Népművelés – 1974. december
Címképünk: A dunaújvárosi művelődési központ és városi könyvtár új épülete (Jánosi felv.)
Avatás Dunaújvárosban
November 4-én avatták fel a városi tanács, a Vasas Szakszervezet, a Kulturális Minisztérium, a KISZ, a SZOT és a 26. számú Állami Építőipari Vállalat “összefogásából épült intézményt, a Dunaújvárosi Munkás- és Ifjúsági Művelődési Házat és Központi Könyvtárat. A modern, ízlésesen berendezett épületben 28 klub- és szakköri helyiség – köztük audiovizuális nyelvi laboratórium, rádióstúdió, zeneterem, játékszobák -, valamint gyermek- és felnőttkönyvtár várja az érdeklődőket. A művelődési központot a városi tanács és a Dunai Vasmű közösen tartja fenn.
Könyvtárrészlet
 A felnőttkönyvtár olvasójában |
 A gyermekek játékszobája |
 A nyelvi laboratórium |
 A rádiósok helyisége (J. F. felvételei) |
(jánosi)
Könyvtáros – 1974. december
Új könyvtárépület Dunaújvárosban
November 4-én Dunaújvárosban “Munkás és Ifjúsági Művelődési Központ és Központi Könyvtár” névvel új intézményt adott át avatóbeszédével a város lakosságának Méhes Lajos, a SZOT elnökségének tagja, a vasasszakszervezet főtitkára. Az ünnepségen, amelyen a Fejér megyei MSZMP-bizottságot Takács Imre első titkár, a Szakszervezetek Országos Tanácsát Simó Tibor osztályvezető, a Kulturális Minisztériumot pedig Kondor Istvánné, a könyvtárügyi osztály vezetője képviselte, részt vettek a város és a Dunai Vasmű vezetői is.
Méhes Lajos, a vasasszakszervezet főtitkára avató beszédét mondja
(Jánosi Ferenc felvétele)
Méhes Lajos az új létesítmény jelentőségét méltatva azt emelte ki, hogy benne a munkahelyi és a lakóhelyi művelődés közös otthonra talált. A munka és a művelődés elválaszthatatlan kapcsolatban áll egymással – amint ez a szocialista brigád-mozgalom hármas jelszavában is tükröződik -, s ennek felismerése egyesítette a nagyüzemi munkásság sorsáért, műveltségének fejlesztéséért felelős szerveket: az intézmény létrehozásához szükséges 38 millió forint előteremtését közösen vállalta a Vasmű, a város és a megye, a 26-os Állami Építőipari Vállalat, a KISZ Központi Bizottsága, a SZOT, a vasasszakszervezet és a Művelődésügyi Minisztérium. A fejlesztés és a működtetés felelősségét a Dunai Vasmű és a vasasszakszervezet vette magára, a fenntartás költségeihez azonban a városi tanács éppúgy hozzájárul, mint a Vasmű.
Új művelődési intézmény Dunaújvárosban
A most felavatott épület első üteme egy nagy épületegyüttesnek. Két egybeépített és emeletenként összekötött épületrészből áll. A négyszintes homlokzati részt teljes egészében a 28 szakköri, illetve klubhelyiség foglalja el (ezek között több kis előadóteremként is használható), a fordított “L” betűhöz hasonló alaprajzú épület rövidebbik, kétszintes szárnyában pedig a könyvtár kapott helyet. (Az építés második lépcsőjében a színház és a vendéglátó-kiszolgáló egységek tömbje kapcsolódik majd a jelenlegi épülethez.)
A könyvtár a 7000 m2-es alapterületű objektumon belül 2030 m2-t foglal el. Alsó szintjén a gyermekkönyvtár és gyermek-játékszoba, illetve a hivatali helyiségek füzére fogja közre a békéscsabai gördülő állványokkal felszerelt tömörraktárt. Ezen a szinten azonban még néhány egyéb helyiség is található, közülük legfontosabb a szerény méretű, de könyvtári célokra elegendő alapterületű előadóterem. Az emeletet a felnőttek részlege, a zenei részleg és a felnőttek olvasószolgálatában tevékenykedő könyvtárosok külön munkaszobái foglalják el. A könyvtárosok a könyvtár valamennyi helyiségét sok munkával, szakszerűen és jó ízléssel rendezték be. Mivel a létesítmény szakmai-funkcionális bemutatására a könyvtáros még visszatér, ez alkalommal csak a könyvtár helyzetének és működésének néhány sajátosságára térünk ki.
A felnőtt részleg
(Gerő Gyula felvétele)
Dunaújvárosban eddig két nagyobb könyvtár működött: a Városi Könyvtár, mely a helyi fiókkönyvtárakon kívül egyben a járásban levő községek tanácsi könyvtárainak hálózati központja is volt, valamint a Vasmű szakszervezeti könyvtára a szintén nagy helyi hálózat gazdája. A Városi-Járási Könyvtár a tavalyi évet csaknem 6900, a szakszervezeti könyvtár 5300 olvasóval zárta. Most a két könyvtár személyzetét és állományát egyesítették: a 35 könyvtárossal, 150 000 kötet könyvvel, kereken 500 000 Ft-os évi beszerzési kerettel rendelkező szakszervezeti könyvtár egyik legnagyobb közművelődési könyvtárunkká vált, a megyei könyvtárak nagyságrendjére – s ott sem a legkisebbek kategóriájába – került. E különleges helyzete miatt érdeklődéssel figyeli fejlődését az egész könyvtáros társadalom, remélvén, hogy tevékenységében megtartja az egészséges arányokat: a központi olvasószolgálat magas színvonalon látja el az új helyen jelentkező olvasókat, de nem feledkezik meg sem a helyi, volt tanácsi és volt szakszervezeti fiók (letéti) könyvtári hálózatról, sem a dunaújvárosi járás tanácsi könyvtárainak módszertani gondozásáról. Most a régi gondokon kívül bizonyára bőven lesznek még új problémái is, s nehézségei az átállásban. Ezek közül hirtelen csak kettőt említünk: a városi könyvtár eddigi épülete a város központjában, az igazgatási negyed centrumában volt – a mostani viszont tőle ugyan nem messze, de egy kevésbé beépített és még nem “bejárt” területen van.
A munkásművelődés új központja Dunaújvárosban
A Vasmű könyvtárának volt otthonát pedig feladták, helyette a Vasmű úton, tehát forgalmas helyen, de sokkal kisebb alapterületen létesítettek fiókkönyvtárat. Ez a két könyvtárossal és 10 000 kötetes állománnyal útjára bocsátott könyvtár képes lesz-e kielégítően ellátni azt a nagyszámú, de kevésbé érdeklődő olvasót, aki a könyvtár felkeresése érdekében nem vállalja majd a mostaninál jóval nagyobb utat az olvasmányok mégoly bő forrásához? Lesz-e az egyesített könyvtári szervezetnek annyi olvasója, mint a kettőnek külön-külön volt?
Ezek azok a kérdések, amikre az új intézmény rátermett könyvtárosgárdája adhat csak idővel feleletet, s reméljük, kedvező feleletet. Lapunk sort fog keríteni rá, hogy alkalmas időben beszámoljon a dunaújvárosi fejleményekről.
G. Gy.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
