Dunaújváros partrendezése 2.


Dunaújvárosi Hírlap – 1967. szeptember 19.

Dunaújváros partrendezése 2.

A talajvízszint csökkentésének egy másik módja a megelőző rendszer. Ezért azokat a közműveket, melyek vízzárása tökéletlen, vízzáróvá kell tenni. Megjegyzem, hogy a közműveknél mindig számolni kell ilyen elfolyó vizekkel, viszont egy bizonyos értéken túl azok javításáról is gondoskodni kell. Dunaújvárosban, épp a lösztalaj miatt már minimális elfolyás sem lenne megengedhető, ezért kell az aránylag fiatal csatornarendszert vízzáróvá tenni. A csapadékvíz talajba történő beszivárgását akadályozza meg a felszínen kiépülő vízlevezető árokrendszer. A vizes területek kiszárítására épültek és jelenleg is épülnek az impozáns megjelenésű völgyeletek, az ún. horhosok, és a nem látható, de mégis rendkívül hasznos szivárgók. Ugyancsak gondoskodás történik a törmeléklejtőben kibukkanó források foglalásáról és vizeik elvezetéséről. A rendezetlen löszfal tömegének csökkentését úgy érjük el, hogy kb. 3,5 m. magas, 8 m. széles tereplépcsőket alakítunk ki.

A dunaújvárosi földcsuszamlás története

A lépcsőket az eróziós hatások ellen gyepszőnyeg védi, a csapadékvizeket pedig beton árokrendszer gyűjti össze és jutattja le csővezetéken keresztül a Dunába ömlő árokba. A partszakasz jelentős részén lépcsőzés helyett rézsűsen lett kialakítva a löszfal. E földrézsűk humuszolása után a vízeróziót akadályozó rőzsefonatokon kívül jelentős növényesítés létesült. A lépcsőzésből, illetve részüzésből kikerülő lösz, a part szélesítésénél lett felhasználva. Ugyanis a folyószabályozási szempontok figyelembe vételével, a Duna eróziós (partbontó) hatásának megakadályozására egy kőgát, ún. párhuzammű épült, mely a régi Duna-mederből 100-150 m-es sávot szakít ki. A párhuzammű mögött, illetve rá merőlegesen, kavics-prizmák épültek, melyek a magaspart felől áramló talajvizet vezetik a Dunába. Ugyanis a kő és kavics bordák közét, az úgynevezett kazettákkal kitöltő és részben befedő lösz rossz vízáteresztő képessége miatt, a talajvizek visszaduzzasztását eredményezné.


Partrendezés
fotók: Természet Világa /1984

A fenti munkákon kívül igen sok olyan beruházás létesül, mely vagy e munkákkal kapcsolatos, vagy pedig e nagy építkezés keretében gazdaságos megépíteni. Ilyen a már megépült Siklós út-II. sz. szivattyúház közötti aszfalt út is. Ilyen lesz az Óvárost a Siklói úttal összekötő és a Duna-parton haladó út is.
Befejezés előtt áll Dunaújváros 500 mm-es főnyomócsöve, mely a Szalki-szigeti vízművet köti – a Szalki-öblöt keresztezve össze – város szívében lévő vízmedencével.
Gondoskodás történik a városi szennyvízlevezető csőrendszerről, magáról a szennyvíztelepről. Ezenkívül számtalan csővezeték, elektromos kábel, stb. kerül átépítésre, illetve felújításra. Szólni kell arról a jelentős növényesítési munkáról, melynek egyik szép kiteljesülése a radari park. Külön fejezetet érdemel annak a figyelőrendszernek kiépítése, melynek fehér sapkájú – szputnyik alakú – fix pontjai, az úgynevezett “szputnyikok” az egész partszakaszon megfigyelhetők. Külön mozgásmérő rendszer épült a Barátság lakótelep alatti törmeléklejtőben, az esetleges mozgás jelzésére. Ha mindezekhez hozzávesszük azt a terjedelmes figyelő kútrendszert, amely az egész partszakaszt behálózza, úgy elmondhatjuk, a dunaújvárosi part föld alatti eseményeit – segítségükkel – az ember mindenkor figyelemmel kísérheti.

A város védelme a város ligete

E hatalmas munka beruházója az OVF Dunai és Tiszai Vízi Nagylétesítményeket Beruházó Vállalat (OVF Dunaber). A kapcsolódó beruházásoké pedig a Dunai Vasmű, valamint a Dunaújvárosi Városi Tanács Generál tervező és művezető a HÉVM Mélyépítő Tervező Vállalat. Altervezői: A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda. Ezen kívül a Dunaújvárosi Tervező Iroda és a Városépítési Tervező Vállalat vette ki a részét a tervezési munkában, illetve az utóbbi tervező vállalat a rendezett partszakasz beépítési tervét készítette.

Egyébként a partvédelem tervezésénél igen komoly segítséget nyújtottak azok a szovjet szakértők, akik a Szovjetunióban lévő löszterületeknél szerzett tapasztalataikat itt gyümölcsöztették. Magyar részről Dr. Kézdy Árpád műegyetemi professzor foglalkozott a löszpart talajmechanikai viszonyaival és szakvéleményt készített.
A munka partterületi generálkivitelezője az ÉVM 26. sz. Állami Építőipari Vállalat. Alvállalkozói az ÉVM Földgép, a KPM Hídépítő az ÉVM Közmű és Mélyépítő és az ÉVM Kőfaragó és Épületszobrász Vállalatok.
A vízépítési munkák generálkivitelezője az OVF Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság. Alvállalkozója az OVF Folyamszabályozási és Kavicskotró Vállalat. A csatornák vízzáróvá tétele egy jelentős magyar újítás (Csanda Ferenc és társai) szerint már építik, illetve egy másik módszer alapján is rövidesen kísérletre kerül.


Helyreállított domboldal és csővezetékrendszer az I. sz. szivattyúház mögött
fotó: Természet Világa /1984

A felsorolt vállalatok fokozott munkatempóban építik az ez év végéig előirányzott építkezéseket. Elkészült a II. sz. szivattyúház – Kohász út közötti szakaszon az egész partvédelmi munka. Megkezdődik a Barátság lakótelepen második talajvízszintsüllyesztő aknák építése. Folyamatban van a csatornajavítási munka a partszakaszi lakótelepeken és a Vasmű területén egyaránt. Még ez évben jórészt elkészül a Kohász út – Városi Főnyomócső völgye közötti tereprendezés. Megkezdődött a Castrum tereprendezése és a közeljövőben beindul az Óvárosi út építése. Már az idén az új 500 mm-es főnyomócsövön kapja a város az ivóvizét. A Szalki-szigeten megkezdték az új jégterelőmű munkálatait. Teljesen átépül a Vasmű tápcsővezeték hálózata. A csövek és műtárgyak nyugodtabb partszakaszon lesznek elhelyezve, ami a biztonságot tovább növeli. A lebontott barakktábor helyett épülő lakóházak kivitelezése folyamatban van.

Most pedig tegyünk egy képzeletbeli utazást a kedves olvasóval. Naptárunk az 1970 utáni évek egyikét mutatja, mikor elindulunk partszakasz megtekintésére. A Siklói úton déli irányban haladunk. Az út szerpentinje fölött szinte összeborulnak a fák. Amint elérjük Vidám-parki völgyet, jobbkéz felől a egymást követik a kőburkolatú árkok és a dúsan benövényesedett, rézsűs domboldalt időnként megszakító horhosok. A legdélibb horhosban jól látni a víztelenítő táró fekete száját, melyből szakadatlanul folyik a megcsapolt löszdomb vize a Dunába. Az út bal oldalán, az úgynevezett kazettákon, egymást váltják a sportpályák, csónakházak. Még délebbre a kazetták közepén állnak a vízkivételi szivattyúházak. Nagyszerű kilátás nyílik ide a radari fennsíkról, mely szép fenyőfáival, hangulatos kerti útjai mellett elhelyezett padjaival, nyugodt pihenést kínál a fáradt embernek. Hasonlóan szép park a Barátság lakótelep és a tereplépcsők közötti terület is. A fenyők, díszfák, és cserjék között a víztelenítő aknák modern kezelőépületei húzódnak meg. A partéllel párhuzamosan haladó sétány padjairól lelátni a zöld tereplépcsőkre és az alattuk kanyargó kerti utakra.


Duna-part a Radar környékén /1980
fotó: fentrol.hu

És most induljunk el a vasmű csónakháza fölött haladó Óvárosi út szerpentinjén. Egy jobb kanyar után máris lent vagyunk a Duna-parton. Míg az Óváros felé haladunk, balkéz felől egymást váltják a különböző kialakítású horhosok, melyek vize az utat keresztező árkokon, illetve átereszeken jut a Dunába. Jobbkéz felől sportpályák végtelen sora. A jelenlegi kilátónál – a parksáv szélén – padok. Kerti lépcsősor vezet a kőburkolatú horhos feletti teraszhoz. A korlát mögött végig padsor. A völgy két oldalán összeboruló fák.


Fotók: Partvédelmi Vállalat

Várost tartó gyökerek

Az óvárosi úton tovább haladva, balra, feltűnik a Castrum tereplépcsős oldala. Az út jobb oldalán a Szalki-öböl, a horgászparadicsom. Járda vezet a terméskőlépcsős horgászállásokhoz. Még egy balkanyar és már az Óvárosban vagyunk.


Dunaújváros, 1971. szeptember 10.
fotó: MTI/Jászai Csaba

Szép séta volt, örülünk a látottaknak. Már elfelejtettük az 1967. év építési kellemetlenségeit, a dömperek és teherautók dübörgését, mindent belepő löszport, a komparesszorok zúgását, és az életünket zavaró egyéb körülményeket. Elfelejtettük, mert csak a szépre emlékezünk! Arra a szép, nehéz munkára, melynek eredménye, hogy első szocialista városunk az ország egyik legszebb partszakaszával rendelkezik.

Dunaújváros partrendezése 1.

Szentimrey Béla

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.

 

Dunaujvaros