Fejér megyei barangolások – Dunapentele

98 0


Fejér Megyei Hírlap – 1975. szeptember 7.

Fejér megyei barangolások

DUNAPENTELE


D
unapentele ilyen nevű község mar több, mint két évtizede nincs a helységnévtárban, s a postai irányítószám-füzetben is hiába keresnéd. Mégis ezt a nevet kell használnod, ha nem Dunaújváros egyik, Óváros nevű városnegyedét, hanem Dunapentelét, vagy ahogyan az itt lakók röviden mondják: Pentelét akarod felderíteni. Azt a szuburbán városrészt, a szó szoros értelmében város alattit amely egy városnak született város tőszomszédságában, vele egyazon közigazgatási egységet alkotva negyed évszázadnyi együttélés után is megőrzött valami sajátosat, máshoz nem hasonlítható, s egyes részleteiben bizonyára megőrzendőt valahai falu-mivoltából. (S a történeti szemléletmód máris ösztökél: ha már kimondtad a Pentele nevet, ne itt keresgéljél, az egykori falu közepén, hanem baktass végig a Szalki szigetre vezető úton, kanyarodjál balra, menj fel a szigetcsúcsra, és ha szerencséd van, ha alacsony a vízállás, s ha türelmed is van és kivárod a napnyugta előtti utolfénylő órát, s letérdelve arcodat a vízbe meríted, akkor a hullámok között sötét meget láthatsz: Szent Pantaleon kolostorának romjait.

Szalki-sziget

E majdnem szakrális cselekmény nélkül is tudhatod persze, hogy már Árpád nembeli Béla király idejében kolostor állt itt és görög apácák laktak benne, hogy a Pentele a Pantaleon név torzult alakja, hogy a falu akkor a kolostor birtokában lévő halászfalucska volt, s hogy az egykori kolostor romjai a XX. század első éveiben tűntek el végképp: folyamszabályozó mérnökök robbantották bele a Dunába. De a falut, a mai, átalakulóban levő falut itt nem ismerheted meg.)

Innét, a százlábú hídról, még nem látod a várost, s ha nem tekinted a betonútat, a háztetőkön egymással párhuzamosan állított tévéantennákat, még csaknem a régi jobbágyfalura esik pillantásod, ahol vagy másfél évszázaddal ezelőtt Szórád Márton lázító szavai kevertek bajt az uraknak. Ballagsz az öreghegy aljában, elhagyod a Lebuki-patak meg az Alsófoki-patak találkozását, el a valahai piacteret, ahol most mászókák, hinták hívogatják a gyerekeket, el a régi iskolát, amelynek udvarában Déryné kései utódai első előadásukat tartottak 1951-ben.
Amíg megállsz, hogy szusszanj egyet, bepillanthatsz, sőt be is léphetsz a Csupity-portára, ahol a régi rác egyházközség iratait és szertartáskönyveit őrzik, hathatod az óegyházi szláv nyelven írott szöveget a maguktól nyíló fóliánsokban, amelyeket másokkal együtt még Nagy Péter küldött a magyarországi rác gyülekezeteknek, a görögkeleti egyház híveinek. És szemközt, túl a Lebuki árkán, a rácdombon láthalod a ráctemplomot, amelynek alapjait alig később ásták, mint a szigeti kolostorét; hosszú évtizedek óta zárva a ráctemplom, csak húsvétkor tartanak istentiszteletet a ráckevei lelkész jön át a maroknyi óhitű pentelei kedvéért. A román lábazatú templom felső része és tornya az ismert paraszt-barokk, de bent a templomban, ha ugyan bejutsz, áhitatos szorongást keltő ikonosztáz állja el utadat a szentélytől, s egy pillanatra azt hiszed, hogy egy moldvai kolostor kápolnájába toppantál be.


fotók: József Attila Könyvtár/Holczer Tibor

A templom ma már műemlék. s várja az időt, amikor majd régi pompájában beszélhet a régmúlt századokról. (Érdekes, hogy a tegnapelőtt jobban érdekli az embereket, mint a tegnap: az öreghegy derekán egyszerre véget ér az aszfaltút és a Pincesor macskafejes kövei egyenesen a késő-római császárkor limes- menti végvárához, Intercisa kőből épített castellumához vezetnek. Ez a régmúlt, ezt ápoljuk, védjük, becsüljük. A ráctemplomot, ami csak közelmúlt, szeretjük elfelejteni; fedelét kijavíttattuk, hogy szél és eső ne rongálja tovább, de ezzel el is vetettük a gondját. így van ez a Montbach-kúriával is, ami még későbbi, mint a ráctemplom, vagyis történelmi mértékkel mérve még tegnapnak is alig mondható.)

Szemközt a Montbach-kúriaval, háttal a tanácskirendeltségnek, amely az egyetlen gólyafészekkel büszkélkedő ház a faluban, megállsz és körülnézel. Jobbkezed felől esik a falu mozija, egy kocsiszínnel bíró öreg épület. Nevezetes beszállókocsma volt ez valaha: a múlt században gyorskocsi-állomás volt itt, a Budáról menetrend szerint induló három- vagy négyfogatú gyorskocsi Pentelén éjszakázott. Az egykori hirdetmény szerint az utas itt “tiszta ágyat és vacsorát kap, amely áll levesből, húsételből es kenyérből”. Ha Petrovicsnak, a túlparti öreg kocsmarosnak ilyen kocsmát juttatott volna a sors, bezzeg meggazdagodott volna a sűrű utasforgalom, meg a gyorskocsitársaság jóvoltából.

Amikor már teljesen körbeforogtal; dél felé nézel; indulj el: a klubkönyvtár épülete, amelynek nyitott ajtaján át nevetés és az Emerson Lake and Palmer egyik felvétele árad ki tíz-wattos hangerővel, a két háború közötti évekről mesél. Itt áll a Pentele körüli földek birtokosának. Dórának a kastélya, azaz hogy egy kicsit feljebb, a valahai parkban akik még látták, mesélik, hogy szép barokk kastély volt, a falu nagygazdái állták össze, hogy megvegyék a kastélyt parkos túl. Meg is vették, le is bontották, a parkot parcellázták, eladták házhelynek, s itt az út mentén hosszú, vertfalú hazat építettek üzlethelyiségek befogadására; mészárszék, vegyesbolt volt itt hosszú éveken át, a ború után pedig a gazdakör kapta meg; most vagy tíz éve klubkönyvtár, s marad is mindaddig, amíg a megállíthatatlanul terjeszkedő város nem borul, el nem tünteti. (A Vöröshadsereg útja a Baracsi úttól le egészen a falu újépítésű üzletházáig az évszázad, s egyúttal az évezred utolsó évtizedeire már modern lakóépületeket fog hordozni; eltűnnek a Baracsi úti porták, köztük az, amelynek regi kútja előtt római kori kőlap hever, hogy ne kelljen a vízhúzónak sárba lépnie: az útmenti közkút helyett vízvezeték lesz minden házban, s az olajkályha is bevégzi hasznos, de rövid pályafutását.

A főút végig szervesen es harmonikusan illeszkedik majd a falu és a város közé, s a Montbach-kúria két hátsó szárnyával, parkjával, helyreállított kerítésével a város állandó képzőművészeti gyűjteményének, s talán a levéltárnak is otthont nyújt majd.)
Képtelen
vagy tovább fenntartani a falufikciót. Hiába sétálsz at a perkátai kereszteződés felé, a téesz központi épületében azt kell gondolnod, hogy valamely ipari üzem irodaépületében vagy, s nem is tévedsz: ahogyan a mezőgazdasági szövetkezetek egyre nagyobb földbirtokká egyesülnek, mindinkább ipari jelleggel bír termelő munkájuk, a spirális fejlődésnek hatalmas csavarmenetén a régi nagybirtokrendszer fölé kerülve új technikával, új tulajdonviszonyokkal, új emberekkel.
Az
utolsó bölcső, az utolsó guzsaly már gen a múzeumba vándorolt. Nem Pentele ez már, az Óvárosban jársz. Az Óváros ez, amely az ezredfordulóra már csak nevében fogja az “ó” jelzőt viselni legifjabb rosrésze lesz ez akkor Dunaújvárosnak.

(kemény)

Felhasznált képek:
Dunaújváros története képeslapokon
Dunapentele, Sztálinváros, Dunaújváros fényképeken
Dunaújvárosi Képes album
József Attila Könyvtár/Holczer Tibor

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings