Pezsgő sportélet a Dunai Vasműben


Munka – 1967. március

PEZSGŐ SPORTÉLET A DUNAI VASMŰBEN

A Dunai Vasmű, e sok ezer dolgozót foglalkoztató nagyüzem testnevelési és sportmunkája – talán túlzás nélkül mondhatjuk -, kihat mind Fejér megye, mind az egész ország testkultúrájára. Tudják ezt a vállalat párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetői is. Az 1966-ban végzett munka megmutatta, miért kiemelt egyesület a Dunaújvárosi Kohász – és miért folyik itt megyeszerte a legjobb tömegsport-munka is. Ez utóbbit 15 tagú bizottság irányítja, köztük a szakszervezet és a KISZ legjobb aktivistái. A gyáregységeknél ugyancsak sportbizottságok irányítják közvetlenül a sportcsoportokat.


Birkózók edzenek a Dunai Vasmű épülete előtt. /1961
fotó: MTI/Petrovits László

A sportbizottság évente 6-7 sportágban rendez különböző versenyeket, bajnokságokat, így biztosítja az egész évi folyamatos sportolási lehetőséget. Atlétikában például üzemi bajnokságot, Alkotmány Kupa, KISZ Kupa versenyeket rendeznek, asztaliteniszben ezeken kívül a Vasmű Tizek bajnokságát. Kézilabdában jól bevált a téli terembajnokság. A kispályás labdarúgó bajnokságokon több százan vesznek részt. Minthogy a sportvezetőknek jó a kapcsolata az üzemi MHS-szervezettel, igen népszerűek a honvédelmi összetett versenyek és a lövészet is, tavaly ezeken 300-nál többen indultak. Ugyancsak vonzó az üzem dolgozói előtt, hogy sok testvérvállalattal, üzemmel rendeznek tömegsport-vetélkedőket. Tavaly például a Vasmű dolgozói ilyen vetélkedőn találkoztak a Győri Vagongyár és Csepel legjobbjaival is. Szépen szerepeltek a Dunai Vasmű üzemi sportolói a vasas megyei sportnapon s a tavaly első ízben megrendezett megyei szpartakiádon is. A megyei döntőn a Vasmű sportolói 8 első és 5 második helyet szereztek meg.
Az eredmények megszilárdítása és fokozása érdekében gondoskodnak az aktivisták képzéséről. 1966-ban 20 szakszervezeti és KISZ-aktivista végzett tanfolyamot az SZMT, illetve a KISZ sportvezetőképzés keretében.


Az üzemi kézilabda-bajnokság egyik jelenete

Hengerelt szántóföldtől a korszerű stadionig /1951

Fontos feltétele a sportolásnak a létesítmény. E téren sem várták a Vasműnél a “sültgalambot”. A vállalat által biztosított területen 100 ezer társadalmi munkaórában készítették el az ún. tömegsport-telepet, amelyen a labdarúgók, kézilabdázók, röplabdázók és az atléták találtak otthonra.
A Vasmű tömegsport-munkájának eddigi eredményeiért különösen sokat tett Kenesei József, a sportbizottság vezetője, rajta kívül a többi között Mikó András, Debreceni Ernő, Sebestyén Sándor, Nagy Ferenc, Plessz József, Szabó Ibolya, Radics Magda és Eperjesi Ferenc. Mindnyájan lelkes társadalmi munkát végeztek annak érdekében, hogy 2200 dolgozó különböző sportágakban, a munka utáni testnevelésben találja meg szórakozását és biztosítsa egészsége védelmét.
A Vasmű egyesülete, a Kohász SE elnöksége példamutatóan foglalkozik a sportolók nevelésével. A közelmúltban széles körű felmérést végeztek és sok hasznos tapasztalatot szereztek a nevelőmunkával kapcsolatban. Megvizsgálták többek között az edzők munkáját, ezen belül szakmai, politikai felkészültségüket, továbbképzésük helyzetét. Felmérték a sportolók viszonyát a munkához és a tanuláshoz, a tagdíjfizetés helyzetét és az egyesület szervezeti életét. Megállapították, hogy az edzők politikai és szakmai munkája javult. Többen elvégezték – vagy most végzik – a marxista egyetemet, javult elméleti és gyakorlati munkájuk aránya, precízebben foglalkoznak az edzéstervek készítésével és végrehajtásukkal. Egy bizonyos számú sportolóra több edző jut, rendszeresek a taktikai és versenyzői értekezletek. Javult a munkához és a tanuláshoz való viszony, a sportolók közül 207 szocialista brigádtag és 76 kiváló dolgozó.
A munka további megjavítására az elnökség – a közgyűléssel egyetértésben – versenyt írt ki a szakosztályok között 1967. évre a legjobb szakosztályi címért. Az értékelés alapja a minőségi sportmunka, a fegyelmi helyzet, a tagdíjfizetési készség, a részvétel az SE rendezvényein, Kilián-jelvényesek száma, a viszony a munkához, tanuláshoz, részvétel a társadalmi munkában és a KISZ-ben végzett tevékenység.


A Dunaújvárosi Kohász kötöttfogású birkózócsapata, amely ez év elején feljutott az NB I-be

Nyers László a város legnépszerűbb sportolója /1963

A versenyben első három szakosztály értékes felszerelést kap. Bíznak abban, hogy e verseny is javítja az egyesületben folyó nevelőmunkát. S erre az egyesületnek szüksége is van, hiszen színeit 13 szakosztály képviseli különböző szinteken. A viszonylag fiatal egyesület ma már az ország sportéletében is számottevő szerepet visz; versenyzői 9 sportágban a legmagasabb szinten, Nemzeti Bajnokságban szerepelnek. Tavaly magasabb osztályba, illetve az NB-be került 5 csapat, s már az idén is újabb szakosztály került az élmezőnybe, a birkózóké. Siker az is, hogy a labdarúgók az első évben kivívták a bennmaradást az NB I-ben.

Dunaferr Sport Egyesület

A minőségi eredményeket biztosítja az egyesület sportiskolájának működése. Itt 3 évfolyamon 4 sportágban 360 gyermekkel foglalkoznak tervszerűen. A tavalyi Úttörő Olimpián az atléták és a kézilabdás lányok bajnokságot nyertek, a labdarúgók ezüstérmet szereztek.
A Dunai Vasmű testnevelési és sportmunkája tehát tartalmazza mindazt, amit az MTS és a SZOT határozatai feladatul tűztek a sport- és a szakszervezeti szervek elé. Dunaújvárosban valóban mindinkább érvényesül az az elv, hogy a testnevelés a nevelés egyik fontos eszköze.

NEMES ERNŐ

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.

Dunaujvaros