Galla Endre (Dunapentele, 1897. június 28. – Budapest, 1971. november 15.): festő. Csók Istvánnál tanult a budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1916-1923 között. Újpesten gimnáziumi rajztanár. 1924-től szerepeltek művei tárlatokon, 1933-ban Rákospalotán volt gyűjteményes kiállítása. Főleg tájképeket és portrékat festett. Festészete a nagybányai hagyományokban gyökerezett. Több tankönyvet és tanári segédkönyvet szerkesztett. Tagja volt a Pedagógusok Szakszervezetének, amely 1960-ban – elsőként – Székely Bertalan-emlékéremmel tüntette ki. – Rajzpedagógiai munkája A rajz könyve (I-II., Bp., 1940).
Rajztanítás – 1972. február-március
GALLA ENDRE
1898 – 1971
1971. november 19-én kísértük utolsó útjára Galla Endre kollégánkat, nyugalmazott szakfelügyelőt, festőművészt.
Töretlenül következetes, a humánum jegyében megtett, tiszteletre méltó munkás életével a magyar rajzoktatás, a képzőművészeti nevelés nagy képviselője volt.
Fáradhatatlanul tanította, nevelte az ifjúságot, a tanítójelölteket, továbbfejlődésük érdekében támogatta a rajztanárokat. Szakfelügyelőként országos hatósugárral irányította az ipari technikumokban folyó rajz- és ábrázológeometria-oktatást, tapasztalatait, oktatási eredményeit magas színvonalon írott tankönyvekbe sűrítette. A szocialista oktatásügy korszerű rajzoktatásáért folytatott igényes, következetes ideológiai, gyakorlati és szervezőmunkában eltöltött eredményes évtizedek során magától értetődő volt Galla Endrét az élen látni és tudni.
Tapasztalatait szolid, kedélyes, bölcs, kiegyensúlyozott művészegyéniségével adta át környezetének; mert nem csupán pedagógus szaktekintély, hanem jelentős alkotó művész is volt. Festészete a legnemesebb nagybányai hagyományokban gyökerezett. Értékes műveit, amelyek sorában tájképek, de mindenekfelett elmélyült emberábrázolást igénylő figurális kompozíciók szerepeltek, több tárlaton mutatta be a nagyközönségnek.
A Pedagógusok Szakszervezete 1960-ban, a Székely Bertalan-emlékévben a képzőművészeti nevelésben kiemelkedő tevékenységet kifejtett pedagógusok számára alapított “Székely Bertalan Kitüntető Emlékéremmel” elsőként Galla Endrét tüntette ki.
Fáradhatatlanul alkotott a legutolsó hetekig, amíg a könyörtelen betegség ki nem csavarta kezéből a tollat, az ecsetet.
A szocialista ember személyiségformálását szolgáló képzőművészeti nevelés, rajzoktatás ügyét az ő szellemében továbbvisszük, és emlékét híven megőrizzük.
Dr. Domokos Imre
A festőművészt a vasmű is megihlette
A Pentele Baráti Kör képviseletében Pálinkás Bertalan helytörténeti kutatásai nyomán talált rá a dunapentelei születésű Galla Endre (1897- 1971) festőművészre, akinek gyűjteményes kiállítása szeptember 21-én nyílt meg a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házában.
A megnyitó közönsége a tárlaton, illetve a kivetítőn láthatta azt az 1962-ben Dunaújvárosban készített öt képet, amelyek közül négy a Dunai Vasműhöz kapcsolódik.
A dunaújvárosi és vasmű témájú olaj- és pasztellképek 1962-ben készültek
A művész édesapja, idős Galla Endre a pentelei elemi iskola tanítója, később a népiskola igazgatója volt. Édesanyja Molnár Rozália, ő Pentelei Molnár János festőművész húga. Az ifjú Endre elemi iskoláit Dunapentelén végezte. Előbb Kalocsán, majd a család 1913-as Budapestre költözése után a fővárosban tanult tovább. A Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett, majd a főiskola művészeti szakán Csók István és Benkhard Ágost tanítványa lett. A fővárosi Dózsa gimnáziumban 1925-től rajztanár volt és évtizedeken át legendás hírű művészeti önképzőkört vezetett.
Családjával Újpesten élt és folyamatosan alkotott, műveit főként megrendelésre készítette. Festészete a nagybányai hagyományokban gyökerezett, főleg tájképeket, életképeket és portrékat festett. A Műcsarnok állandó kiállítója volt 1924-től. Rákospalotán 1933-ban gyűjteményes kiállítását rendezték meg. Több rajzpedagógiai tankönyv és tanári segédkönyv szerzője, társszerzője, 1962-es nyugdíjazásáig szakfelügyelő. Újpesten hunyt el 1971. november 15-én.
Pálinkás Bertalantól megtudtuk, hogy az interneten Fejér megye híres szülötteit keresve, két évvel ezelőtt talált rá a dunapentelei születésű Galla Endrére, s azóta a festőművész gazdag hagyatékából, a család révén mintegy 260 művet ismert meg. A Bartókban látható kiállításon 30 képet, illetve a kivetítőn további százat mutattak be. A festőművész unokája, Gergely Andrea szintén jelen volt a tárlatnyitón, s nagyra értékelhető, hogy a művész három, helyi vonatkozású festményét a Pentele Baráti Kör Civil Egyesületnek ajándékozta. Az egyesület a tervezett Rudnyánszky-Mondbach Látogatóközpontban Pentelei Molnár János és Galla Endre emlékszoba létrehozásán fáradozik.
Szente Tünde
Dunapentelei Tematikus Élménytúra – Galla Endre
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.