Jancsi az “űrhajós”

Hétfői Hírek – 1961. augusztus 21.

Alkotmány napja, vasárnap. Kettős ünnep. Zuhog az eső. Reggel fél 7, Sztálinvárosban mégis szokatlan élénkség uralkodik az utcán. A fél város talpon van. Hazánk nagy vendégét, az első űrhajóst Jurij Alekszejevics Gagarint várja.

A szombati nagy fővárosi találkozó után ugyanis Gagarin vasárnap útra kelt, hogy Sztálinvároson keresztül, Pécset érintve, ellátogasson Komlóra, a város tizedik évfordulójának ünneplésére. Már reggel fél 7 előtt útra kelt féleségével és kísérőivel. Bár esős volt az idő, a balatoni országút mentén különböző “fedezékekből”, terebélyes fák alatt ernyőkkel, autóbuszállomások bódéjához behúzódva, a házak ablakaiból érdeklődő fejek százai és ezrei figyelték az úttestet. Pest után munkásőrök díszőrsége csaknem összefüggő láncot képezett. Fejér megye határán két űrhajó és Gagarin képe fogadta az autókonvojt. A diadalkapun oroszul a következő felírás volt: “Szeretettel üdvözöljük az első űrhajóst, Gagarin elvtársat.”
Az út mentén úttörők integetnek, sokan virágot szorongatnak kezükben, és Gagarin kocsija elé dobják. Ercsiben, a házak előtt, az alaposan zuhogó eső ellenére is népes csoportok integetnek és éljeneznek. Az út mentén félreállított autóbuszból egy környékbeli tsz dolgozói köszöntik Gagarint. A benzinkútnál édesanyja karján ülve egy két és fél éves apróság, feje piros kendővel, menyecskésen bekötve, figyeli az utat. Talán szovjet “kollegináját” Gagarin kislányát, Gálocskát akarja köszönteni? Nem tudja, hogy a kislány Pesten maradt.

Sztálinváros:

JANCSI, AZ “ŰRHAJÓS”

Sztálinvárosban köziben az utolsó “simításokat” végzi a fogadó bizottság és a rendezők. A térségen egy szellemes szerkezet tetején a Vosztok-1, Gagarin űrhajójának emeletmagasságú kicsinyített mása. Az “űrhajó” kabinjában, űrhajós öltözékben szorong – már hajnal óta – Kubecz Jancsi, a Ságvári általános iskola nyolcadik osztályos tanulója. Izgalmában egyik kezéből a másikba teszi a vörös és fehér rózsákból álló hatalmas csokrot.

Sztálinvárosban nagy szeretettel fogadta Gagarint és feleségét Juhász János elvtárs, a városi pártbizottság titkára.

Nyolc óra előtt néhány perccel feltárul a kocsioszlop utasai előtt új városunk monumentális, levegős képe.
A vendégeket elkísérte vidéki körútjukra Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, Gáspár Sándor és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, Sándor József, a Központi Bizottság osztályvezetője, Nagy Józsefné könnyűipari, Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Földes László, a belügyminiszter első helyettese, továbbá V. I. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagykövete.
A város határában a konvoj egy pillanatra megáll, Gagarin, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja és Trautmann Rezső építésügyi miniszter társaságában nyitott autóba száll át és integetve, mosolyogva üdvözli az éljenző, tapsoló sokaságot. Kocsija és a többi kocsi nyolc órakor gördül a Dózsa mozi előtti térre. Itt Gagarin kiugrik a kocsiból, ledobja magáról az esőköpenyt. Orkánszerű éljenzés zúg fel Gagarin mindkét kezét fölemelve, integetve üdvözli a város dolgozóit.

Jurij Gagarin aláírja a vendégkönyvet

A hivatalos fogadtatást megelőzve, ő köszöntötte virággal a sztálinvárosiakat. Cseterki Lajos, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Gyenge Károly, a megyei pártbizottság titkára, Juhász János, a sztálinvárosi pártbizotság titkára és Tapolczai Jenő, a sztálinvárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke fogadta a vendéget. Juhász János rövid beszédben köszönti a kozmosz Kolumbuszát, aztán a Kohómű Gagarin-brigádja nevében egy miniatűr kokillát, a városi tanács ajándékaként pedig egy gyönyörű kristály vázát adnak át a vendégeknek. Az V. számú Épületelemgyár Gagarin-brigádja nevében Kuminka György, a város különböző épületeit ábrázoló képalbumot nyújt át. Jurij Gagarin rögtön bele is kukkant a pompás képekbe. Közben a Bartók Béla úttörő-csapat zenekara a Fel vörösök, proletárokat játssza. A megyei termelőszövetkezetek parasztságának küldöttsége nevében napbarnított arcú férfiak és nők toppannak Gagarin elé. Hatalmas bőségkosarat adnak át a Szovjetunió hősének. A kosárban malomkő nagyságú új búzából készült omlós kenyér, szalonna, finoman illatozó kolbász, gyümölcs és jófajta szőlő leve “foglalt helyet”. Az egész kosarat kalászokkal díszítették.

A Vosztok I. kicsinyített mása fogadta a vendégeket Sztálinvárosban, a Gagarin téren.
(helyesen: Ságvári téren a Dózsa Mozi előtt – szerk.)

Közben szüntelenül zúg a taps és az éljenzés. Most megmozdul a Vosztok-1. kicsinyített mása, orra a föld felé közelít és a kabinablakból kinyúlik Kubecz Jancsi és átadja Gagarinnak a csokrot. Jurij először át akarja ölelni a srácot, mivel azonban Jancsi űrhajós ruhában van, nem igen fér hozzá, így csak férfiasán kezet ráz vele, mint ahogy ez már űrhajósok között szokás.
Mindenki nevet Ezzel a rövid ünnepséggel azonban be is fejeződött az első űrhajós sztálinvárosi látogatása. Hiába rohamozzák meg, hiába nyúlnak feléje a kezek. Gagarin mosolyog és int hogy az idő szorít, neki már menni kell szputnyik-iramban. Még sokan akarják látni és ő is még sokat akar látni.
A kocsioszlop már rég eltávolodott. A sztálinvárosiak, akik várták Gagarint, még mindig az iménti benyomásokról beszélnek, az eső ellenére tapodtat sem mozdulnak. A kocsioszlop hazánk világhírű vendégével már folytatja száguldását a szép széles hatos országúton, Pécs felé…

Szívélyesen üdvözlöm a Hétfői Hírek olvasóit és a legjobbakat kívánom nekik. 1961. VIII. 20. Gagarin