Tanácsok Lapja – 1961. április 7.
A hőmérő plusz tizenöt fokot mutat, s a kórház építkezése mellett a játékos tavaszi szél meg-meglengeti a toronydaru horgát… A toronydaru éppúgy hozzátartozik a sztálinvárosi panorámához, mint a főváros látképéhez a Halászbástya, vagy a miskolci városképhez az Avas-hegy. A tizenegy esztendős város tovább épül, ezzel is példázva népi hatalmunk szakadatlan fejlődését, amelynek ez az egyik legszebb, legnagyobb alkotása.
A szépülő, napról napra növekvő Sztálinvárosnak fáradhatatlan építői a fiatalok. A KISZ-bizottság adatai szerint 1960-ban a város fejlesztéséért több mint 110 ezer óra társadalmi munkát végeztek. A Barátság-liget, a városi csónakház, a vidámpark építésén ott serénykedtek a Vasmű és a 26-os Építőipari Vállalat, a Kohóipari Technikum, az Épületeremgyár, a gimnázium, az ipari tanuló intézet, a Ruhagyár és a többi üzem fiataljai. A Béke téri autóbuszvégállomásnál pedig az elmúlt év őszén az Autóközlekedési Vállalat, a Fésűsfonó kiszesei hozzáláttak a terep egyengetéséhez: itt épül fel a város új fedett piaca. S e létesítményben a sztálinvárosi ifjúság kétkezi munkája párosul a műszaki fiatalok tervező ésszervező tudásával.
Az ifjúsági szervezet már jó néhány éve létrehozta az üzemekben a fiatal műszakiak tanácsát, hogy a műegyetemet vagy technikumot végzett ifjakra képzettségüknek megfelelő feladatokat bízhasson. Az üzemi KISZ-szervezetek keretei között a fiatal műszakiakat elsősorban az ifjúsági munkamozgalmak szakmai irányításában foglalkoztatják. Ezenkívül – szinte “mellékfeladatként” – a Vasmű műszaki fiataljai megterveztek egy szivattyúberendezést az egyik környékbeli termelőszövetkezet részére. A 26-os Építőipari Vállalat ifjú mérnökei és technikusai pedig utakat terveztek a tsz-községeinek, s istállót, ezzel is segítve a parasztság új életének kialakítását.
A szőke, kékszemű fiatalember, akivel a városi KISZ VB- titkári szobájában beszélgetünk: Rapatyi József, a Vasmű fiatal villamosmérnöke. A KISZ végrehajtó bizottsága részéről ő irányítja a műszaki fiatalok városi tanácsának tevékenységét.
– A fiatal műszakiaknak olyan feladatokat adunk – mondja Rapatyi József -, amelyek lehetővé teszik, hogy a nagyobb célkitűzések megvalósítását is képzettségüknek megfelelően segítsék. Ezegyben lehetőséget ad a fiataloknak tudásuk és szakmai gyakorlatuk gyarapítására. Ilyen feladat a sztálinvárosi új fedett piac megtervezése is, amelyet a városi párt-végrehajtó bizottság és a városi tanács végrehajtó bizottsága felkérésére végzünk.
A beszélgetés során megtudtuk, hogy a tervezési munka oroszlánrészét a Sztálinvárosi Tervező Iroda mérnökei vállalták. A 26-os Építőipari Vállalat fiatal műszaki dolgozói az építkezés anyagszükségletét mérték fel, az épületelemgyáriak pedig a lepketetős megoldású piac paneljeit készítik majd el.
A fedett piac megtervezése természetesen igen bonyolult és nagyszabású feladatot jelent. A tervezők a fővárosban és az ország más városaiban több hasonló létesítményt tekintettek meg és a tapasztalatok értékelése után megcsinálták a vázlattervet. A pártvégrehajtó bizottságon rendezett tervbírálat alkalmával az egybegyűlt építészek, pénzügyi és kereskedelmi szakemberek a vázlattervet elismeréssel fogadták. A tervezők most már hozzáfoghattak a teljes terv elkészítéséhez.
A fedett piac felépítése a tervek szerint három lépcsőben történik. Az idén előreláthatólag a lepketetős pavilonsor készül el, a szükséges raktárhelyiségekkel együtt. E pavilonsorban árusítják majd a környék állami gazdaságai, termelőszövetkezetei és a városi kertészet a zöldséget, gyümölcsöt. Ugyancsak helyet biztosítanak a pavilonsorban a tejtermékek és kenyér árusításához.
A tervezési munkába az iroda egész kollektívája bekapcsolódott. A tervező iroda dolgozóinak nagy része a fiatalabb korosztályhoz tartozik de a munka szakmai irányítója – Kapsza Miklós, az építészcsoport vezetője – már a tapasztaltabb generáció tudását adja e feladathoz.
Balla József ifjú építészmérnök, a tervezési munka egyik agilis részvevője, megmutatta a piac vázlatos rajzát is. Eszerint az autóbusz végállomás és a Kohóipari Technikum épülete között levő térségen először az elárusító pavilonok sora, majd ezt követően az élelmiszerüzletek, lacikonyha és végül az emeletes alkalmi áruház felépítésére kerül sor.
Társadalmi munkában készülnek a tervek, társadalmi munkások egyengetik a terepet, s részben társadalmi munkával épül fel az egész piac, a befejező parkosításig. Ennek a tizenegy esztendős városnak már nagy hagyományai vannak. Nők és férfiak, munkások és mérnökök, fiatalok és idősebbek lelkesen és fáradhatatlanul építik tovább szeretett Sztálinvárosukat.
Hajdú György
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
