Magyar Szó – 1967. február 10.
Egy város, amelyben minden új, mindenki fiatal
Látogatás Dunaújvárosban (II.)
Dunaújváros neve Magyarországon éppen annyit jelent, mint nálunk Zenicáé. Ha szóba kerül, mindenki hatalmas vaskohókra, nagy füstös gyártelepre gondol.
A kohók valóban itt is füstfelhőt eregetnek, a város azonban mégsem kormos. A vasművek építésekor ugyanis figyelelmbevették az észak-dél irányú állandó szelet, és a várost a gyárteleptől északra építették fel. Ezenkívül a gyár és a város között egy kilométer szélességű erdősávot telepítettek, hogy védje a város levegőjét a szennyeződéstől. A Dunai Vasműveken kívül itt épült fel Magyarország második ötéves tervének legnagyobb könnyűipari üzeme, a szalmacellulózgyár. 1962-ben kezdte meg a termelést, és alapanyaggal látja el a magyar papíripart.
A Betongyártó vállalat országos hírnévre tett szert, ott kezdték gyártani “a térelemet”. A házakba készen, beépítve kerül a konyha és a fürdőszoba minden kelléke, a fürdőkádtól és konyhaszekrénytől kezdve egészen a gáztűzhelyig.
Egy konyhablokkot emelnek be a Dózsa György úton épülő leghosszabb lakóházba.
A városrész építését júniusban kezdték nagypaneles építési technikával
melyekhez az elemeket a városi házgyár készíti. /1964. július 2.
fotó: MTI/Szilágyi Pál
A város idegenforgalma
A város és a Vasművek iránt nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi viszonylatban is nem szűnő érdeklődés mutatkozik. Egymásután érkeznek a diák- és más kirándulócsoportok megtekinteni az új várost. Ez tette szükségessé az Idegenforgalmi Hivatal létrehozását, amelynek most már idegenvezetői is vannak.
Esti sétálók az Idegenforgalmi Hivatal irodájánál /1964. május 8.
fotó: MTI/Járai Rudolf
Az Idegenforgalmi Hivatal munkájáról
Hoffmann László, az idegenforgalmi hivatal vezetője, elmondta, hogy 1965-ben csaknem 58 000, tavaly pedig 65 000 magyar vendég nézte meg a várost. Egyre többen érkeznek külföldről is. 1965-ben 14 500-an, tavaly pedig 16 000-ren látogattak el a Duna menti városba. – A vendégek több szálloda közül válogathatnak. A dunaújvárosiak nagyon büszkék erre, s azt mondják, hogy a vendéglátóipar terén is az élen járnak. Kiváltképpen büszkék az Arany Csillag szállodára, amelynek 96 vendégszobája, étterme, eszpresszója, sörözője és bárja van. A fiatalok legszívesebben a Kohász Étteremben szórakoznak, de kedvelt és népes a Béke Étterem és bárja, a Napsugár és a Hóvirág eszpresszók is.
Dodzsem a Vidám Parkban /1966
fotó: MTI/Manek Antal
Természetesen nemcsak az éttermek, szállodák állnak a vendégek szolgálatára. Szórakoztatásukra ott van a hatalmas Vidámpark, a számtalan sportpálya, a dunai strand, amelyet az öbölben, védett helyen építettek fel. Nyáron több mint 400 motoros és 250 evezős sportcsónak van a Dunán.
Somogyi József szobrászmûvész Martinász címû alkotása a Vasmű úton /1964
fotó: MTI/Járai Rudolf
A Martinász szobor
A város kultúréletének alakulása szorosan ősszefügg a lakosok átlagos életkorával. Előző írásunkban már említést tettünk az iskolákról, s elmondtuk, hogy a városban mindenki tanul.
Dunaújvárosi utcarészlet
De nemcsak az iskolákban képezik magukat a dolgozók, diákok, rendelkezésükre áll a Vasműnek 15 000 kötetes műszaki könyvtára is. A könyvesboltok forgalmából ítélve, a magánkönyvtárak is igen gazdagok lehetnek.
A Bartók Béla Művelődési Otthonba, a helybeli színjátszókon kívül rendszeresen fellépnek a fővárosi színházak művészei is. A dunaújvárosi amatőr együttesek közül legnépszerűbb az Ostor szatirikus színjátszó együttes, amely kipellengérezi a helyi fonákságokat.
Zámbó Enikő, Koós Sándor, Virág Kati és Pless József (b-j), az Ostor Együttes Mindenki táncol… című villám operett-paródia próbáján. /1961
fotó: MTI/Bárándi István
– Magas, művészi színvonal dicséri az énekkart és a Vasművek tánccsoportjának tevékenységét, amelyek sokszor győztek már a megyei versenyeken.
A Dunaújvárosi Központi Énekkar története
A város kultúréletében fontos szerepet tölt be a kiállítóterem, ahol a legnevesebb magyar és külföldi képzőművészek rendszeresen rendeznek tárlatokat, kiállításokat. Ha már a képzőművészetet említjük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a város terein, parkjaiban felállított szobrokat.
Képzőművészeti őrjárat Dunaújvárosban
A dunaújvárosiak büszkén mutogatják vendégeiknek Somogyi József szobrászművész Martinász nevű szobrát, amely az erőt, az országépíttést és egyben az új várost jelképezi. Ez az alkotás aranyérmet nyert a brüszszeli világkiállításon. A szobrokon kívül számtalan freskó díszíti az iskolák, s gyárak bejáratát.
A Dunai Vasmű főbejárata.
Az oszlopok mögött Domanovszky Endre kétszeres Kossuth- és Munkácsy-díjas festő alkotása. /1964
Fotó: MTI/Járai Rudolf
Az idegen hamar megszokja, hogy ebben a városban minden új. És nem tud megszabadulni attól a gondolattól, hogy mindaz, amit lát, mindössze 16 év alatt épült fel. És éppen ez az, ami lenyűgözi a látogatót, ez aza vonzóerő, amely ezrével hozza az embereket Dunaújvárosba, hogy megcsodálják ezt a valóban csodavárást.
NAGY Ernő
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
