Népszabadság – 1967. június 6.
KÉSZÜL A DUNAÚJVÁROSI PARTVÉDELMI MŰ
Partfal átalakítása, formázása – 1967
fotó: id. Csuhaj-Barna Tibor
Dunaújvárosban tervszerűen folynak a dunai partfal átalakításának és megerősítésének munkálatai. Mint ismeretes, a három év előtti földcsuszamlás után azonnal hozzáláttak a partvédelmi tervek kidolgozásához. A 680 millió forint értékű munkát – a Várostervező Iroda tervei alapján – a DUNABER szakemberei és munkásai végzik.
A dunaújvárosi földcsuszamlás története
A város alatt körülbelül 6 kilométeres hosszúságban 80-100 méternyi területet “rabolnak el” a Dunától; a korábban meredek partszakaszt lépcsőzetesen alakítják ki. A dömperek, földgyaluk több millió köbméter földet mozgattak meg – télen sem szünetelt a munka -, s már kialakulóban vannak a partvédelmi mű körvonalai. Dunaújvárosnak a Duna felőli képe igen előnyösen változik meg: a lépcsőzetes forma, amellett, hogy megakadályozza a partfal esetleges további mozgását, esztétikailag is valósággal újjáteremti a partot. A tervezők igyekeznek kihasználni ezt az adottságot, a partvédelmi művet sportlétesítményekkel, játszóterekkel, sétányokkal építik be.
A város védelme a város ligete
Az alsó szakaszon, a feltöltött területen, három korszerű labdarúgópályát, hét kézilabda-, négy röplabda- és több teniszpályát, játszóteret alakítanak ki. A sportpályák megközelítésére hat kilométer hosszú, négy méter széles autóutat építenek, amely az Óváros környékén ágazik majd le a 6-os számú országos főútvonalról. Az egyik legújabb – az egykori római katonai tábor helyén épült, Castrum elnevezésű – városrész alatti területen a római kori emlékekből látványos kőtárat létesítenek. A teraszokat fákkal ültetik be, sétányok, ligetek egész rendszerét alakítják ki. A sportpályák, öltözők, sétányok létesítéséhez a város lakossága több százezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá.
A partvédelmi mű befejezési határideje: 1968 vége.
T. I.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
