Felavatták a gabonasilót

Dunaújvárosi Hírlap – 1984. július 20.

Majdnem kész a gabonasiló

Emlékül: egy pohár búza

A búzából mindenki merített, s emlékül eltett magának egy pohárkával. Szerdán déltájban került sor erre az ünnepi mozzanatra, amikor az első teherautó a gabonasiló fogadógaratára borította terhét.
A poharait megmerítők egyike Lánczi Richárd, a Gyár és Gépszerelő Vállalat szerelésvezetője:
– Sikerélmény mindannyiunknak, hogy eljött ez a nap is. A társvállalatokkal egyetemben mi is alábecsültük annak idején az itt ránk váró munkát. Menetközben kiderült, hogy nem is olyan egyszerű egy ilyen zárt, szűk, függőleges rendszer felszerelése és üzembe helyezése.

*

A vasbeton kolosszus építéséhez 44 ezer tonna betont 760 tonna betonacélt és profilidomot használtak fel. Belsejében egy vonatszerelvényre való gépet és berendezést szereltek fel.

Ezek legtöbbje a Szovjetunióból érkezett. A felhasznált erősáramú elektromos kábelek hossza meghaladja a 28 kilométert. A vezérlőrendszer vezetékhálózatát sok városi telefonközpont is megirigyelhetné.
A dunaújvárosi a második gabonasiló Magyarországon (az első Gyöngyösön épült), amelynek berendezéseit a Szovjetunió szállította. A hazai berendezéssel működő legnagyobb teljesítményű silók óránként 60 tonna gabona fogadására képesek, a dunaújvárosi óránként 100 tonna terményt tud “elnyelni”. Egyébként Fejér megye ötödik, egyben legnagyobb vasbeton gabonasilója az itteni, s az egyetlen, amelyikhez vízi rakodó is járul.

*

A létesítmény még nincs egészen készen. A befejező munkákon vagy százötvenen dolgoznak még, de már ültetik a virágpalántákat is a bejárat mellett, s rendezik, parkosítják a környéket.
V. V. Kornyejenko szovjet szerszerelésvezető szerint, aki odahaza már négy gabonasiló építésén vett részt, Dunaújvárosban tanácsadóként dolgozik, körülbelül egy hónapra van még szükség ahhoz, hogy minden elkészüljön. Ettől függetlenül az első hat-hétezer tonna gabonát be lehet rakni a silóhengerekbe. A többit viszont csak tíz-tizennégy napos szünetek közbeiktatásával szabad rátölteni. Az óvatosságra az egyenletes süllyedés biztosítása végett, és az esetleges billenés megelőzése miatt van szükség. (A hazai silóépítések történetében a legnagyobb süllyedést Békéscsabán regisztrálták; ez százhúsz centiméter volt.)
A villanyszerelőipari vállalat szakemberei szerint másfél-két hónapra van szükség ahhoz, hogy az automatikus vezérlőrendszer összes vezetékét bekössék és kipróbálják. Az eddigi gyakorlat szerint mindig kézi indítással helyeztük üzembe a silókat, az automatika finom beállítására menet közben került sor – mondta a szovjet szerelésvezető.

A miniszteri biztos, Papp Sándor elismeri, hogy az építőipar múlt évi késedelme nem kevés gondot okozott, s hogy emiatt a kitűzött határidőnél (1984. május 15.) később, de az idei gabonatermés betakarításának idejére sikerül elkészíteni Dunaújvárosban 23 ezer tonna gabona tárolóhelyét, mégpedig az előirányzott költségkereten belül, ami nem lebecsülendő eredmény.

Cs. Gy.

Emlékül: egy pohár búza

Dunaújvárosi Hírlap – 1984. november 6.

Felavatták a gabonasilót

Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter avatta fel a szovjet-magyar műszaki tudományos együttműködés keretében felépített dunaújvárosi gabonasilót és vízirakodót. A sikeres üzemi próbák befejeztével, pénteken megrendezett avató ünnepség vendégeként köszöntötte dr. Pallos István, a Fejér megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója Knizse Gyulát, a Fejér megyei pártbizottság titkárát, Teubel Györgyöt, a megyei tanács elnökét, Jeliszejev Anatolij Alekszandrovics szovjet nagykövetségi titkárt, Kornyolenko Valerij Vasziljevics szovjet szerelésvezetőt, és a város megjelent vezetőit.
A miniszter avató beszédében méltatta a Dunaújvárosban üzembe helyezett gabonatároló jelentőségét.
Az ünnepség befejeztével a vendégek megtekintették a 25 és fél ezer tonna gabona befogadására alkalmas, 240 millió forintért megépített létesítményt, majd a vállalat dunaújvárosi ipari központjában 5 millió forint költséggel felújított műemléki értékű kastélyépületet. Az alkalommal élve, a város vezetői köszönetüket fejezték ki azért, hogy klasszicista műemlék épületet a a Fejér megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat eredeti szépségében helyreállította.