Fejér Megyei Hírlap – 1984. november 2.
Elkészült a 25,5 ezer tonnás gabonatároló és uszályrakodó rendszer
Az Októberi Forradalomnak tisztelgő eseménysorozatban a Fejér megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ismét nagyberuházás üzembehelyezésével ünnepel. Elkészült Dunaújvárosban a Szovjet-Magyar Műszaki Tudományos együttműködés keretében épült 25,5 ezer tonnás gabonatároló és uszályrakodó rendszer, mely a vállalat öt vasbeton silórendszere között a legkorszerűbb technikával felszerelt, automatizált gabonatároló. Óránként 100 tonna gabona fogadására és továbbítására képes, uszályrakodója pedig óránként 175 tonna kapacitással bír. A tárolási feladaton túl döntő szerepe lesz megyénk gabonafeleslegének vízi úton történő exportálásában.
Megyénk mezőgazdasági üzemei aktívan bekapcsolódtak az intenzív gabonatermelési programba, melynek eredményeképpen egy aszálymentes évben az összgabona-termés meghaladja az egymillió tonnát, ennek több mint felét a Gabonaipari Vállalat vásárolja fel.
100 ezer tonna tárolótér
A növekvő termelés dinamikusan fejlődő raktárhálózatot követel. A gabonaipar megkísérli az igényekkel a lépéstartást.
A térségre adaptált raktárhálózat kiépítésének tervei a fejlesztéseket vasút, vagy vízi út mellett fekvő, központi elhelyezkedésű, nagyobb telepekre koncentrálja. Így épült meg a közelmúltban a lepsényi, a bicskei fémsilórendszer, ma a dunaújvárosi vasbetonsiló-rendszer. A jövő évben hasonló szempontok szerint készül el a móri és ismét egy lepsényi fémsilórendszer, indul a szervezése a kápolnásnyéki, az enyingi és a lepsényi gabonatároló-tárház melletti rendszereknek. Mindezek együttesen 100 ezer tonnával növelik a tárolókapacitást.
Korrekt partneri kapcsolatok
A vállalat korrekt partneri kapcsolatokra alapozva bekapcsolódott a mezőgazdasági üzemek raktárfejlesztési tevékenységébe is, melynek eredményeként eddig három mezőgazdasági üzemmel társulásos formában épített meglévő raktártelepekre újabb 27000 tonna tárolókapacitást, valamint előkészület alatt áll több szövetkezet és a gabonaipar társulásában – térségi elhelyezési elveket követve – mintegy 40000 tonna tárolórendszer létrehozása.
A társulásos alapon történő gabonatárolók építésével párhuzamosan a kölcsönös előnyök alapján eddig 5 mezőgazdasági üzemmel olyan együttműködésre lépett, melynek kapcsán a mezőgazdasági üzemek által létesített új tárolórendszereket több éves szerződéssel bérbe veszi, így a gabonatárolók jobb kihasználását biztosítja. Ezek, és hasonló megoldások erősítik megyénk részvételét a gabonatermelési program eredményes teljesítésében.
Együttműködések, szolgáltatások
A Gabonaipari Vállalat egyre szervesebben épül be megyénk agrárgazdaságába. Sok szállal kötődik a mezőgazdasági üzemekhez. Nemcsak felvásárol, hanem speciális igények kielégítésére több ezer hektáron termeltet.
Együttműködik termelési rendszerekkel. Termelőszövetkezetekkel közös fejlesztésben, társulásos alapon üzemeltet takarmánygyárat. A Martonvásári Kutatóintézettel közösen munkálkodik kiváló minőségű búzafajta nagyüzemi kipróbálásában.
Az eredmények biztatóak, a sütőipar igénye szerint e fajtából, akár már a jövő évtől, nagyobb mennyiség őrlésre kerülhet. Az országban egyedül termeltet olyan speciális tulajdonságú nemesített kukoricát, mellyel tésztaipari termékeket lehet dúsítani, ez a terméke az idei Budapesti 68. Nemzetközi Ipari Vásáron Vásárdíjat nyert.
A vállalat kapcsolati rendszerében új és erősödő színfolt a mezőgazdasági üzemek részére történő szolgáltatás. Speciális szervezetei több új takarmánygyár szerelését elvégezték, nemcsak a megyén belül, hanem más megyében is. Rendszeresen vállalják meglévő takarmánygyárak évi karbantartását, felújítását. Rendszeresen végeznek mezőgazdasági üzemek részére raktár- és terményfertőtlenítést. Jól felszerelt műhelyei alkatrészeket, présgörgőket gyártanak nagy sorozatban, elsősorban mezőgazdasági üzemek részére. Megrendelésre különböző lakatosipari berendezéseket, morzsázó- és extrudáló gépeket gyárt.
Jelenleg szervezés alatt áll import kiváltó célzattal a tésztagyártó gépekhez speciális présmatricák gyártása, elsősorban belföldi forgalmazásra.
Bővülő termékszerkezet
A vállalat a hagyományos feladatai mellett eredményesen foglalkozik termékszerkezetének bővítésével. Nemrég helyezte üzembe új tésztagyárát, mely az idén már meghaladja az évi 10000 tonnás árukibocsátást. A hagyományos tésztafélék mellett különféle dúsított, diabetikus és durum tésztákat is gyárt. A kukorica-feldolgozás területén a hagyományos liszt és dara mellett extrudált termékeket és pelyhet készít elsősorban a csokoládéipar, sütőipar számára. Az idei évben kukoricapehely felhasználásával beindította a zsírpor gyártását takarmányozási célra, melynek termelőkapacitása a jövő évben már elérheti az 5000 tonnát. A gyártmány- és gyártásfejlesztés területén egy, nem függetlenített munkacsoport dolgozik.
Közösségeket erősítő módszerek
A külső gazdasági környezetbe való erőteljesebb beépülés igényli a vállalaton belüli szervezeti és működési rend tevékenységi körrel való szinkronizálását. A vállalat hét önelszámoló gazdálkodási egységet alakított ki, melynek egyik érdekessége, hogy a karbantartó üzem megszűnt, mint rezsi ágazat, és a klasszikus feladatai mellett a gyártó- és szolgáltató műhelyei révén ugyanolyan jogkörrel és nyereségtervvel rendelkező önelszámoló egység, mint a többi. Az önelszámoló gazdálkodási egységek birtokolják mindazon tárgyi és személyi feltételeket, melyek a feladatok eredményes végzéséhez szükségesek. Nyereségtervvel, önálló bérgazdálkodási jogkörrel, az egység eredményességéhez kapcsolt anyagi ösztönzéssel és munkáltatói jogkörrel rendelkeznek. Ezek a módszerek erősítik az egyes kollektívák összetartozását és növelik a munka hatékonyságát.
Folyamatos szakmai és politikai képzés
Nagy gondot fordítanak a munkáskollektívák képzettségi színvonalának állandó megújítására. Munkásainak 40%-a rendelkezik szakmunkás bizonyítvánnyal, a többi betanított munkás. Évente mintegy 95 fő vesz részt különböző ismeretfelújító tanfolyamokon. Ezen túl mintegy 30 fő képesítést adó tanfolyamon. Folyamatosan jelentkeznek munka mellett egyetemi, főiskolai, középiskolai tanulmányok folytatására, vagy technikusminősítő vizsgákra. A vállalatnál jelenleg 57 fő rendelkezik egyetemi vagy főiskolai diplomával. Ezek száma csak az utóbbi három évben 23 fővel növekedett. A szakmai felkészültség mellett folyamatos a politikai továbbképzés is, valamennyi képzési szinten, egészen a Marxista-Leninista Esti Egyetem Szakosító tagozatáig.
A vállalat 1100 dolgozója mindig nagyobb szakmai hozzáértéssel, aktívan dolgozik a sokrétű feladat eredményes megoldásán, mert tudatában van annak, hogy a vállalat eredményessége az egyén számára is nagyobb anyagi lehetőséget, jobb megélhetést biztosít. (X)
Fejér Megyei Hírlap – 1984. november 3.
Sikeres próbaüzem után
Átadták a gabonatárolót
Öthónapi próbajáratás után, tegnap délután üzembe helyezték a dunaújvárosi kikötőben az új – a szovjet-magyar műszaki-tudományos együttműködés keretében készült – vasbeton gabonasilót és vízirakodót.
Az ünnepélyes avatáson részt vett Knizse Gyula, a Fejér megyei pártbizottság titkára és Teubel György, a megyei tanács elnöke.
A Fejér megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nevében dr. Pallos István köszöntötte a résztvevőket, majd Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter méltatta a beruházás jelentőségét és az alkotók példamutató műszaki-gazdasági együttműködését. Ezután Anatolij Alekszandrovics Jeliszejev, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének gazdasági együttműködési tanácsosa szólt a kooperáció tapasztalatairól és jó munkát kívánt az üzemeltetőknek.
A létesítményt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter avatta fel és átadta az üzemeltető megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatnak.
Az új siló 23 ezer tonna gabona befogadására alkalmas, az egész létesítményegyüttes teljes kapacitása pedig 25 és fél ezer tonna. A létesítmény három és fél évig épült, 240 millió forintba került. A korszerű, nagy teljesítményű, a mai igényeknek minden szempontból megfelelő technológiai berendezéseket a szovjet partnerek szállították és helyezték üzembe. A szállítórendszer óránként 100 tonna gabonát képes továbbítani, így az uszályok feltöltési ideje a korábbi három napról húsz órára csökkent.
B. L.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
