Magyar Építőipar – 1974. augusztus-szeptember
BALLA JÓZSEF
Panelos építés Dunaújvárosban
1. ábra. A legelső paneles lakóépületek (háttérben a középblokkos lakóházak)
A panelos építéssel kapcsolatos tervezői munka 1957 évben – hazánkban elsőként – kezdődött. Alapját a társadalom – szűkebb értelemben a város – tömeges lakásépítési igénye képezte. A korszerű építési mód alkalmazásában alapvető szerepe volt dr. Weiner Tibornak, a város néhai főépítészének. Lényegében az egész tevékenység egy nagy újításnak számított, hiszen hazai példa ekkor még e területen nem volt. Az azóta eltelt közel két évtized mind tervezési, mind kivitelezési szempontból jól elkülöníthető, de egymással mégis szorosan összefüggő 3 szakaszra osztható.
Nagypaneles épületek Sztálinvárosban
Az I. szakaszban (1957-1961) 195 db lakás épült, öt épülettömbben, kísérleti jelleggel.
Az első három épület (FE 1; 2; 3) még helyszíni, a másik kettő (FE 9-10) már gyári előregyártással készült. Pont és sávházként épültek, 3 fogatos szekcióterv alapján, alápincézett, földszint + 4 emeletes változatban. A szobanagyságú fal és födémpanelok vasalt kivitelben kohóhabsalak betonból készültek. A habosított kohósalak – a Dunai Vasmű melléktermékeként – szinte korlátlanul állt rendelkezésre.
Mind a külső, mind a belső panel felületeket vakolni kellett szerelés után, kivéve a hazánkban elsőként felépített FE-1 jelű épület homlokzatát, melynek paneljai helyszínen előregyártott – rendkívül munkaigényes – felülettel készültek. Az FE-2 jelű épülettel kezdődően a homlokzati falpanelok szerkezeti rendszere lényegesen módosult, ugyanis a kohóhabsalak beton panelok mérete általában csökkent és az ún. könnyű, fa függönyfalelemekkel váltakozva kerültek alkalmazásra. A gépészeti előregyártást egy ún. “vizespanel” alkalmazása jelentette, melybe a különböző gépészeti szerelvények koncentráltan kerültek bebetonozásra.
2. ábra. Az FE-9 jelű panelos lakóépület (háttérben a kórház)
A II. szakaszban (1962-64) a Típustervező Intézet megbízása alapján, 2 db lakóépület körzeti típusterve készült el a Dunaújvárosi Tervező Irodában, természetesen a már megépült lakóépületekkel összefüggő tapasztalatok felhasználásával.
Az egyik terv – MOT. I. 58-9/62 jelű – 3 szekciós, alápincézett, földszint + 4 emeletes, 30 lakásos, a másik – MOT. I. 58-10/62 jelű 3 szekciós, pincében közműalagutas, földszint + 4 emeletes, 3 fogatos, 42 lakásos volt. Az előző épületben 1 + 3 X 1/2 szobás lakások, az utóbbiban pedig 1 és 1 + 1/2 szobás lakások vannak. A tervcsaládi jelleg a két terv között csak részben érvényesült. Változatlanul teherhordó volt valamennyi falpanel. Az előző épületekhez képest számottevő előrelépést jelentett az előregyártott, mészkőzuzalékos homlokzati panelfelületek kialakítása, valamint az ún. vizes térelem gyártása. A konyha berendezési tárgyait, a fürdőszobát, – szerelvényeivel együtt – a WC-ét és a gépészeti szerelőaknát tartalmazó térelem alkalmazása kiküszöbölte az előregyártott szinteken a válaszfalak alkalmazását. A szerelőakna – a fűtési felszálló vezeték kivételével – tartalmazta az összes gépészeti felszálló és ejtővezetéket. A tervek távfűtéssel és központi melegvízellátással készültek.
A két körzeti típusépítmény terveinek adaptálásával összesen 4195 lakás épült – zömében Dunaújvárosban és a megyeszékhelyen.
3. ábra. A Római tábor, belső kép
Dunaújváros, Római tábor városrész
A III. szakaszban (1965-napjainkig) tervezte az iroda – szintén a Típustervező Intézet megbízása alapján – a Dunaújvárosi C jelű panelos tervcsaládot. A tervcsalád 6 fajta épület, illetve szekció körzeti típustervére épül. Az épületek öt, illetve maximálisan 10 szerelt szintből állnak. Az egyes épülettípusok között mind moduláris, mind szerkezeti szempontból szoros összefüggés van. Ez biztosította a méretegységesítési elv fokozott érvényesülését.
Az előző épületekhez képest lényeges változást jelent a szobanagyságú homlokzati falpanelok alkalmazása, melyek a homlokzati nyílászárókat is magukba foglalják és csatlakozásuk a harántfalak végeinél van. A homlokzati falpanelok szendvics szerkezetűek. A panelok alapanyaga minden esetben kavicsbeton. Térelem szerkezetűek a loggiák és a felvonóaknák is. A tervek 2, 4, 5 és 6 fős lakásokat tartalmaznak. A tervcsalád jelleget fokozza, hogy az azonos személyszámú lakások a különböző építményekben – lényegüket tekintve – teljesen azonosak.
4. ábra. Bepillantás a Dózsa I. városrészbe
Az egyes építmények tömegkialakítása (tört “Z” alakú alaprajz) lehetővé teszi változatosabb városkép tervezését. Az alaptípusok elemeinek felhasználásával – kisebb módosításokkal – többféle, az alaptípusoktól eltérő építmény, illetve szekcióterv készült már eddig is, és alakítható ki a jövőben is (pl.: kövérház).
Az alaptípusok rövid jellemzése, illetve felsorolása:
- C-1p jelű – MOT. II. 58-154/67 – szekció, alápincézett + 4 emeletes, 14 lakásos, 3 fogatos. Egy szekció 2 db 6 F-es és 12 db 4 F-es lakást tartalmaz.
- C-2p jelű – MOT. II. 58-155/67 – szekció alápincézett, földszint + 4 emeletes 14 lakásos, 3 fogatos. 1 szekció 4 db 2 F-es 4 db 4 F-es és 6 db 6 F-es lakást tartalmaz.
- C-3p jelű – MOT. II. 58-155/67 – szekció alápincézett, földszint + 4 emeletes, 19 lakásos, 5 fogatos tömbház. Egy szekció 4 db 2 F-es, 10 db 4 F-es és 5 db 6 F-es lakást tartalmaz.
- C-S jelű – MOT. II. 58-157/67 – épület alápincézett, földszint + 9 emeletes, 78 lakásos, ikerszekciós, 4 fogatos. Egy épület 38 db 2 F-es, 20 db 4 F-es és 20 db 5 F-es lakást tartalmaz.
- C-Z jelű – MOT. II. 58-158/67 – épület alápincézett földszint + 9 emeletes, 39 lakásos, 4 fogatos pontház. Egy épület 39 db 4 F-es lakást tartalmaz.
- C-P jelű – MOT. I. 58-159/67 – épület alápincézett, földszint + 9 emeletes, 49 lakásos, 5 fogatos pontház. Egy épület 30 db 2 F-es és 19 db 4 F-es lakást tartalmaz.
5. ábra: A Római városrész pereme Óváros felől
A felsorolt tervek adaptálásával illetve esetenkénti módosításával eddig több mint 10 000 lakás épült zömmel Dunaújvárosban, Székesfehérváron és Százhalombattán.
Az épületek elemeit a BVM Dunaújvárosi Épületelemgyára gyártja.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
