Fejér Megyei Hírlap – 1969. november 7.
Századok nélkül
DUNAÚJVÁROSNAK nincsenek évszázadai. Történetének állomásai a közel kétezer éve itt élt rómaiak és a város két évtizedes története.
A megyei Múzeumi Hónap programjából kerestem ki címüket, hogy megkérdezzem múzeumának munkatársait a régmúlt és a közelmúlt történetének megbecsüléséről, feltárásáról.
Az Ady Endre utca egyik oldalán villák, másikon tömbszerű házak, 2, 4, 6, 8, 10, 12 házszámmal. A túloldalon semmi. Valami vezetőt kerestem volna, táblát, nyilat, amely a múzeumig elkalauzol. Az eső még az embereket is bekergette az utcáról. Az utca végén végre egy középkorú férfivel találkoztam.
– Múzeum? Ott az a sok szajré, nem tetszik látni? Ott van.
A római temetőben fellelt Actaeon meglesi a fürdőző Dianát, mitológikus dombormű az Ady Endre utcában /1964
fotó: MTI/Fényes Tamás
Valóban láthattam volna, hogy nem építkezéshez szánt kövek állnak az egyik ház előtt. Faragott kövek voltak, római sírmaradványok, majd az udvaron majdnem épen maradt szarkofágok. Az épület, a villa lakóháznak készült. Nem is kell külön hangsúlyozni, hogy nem való múzeumnak, hacsak…
Hacsak nem dokumentumként figyeljük az épületet, amely Dunaújváros első lakóházainak egyike volt. Zöld kerttel, fákkal övezett kellemes körülményeket biztosító villalakások.
Dr. Salamon Konrádtól, a múzeum vezetőjétől rögtön a propaganda hiányát kérem számon.
– Hamarosan elköltözünk. Ezért a jó multkorában megrongált múzeumi táblát már nem állítottuk helyre.
– Feltehetően múzeumnak megfelelő épületet kapnak?
– Sajnos most sem. A párt székháza költözik el régi helyéről, itt kapunk majd elhelyezést a zeneiskolával és a könyvtárral egyetemben. A fejlődő város egyik nagy nehézsége, hogy annakidején nem építettek középületeket, így a hivatalok, intézmények – a most már gyönyörű új és korszerű épületet kapott kórház is – lakásokba kényszerültek. És fontosabb volt a lakás, mint a középület. Ez érthető és világos igény volt annak idején, manapság azonban súlyos gond a meg nem épített középületek pótlása.
– Az új hely azonban mégis talán nagyobb lesz?
– Sajnos raktározási gondjainkat nem oldja meg. Jelenleg kilenc pince van tele leleteinkkel. Az állandó kiállítás lehet majd valamivel bővebb a jelenleginél.
– A város rendelkezik egy kiállítási teremmel. Ezt azonban gyakran igénybeveszik más célra.
– Ez a kiállítási terem, amely a város központjában valóban alkalmas lenne gyakori időszaki kiállításokra, nem hozzánk tartozik; a városi tanács dönti el, hogy mi kerüljön ide. Jelenleg a gyermekruházati bolt árusítása folyik itt, amíg tatarozzák. November elsejével azonban ismét kiállítás lesz a helyiségben.
– Mindezekkel a problémákkal benne is vagyunk azokban a kérdésekben, amelyek a város legújabbkori történetéhez tartoznak, s amelyeknek tudója és szakembere, dr. Salamon Konrád. Pontosabban, új és legújabbkori történészmúzeológus. Mi ennek a tevékenységnek a lényege?
– LÁTSZÓLAG KÖNNYŰ feladat, de csak látszólag az. Egy város közeli időszakának dokumentumait kell összegyűjteni, minden olyan lényeges tárgyat, levelet, írást, ami a város történetére vonatkozik.
– Milyen érdekes dokumentum került a múzeum birtokába?
– Itt van például Garancz István kubikos naplója. Egyszerű ember volt, Mohácsról jött át Dunaújvárosba. De naplója az emberi helytállás és bizalom példája. Többször is érte baleset városunk építése során. Az egyik balesetnél például öszszetörte magát, de nem volt hajlandó orvoshoz menni. Ahogy ő írja, a párttitkár is eljött személyesen, hogy orvoshoz küldje, de ő nem ment, nem engedte magát betegállományba venni, mert tudta, hogy az építkezésnél szükség van a munkájára.
Garancz István
A nagy felvonulás – Garancz István naplója
De a gyűjtésen kívül kiállításokat is rendezünk, nemcsak a város régmúltja, hanem a közeli múlt történetéből is.
És aki a város régmúltját kutatja: Bóna Istvánné régész. 1943 óta jóformán kizárólag leletmentő ásatásokkal foglalkozik, ami azt jelenti, hogy egy-egy új ház, vagy Duna melletti partrendezés, esetleg víztorony építés miatt beépítésre kerülő területet ásnak ki, hálóznak be kutatóárkaikkal.
– Határtalan mennyiségben kerültek elő égetett agyagedények, terra sigillaták. Az úgynevezett táborkerület építkezése során felszínre kerültek a római tábor melletti polgári település nyomai. Itt például egy 40X40 méteres területet tártunk fel ötször 5 méteres blokkokban. Összegyűjtöttük az itt talált kőanyagot és a cserepeket. A régi római szemétgödrökből rengeteg “kincset” bányásztunk elő. Pénteken találtuk meg – és ezért Pénteknek neveztük el – azt az arcos edénykét, amely egy markánsorrú férfifejet ábrázol és közben edényként is használható.
Ezek az emberábrázolások különben – mint amit a székesfehérvári múzeumban arcos edényke néven ugyancsak ismernek – római sajátosságok. Itt, Intercisában találtuk viszont az egyetlen magyarországi emberábrázolású üvegedényt, egy puttófejes töredéket.
Nagyon kíváncsiak voltunk gazdasági életükre. Műhelyeket kerestünk, ahonnan ezek az agyagedények kikerülhettek. Alig néhány napja találtuk meg az első ilyen jelet: agyagmécsesek negatív formáit. Azoknak az agyagmécseseknek a negatívjait, amelyek az 1963-64-es ásatásokban kerültek elő! Meggyőződésünk, hogy a műhelynek itt, 20-40 méteres körzetben kell elhelyezkednie.
A nyáron gimnazisták segítettek nekünk. Az agyagedényeket ők tisztították, ők mosták le. Jókedvű kis társaság volt, még azt is kiírták munkahelyük elé: Sigillata-klub.
A középiskolás diákok árkot ásnak az ókori temetőben, ahol ifjúsági régész tábor nyílt.
A diákok két hétig kutatták a római kori Castrum temetőjének síremlékeit. /1968
fotó: MTI/Arany Gábor
A lakóház következő emeletén egy nagy szoba hatalmas asztalán ott a gazdag lelet. Cseréptöredékek, összeillesztésre váró agyagedények. Színük, formájuk hasonló, bár formáik nagysága változatos, sokszor étkészlet különböző edényeit ismerjük fel bennük – de a dekor igen változatos. A karcolástól a ráfolyatott vagy vésett díszig sokféle módszer megtalálható, a tányérok szélén geomatikus hús van, ez mindegyiken hasonló. De a körbefutó ábrázolás a futószamártól, a csuklyás alakig, a kutyáig rengeter féle figura állat, ember látható.
ÉRDEKESEK a csontfaragványok is. De nemcsak faragott csontokat, hanem különleges állati csontokat is találtak. Az egyik asztalkán épp egy macska csontvázat raktak ki, de a legutóbbi időkben került elő egy teve-csontváz darabja is.
Torday Alíz
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
