Ahol megtervezik az álmokat


Dunaújvárosi Hírlap – 1962. október 23.

Ahol megtervezik az álmokat

Széleshátú tengeri földekre rálátni az egyenes utcák karcsú vonalait, palotányi házak rendszerét, üzemek helyét, futballpályák vagy szobrok helyét vajon tudja-e élőlény az emberen kívül?
Akár egy épülő várost látunk, akár tervezőket – ez kell, hogy eszünkbe jusson. S amint végigtekintünk a dunaújvárosi Tervező Iroda egyes munkahelyein, ez az érzés csak megerősödik bennünk. Alacsony, nagyfelületű asztalok minden szobában a tervezőknek, a falakon fényképek, rajzok, vagy már megvalósult, vagy megvalósítandó emberi álmok: 5 év múltnak és ki tudja hány év jövőnek a bizonyítékai vagy előlegjei.

Mit jelent tervezni?

Bármelyikünk, ha ceruzát, papírt vesz elő, talán meg tud rajzolni egy házalaprajzot. Az ügyesebbek érzés szerint homlokzati részét is megtervezik. Vajon így készül egy város is?
Baranyai Ferenc építész magyarázza el, mennyivel bonyolultabb munka a tervezés.
– Először azt kell eldönteni, hová, kinek és mit? Aztán ezeknek megfelelően el kell készíteni a tanulmánytervet, ahol valóban csak nagyvonalakban van meg minden. A tanulmányterv alapján készül el a beruházási program, s csak azután lehet hozzákezdeni a kiviteli tervek elkészítéséhez. Az első fokozat tehát körülbelül az első lépés az álom és a megvalósulás között. A többi már hús-vér valóság. Sőt, a kiviteli terveknek az elkészítése, melyekben még a villanykapcsolóknak is kicentizett helyük van, nagyon is aprólékos kulimunka. Ezért van az, hogy minden építésznek a tanulmányterv elkészítése adja az igazi izgalmat. Tulajdonképpen ennél a stádiumnál történik a táj és az építmény egybehangolása. Itt kell összhangba hozni a célszerűséget a szépséggel, az épület ritmusát és színeit a környezet lehetőségeivel.


Dunaújváros /1962
fotó: MTI/Járai Rudolf

A 32 évesek városában

Öntöttházak? Nagypanelek?

Az előbbieknél sem jelent kisebb izgalmat egy építésznek, ha új építőanyagok után kutathat. Az már szinte közhely, hogy csak a kő vagy csak a tégla, úgy önmagában, mint építőanyag – korszerűtlen. A modern építészet előregyártott elemeket, újabban egész szobanagyságú térelemeket követel magának.
Balla József építész mostani munkája például olyan háromszekciós (két lépcsőházas) lakóépületek típustervének a kidolgozása, amilyenekből nemcsak a római városrész nagy része, de még a Dózsa György úti lakótelep ötszintes (négyemeletes) házai is épülni fognak.
– Éppen a napokban kaptuk meg a kohóhabsalakbeton-elemek beépített vasszerkezetek szilárdsági próbájának eredményeit.
A tervekkel tulajdonképpen kész vagyok. A házakat nagy térelemekből szerelik össze. Két-három és négy-öt személyre tervezett lakáselemekből áll majd egy-egy épület. A gazdasági helyiségeket, fürdőszobát, WC-t például egyetlen nagy “doboz” képezi majd. Egybe fogják legyártani az 5. sz. Épületelemgyárban, s a helyszínen a daru már csak beemeli.


Habsalakból készült panelelemek a Középblokkgyártó Üzem udvarán /1960
fotó: MTI/Bárándi István

Városrész 250 millióért

A legszebb “álmok” egyike, amit most itt, a Tervező Irodában látni lehet, 250 millió forintba kerül. Valójában 1060 lakást és Dunaújváros kereskedelmi központjának megvalósulását jelzi előre. Helye: a Táncsics Mihály utcától egészen a pesti országútig. Az elgondolás alapja: a ma városának nem egyetlen főtéren van a központja, mint a középkori városoknál. Ott egy helyen lehetett megtalálni a közigazgatási, a kulturális, és a kereskedelmi-gazdasági központot. A mai, modern elképzeléseknek az felel meg, hogy egy városnak külön van a közigazgatási, kulturális és kereskedelmi-gazdasági központja.
Nos, a Dózsa György út túlsó oldalán így épül fel a dunaújvárosi City, vagyis a város kereskedelmi központja. Érdekességéhez tartozik, hogy a Dózsa György út felé földszintes-egyemeletes épületek sorakoznak majd üvegből és vasbetonból. Az állomás felől jövet, körülbelül a Szórád Márton út sarkán találjuk a City első épületét, egy nagyon szép bútoráruházat ahol lakástextilt, kerámiákat, ipar- és képzőművészeti alkotásokat is lehet vásárolni.

Egy helyen a szolgáltató részlegek

A bútoráruházat egy szépvonalú alacsonyabb épület követi majd. Itt kap helyet az órajavítás, a képkeretezés, a háztartási kisgépjavítás és a RAVELL. Lépcsősor következik ezután, s külön kis épületben valódi borkóstolót találhatnak a jó bor kedvelői. Ettől csak néhány lépésnyire lesz egy rétesbolt, amely alatt át is lehet menni az üzletnegyed “főutcájára”. Ennek a “főutcának” még ezen az oldalán találjuk a cipőjavítókat, a bőrdíszműveseket, a fodrászokat, a kozmetikát, az áruátvevő Patyolat-fiókot, de itt lesz, külön magasított épületben, magasított terasszal, a város legmodernebb cukrászdája és eszpresszója is. Akit pedig netán az ínyenc falatok érdekelnek, közvetlenül a pesti út szomszédságában egy külön delicatess-bolt szolgál kielégíteni az igényeket.


A Dózsa György úti üzletsor látványterve

Az 1967. esztendő új létesítményei

A “főutca” másik oldalán a különböző üzleteket találjuk. Papír, írószer, játék- és sportbolttal kezdődik a sor, majd folytatódik az öltözködési cikkek, a könyvek, a textíliák áruházaival, hogy a sort itt-ot egyegy újságos-pavilon szakítsa meg. Találunk még itt porcelán-, üveg-, műanyag-, vas- és edényboltot is, de villamossági cikkekért sem kell csak éppen a szomszédba menni! Az eligazodást felmagasló reklámfalak, színes neonok százai könnyítik meg a valóban korszerű kereskedelmi központban, melyet a pesti országút partján még banképület és OTP-fiók is kiegészít.

Három kilencemeletes

öntöttház áll majd az egyenletes, illetve földszintes átlagmagasságú üzletnegyed mögött, gondozott park kellős közepén. Szépen egyensúlyozzák majd a City praktikus alacsonyságát, egyben jól kiegészítik a szétszórt telepítésű, négyemeletes lakótelep átlagmagasságát is, melyekből egy 260-270 méter hosszúságú nagypaneles épület még beékelődik a City és a három kilencemeletes lakóház közé. Egyébként a lakótelephez, mely egészen a stadionig tart majd, parkolóhely is tartozik, valamint játszóterek és nagy kiterjedésű parkok is.

Az ember nem szívesen áll fel a tervek mellől. Észre sem lehetett venni az idő múlását az egymásra teregetett tanulmánytervek mellett. Néhány órára fellebent előttünk a város jövőjének egy darabja, úgy, ahogy egy építész megálmodta és papírra rögzítette. És nemsokára, már a jövő évben, jönnek a földgyaluk, a daruk, a dömperek, hogy átadják a valóságnak mindazt, amit az ember megálmodott.

(rózsa)

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.

Dunaujvaros