Hét Nap – 2007. február 27.

Megóvni unokáink számára is

Szebb ez a város, mint sokan hiszik

– Megkísértett engem ez a város, miután alaposabban megismerkedtem vele és építészeti értékeivel. Gyönyörű a fekvése, a patakok völgyei változatossá teszik a domborzatát. A nagy építkezésekhez új területek kellettek, ennek köszönhetően Pentele szinte érintetlen maradt, szemben más, átépült településekkel. Élmény volt, hogy megismerhettem Dunaújváros építészetének sajátos részleteit – mondta bevezetőként Csutiné Schleer Erzsébet székesfehérvári vezető építésztervező, aki főépítészünk felkérésére közreműködött a helyi értékvédelmi rendelettervezet kidolgozásában.
Minderről az a kevés érdeklődő szerezhetett tudomást, aki jelenlétével megtisztelte a múlt héten e témával összefüggésben megtartott lakossági fórumot, amelyen a helyi építési szabályzat és szabályozási terv értékvédelemmel kapcsolatos módosítási javaslatairól alakult ki szinte családiasnak mondható párbeszéd.

A szocreál is lehet érték A Barátság úti garzonház, klubépület, áruház tömbje is védelemre javasolt Dunaújváros (szb) -Már készül a helyi építészetiértékvédelmi rendelet. Az ezt megalapozó hatástanulmányból kiderül: számtalan megőrzésre méltó épülete van városunknak. Városunkban eddig egy városkép-védelmi szabályozás volt csak érvényben, szakemberek most viszont azon dolgoznak, hogy megalkossák a helyi építészeti értékvédelmi rendeletet. Milyen érdemi változást, előrelépést jelenthet ez?! Miért van szükség új rendeletre?! Erről kérdeztük Szabó Imre főépítészt. A városkép-védelmi szabályozás és az újonnan készülő rendelet tartalmi követelmények szempontjából részben fedi egymást. Eddig azonban a helyi védelem alatt álló épületek nem voltak helyrajzi számmal jelölve, ez alapján nyilvántartva a földhivatalban. Az új rendelet szerint tehát pontos nyilvántartás születne védendő értékeinkről – emellett mód lenne egy pénzalap létrehozására is, aminek segítségével bizonyos helyreállításokat el lehetne végeztetni a felújításra szoruló építészeti értékeken. A jövő márciusra elkészülő rendelet alapján pályázni is könnyebben tud majd az önkormányzat – mondta el Szabó Imre. Amiért érdemes már most szót ejteni az egyelőre előkészületben lévő rendeletről, az egy friss hatástanulmány, melynek elkészítésével Hild-Ybl Alapítványon keresztül Fehérvári Zoltán és Parkfalvi Endre építész-művészettörténészeket bízták meg. Az elkészült anyag a Dunasor, a Technikum városrész és a Belváros építészeti szempontból értékes területeit, épületeit tartalmazza. A tanulmányban külön kiemelték az Építők útja – Vasmű út – Dózsa út – Szórád út által határolt részt. E terület előnyeit, hátrányait is elemezve arra jutottak a szakemberek, hogy a városrész a hazai építészet, építészettörténet kiemelkedően fontos “dokumentuma”, ezért műemlék jellegű védettségi fokozatot javasolnak. Ez az érintett házak homlokzataira nézve változtatási tilalmat jelent, a lakások belső átalakítását azonban nem akadályozza. A tetőterek “kutyaólas” beépítését azonban nem engedélyezik a továbbiakban az illetékesek. A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány védettségre javasolt épületet: ilyen az az épületsor, amelynek frontja az üzletekkel együtt a Kőműves utcára néz; a Vasmű úti volt szállodaépület; a családsegítő központ épülete; több Bocskai, Kossuth, Esze Tamás utcai épület; a Barátság úti garzonház. A Dózsa út – Bocskai utca – Balogh Ádám utca – Semmelweis utca által határolt tömböt, a volt anyaotthonnal, most kollégiummal együtt országos műemléki védelemre javasolják építészeti sajátosságai, igényessége miatt. Pentek őrizendő értékeiről is készül egy tanulmány, ezt a Hild iskola technikus tanulóinak segítségével készítik el a szakemberek. Az az anyag is részét képezi majd – a fent ismertetettel együtt – a készülő rendeletnek. Ez alapján talán több, a Csillagházhoz hasonlóan felújított épülete lehet majd városunknak. Dunaújvárosi Építészeti Kalauz Már eddig is volt egy városkép-védelmi szabályozás, hamarosan azonban átfogó jellegű helyi törvény ad nagyobb fontosságot szocreál értékeink védelmének. A hangsúly pedig az igenis létező értékeken van! A ma irodaházként működő volt szállodaépület alatti árkádsor jellegzetes építészet ieleme a Vasmű útnak. Csakúgy, mint a domborművekkel ékített hengeres zárterkély, mely az egyik Bocskai úti épület dísze. fotók: Lázár Zsolt Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap, 2005. október 01.

Elsőként Szabó Imre főépítész vázolta, hogy miért kell helyi értékvédelmi rendeletet alkotni.
Dunaújváros 1999-ben alkotta meg helyi városképvédelmi rendeletét, amely már korlát volt az építtetők előtt, nem lehetett ötletszerűen átszabni a földszinti üzletportálokat, és sikerült kordában tartani a tetőtér-beépítéseket. Időközben változtak a törvényi keretek, ami aktuálissá tette a kérdéskör új helyi szabályozását. Ez várhatóan szigorúbb lesz a korábbinál. Mód lesz pénzalap létrehozására is, amelyből támogatni lehet az épület-átalakítást végzőket, ha a kötöttségek miatt többletköltséget kell vállalniuk.
Az értékvédelmi rendelet-tervről szólva a főépítész elmondta, hogy meghatároznak védett övezeteket és egyedi védelmet. Az előbbihez tartozik majd például a belváros, valamint a Technikum negyednek a Bocskai utca, Dózsa György út, Táncsics Mihály utca közötti része. Az utóbbi körbe tartozó védett épületeket a rendelet melléklete fogja tételesen felsorolni.

Védendő a szocreál?

Csutiné Schleer Erzsébet felemlegette, hogy építészhallgató korában az egyetemi oktatók többsége szerint a szecesszió és szocreál irányzat sokáig elvetendőnek számított. Elfogadásuk beérett napjainkra, elismerik értékeiket, többek között a házak humánus elhelyezését.
A főépítész és Csutiné együtt készítették a rendelettervezetet, amelyre még számos egyeztetés vár, majd az illetékes bizottságok elé kerül, és végül a közgyűlés hagyja jóvá – vélhetően még az idén. Ezt követően hatályos helyi joganyagként veszi figyelembe az építési hatóság – például építési engedély kiadásakor.
Dunaújváros építészeti értékeinek legfontosabb, hivatalos elismerése, hogy műemlékké nyilvánították a Dózsa mozi és a Vasmű úti rendelőintézet épületét. Noha hosszú időt igénylő eljárás, várható a vasmű főbejáratának és igazgatósági épületének, a Szalki-szigeten álló volt ruhagyár épületének, a Vasvári iskola épületének, valamint a Május 1. utca keleti oldalán álló, “bivaly” néven ismert épületeknek a műemlékké nyilvánítása. Ezeken kívül számos olyan építészeti értéke van Dunaújvárosnak, amelyek érdemesek arra, hogy bekerüljenek az értékvédelmi rendelet már említett mellékletébe. Csutiné kiemelte ezek közül is a Nagy Tamás tervei szerint felépített evangélikus templomot, de a védendő értékek sorába tartozik többek között az Erkel és a Liszt Ferenc kert belsőudvaros épülettömbje, a ma Adu Csepel iskolának helyt adó épület, a Kerpely Antal kollégium (egykori szülőotthon), a Semmelweis, a Dózsa és Bocskai utcákra néző homlokzatú, belső udvaros lakóház. Építészettörténeti érték a Széchenyi ligetben álló három nagypaneles lakóház, a Bocskai utca nyugati oldalán álló (nem paneles) lakóházak, a vasútállomás épülete.

Ugyancsak érték a régi Dunapentele halmos településszerkezete, az Arany János és Petőfi Sándor utcák jellegzetes képe. A Pentele városrész épületei közt az egyedi védelemre javasoltak között vették számításban a Baracsi úton álló régi malmot, a hajóállomás modern, esztétikus épülettömegét, a Mondbach kúriát, a Szórád Márton Általános Iskola, katolikus templom és plébánia együttesét.

– csongor –

Időutazás a Szocreál Tanösvényen

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.