója volt.

Tervezett városként

emlegetik az utóbbi időben Dunaújvárost. Ezt az előzőekben felsorolt adatok alátámasztják, még akkor is, ha a város fejlődésének egész sor jelentős tényezője előre nem volt ismert. A vártnál sokkal dinamikusabb volt a város fejlődése. A tervezők azonban tárgyilagos helyzetfelméréssel, jó előrelátással vázolták fel a város fejlődésének irányát és arányait.
Erre vezethető vissza, hogy az egyes városrészek fejlődése, ellátottsága között – a Római városrésztől eltekintve – jelentős eltérés nincsen. A város egészét szolgálják és egyben a városrészek egyenletes fejlődését is azok a tervezett létesítmények, amelyek az V. ötéves tervben szerepelnek.
Az igényeket mindig behatárolják a lehetőségek. Ezekkel a tervezéskor minden esetben számolni kell és számolnak is azok, akik a város fejlődéséért felelősek.

Dunaújváros városrészenkénti vizsgálata kedvező következtetések levonásához vezet. Az egyes városrészek az élő organizmust jelentő város egészében szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Fejlődésük tervszerű, összehangolt és arányos. Ami eltérő, az sajátos városképek formájában jelentkezik végsősoron, és sohasem a lakáskörülményekben, illetve az ellátottság színvonalában.

(Vége)

A város városrészenként I.

Dr. Hetényi István

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.