Fejér Megyei Hírlap – 1997. február 20.
Ha a tervek valóra válnak
A nagyközönség láthatja a római kori fürdőt Dunaújvárosban
Nagyszabású terv megvalósítására készülnek Dunaújvárosban. A korabeli Pannónia területén ritka római kori emlék, az 1992-ben napvilágra került katonai fürdő állagmegóvását úgy képzelte az Intercisa Múzeum és a Vágó Eszter Alapítvány – valamint a célra szerveződött csapat -, hogy a régészeti leletet a jövőben a nagyközönség is megcsodálhassa. A régészekből, műemlékvédőkből, valamint építész- (Sipiczki Zoltán) és kertmérnökből (Borzaváry László) álló team terveiről a múzeum munkatársát, Pongrácz Zsuzsannát kérdeztük.
Előtte azonban röviden arról, miért és mitől jelentős az intercisai leletanyag. Pannóniában szép számmal tártak fel ugyan fürdőket, de kisegítő csapattest táborához tartozó emlékre csak egy helyen, a Százhalombatta melletti Matricán leltek. Pedig a fürdő mint a római hétköznapok kiemelkedő fontosságú középülete egyben az ókor magas fokú építéstechnikájának is ékes bizonyítéka. A dunaújvárosi Öreghegyen, a valahai tábor kapujától ötven méterre feltárt építmény is megfelel a klasszikus teoretikus elveknek. Még romjaiban (és töredékességében: déli harmada a múlt és eszázadi pinceásások következtében elpusztult) is felismerhetően követi egy kora császárkori szerző, Vitruvius építészetről szóló tízkötetes munkájának az építmény tájolására és belső tagolására, valamint építéstechnikájára, anyagválasztására vonatkozó előírásait.
A IV. század elejéig használt épület (hideg- és melegvizes helyiségek, izzasztó) feltárt emlékeire, köveire leselkedő legnagyobb veszély a fagy. Ezért a fürdő fölé a környezetbe harmonikusan illeszkedő védőépületet álmodtak a múzeumi csapat tagjai (képünk a makettről készült). A teljes munka “bekerülési költsége” 15-20 millió forint. Ebből az összegből azonban a védépítményen túl megvalósítható a maradványok kitakarása és szükséges konzerválása, s az állagvédelem mellett még a hiányzó falak pótlása, a belső kiállítási tér kialakítása, de a kert- és tereprendezés is.
Ha az álmok valóra válnak, a jövő évi múzeumi és műemlékvédelmi világnapon – vagyis 1998. május 18-án – már teljes pompájában fogadhatja a látogatókat a katonai fürdő. Mindez azonban pénz függvénye…
A dunaújvárosi önkormányzat a kedden elfogadott költségvetésbe “bekalkulálta” a fürdőbefedését (a múzeum idén körülbelül 3,5-4 millió forintot szánhat e célra), s már a tervezés fázisában gondoltak arra, hogy a felhasznált anyagok – acél, vasbeton, üveg és fa – ne csak “építészeti hitvallást” testesítsenek meg: a valamikori szponzorok lehetőségét is figyelembe vették. Emellett kiállítással – a Míg a romokból műemlék lesz című tárlat március 7-én nyílik a múzeumban – és előadásokkal szeretnék demonstrálni: a fürdő fontos emlék, bemutatása az egész város ügye…
Ny.Zs.
Fotó: Vohlmann György
Igaz kicsit többet kellett várni mint egy év, de elkészült, az álmok végül valóra váltak, 2002. június 28-án átadták a fedett római katonai fürdőt. Az ünnepélyes pillanatokat a helyi hírlap cikkének segítségével idézzük fel.
Dunaújvárosi Hírlap – 2002. június 29.
Római fürdőt avattak
A kultusztárca miniszterének üdvözletét tolmácsolták
A Dunaújvárosban (Intercisában) tegnap átadott római katonai fürdővel kapcsolatos első információkat Schönwisner publikálta még 1778-ban… Az Intcrcisa Múzeum szakértőinek, régészeinek gondoskodása folytán jutott nyugvópontra a történet tegnap délután, amikor is a feltárt és megmentett maradványokat átadták a nagyközönségnek. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával feltárt katonai fürdőnek beszédesek a kövei.
Rómaifürdő-avató Intercisában
1992-ben kerültek napvilágra újabb leletek – lám, egy fürdőavatás lett belőle
Dunaújváros (pálinkás) – Magasfokú építkezési technika és építési technológia jellemezte a limes mentén élő római légiókkal vándorló, építő korabéli mesterembereket. Többek közt és elsődlegesen nekik köszönheti Intercisa, hogy a XXI. században is világhírű leletekkel szolgálhat az utókornak.
A szemerkélő eső ellenére is sokan kíváncsiak voltak az Intercisában zajlott, értékmentő munka végeredményére
Ha egy római légiós csöppent volna be tegnap délután a római fürdő ünnepélyes átadására, minden bizonnyal jót nevet, és azt hajtogatta volna, hogy azért arról se feledkezzünk el, hogy a kor erkölcseit tekintve a fürdő nem pusztán a társadalmi érintkezés színtere volt, hanem a tökéletes-tökéletlen ellazulásé is, beleértve az ordenáré nagy za bálásokat és szeretkezéseket.
Történelemből nyilván sokak számára ismerős a helyzet, a kor, amelynek tényein persze mit sem változtat az ünnepélyes hangnem, amellyel Dunaújváros Megyei Jogú Város polgármestere, dr. Kálmán András köszöntötte a megjelenteket. Köszöntőjében megnyugvással beszélt az elért eredményről, arról, hogy nem pusztán a múzeum életében, de városunk kulturális értékeit tekintve is kimagasló eredmény, hogy egy ilyen feltárás megvalósulhatott.
Dr. Nagy Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának vezetője elsőként Görgey Gábor kultuszminiszter üdvözletét tolmácsolta az egybegyűlteknek, s örömmel nyugtázta, hogy Dunaújváros élt az elmúlt években a minisztérium által kínált gazdag lehetőségekkel:
– Nem szabad persze elfelejteni azt sem, hogy a római kor bukását követően hosszú időnek kellett ahhoz eltelni, amíg újra hasonló értékű építészeti technológia honosodhatott meg hazánkban. Éppen ezért sok szempontból fontos, felbecsülhetetlen értékű régészeti feltárás és megóvás után ünnepelhetnek a dunaújvárosiak. Együtt az országgal, hiszen az itt kutatott terület – hála a szakíróknak, régészeknek – immáron világszerte ismeretes és különös leletekkel örvendezteti meg a szakmát és közönséget is.
Pongrácz Zsuzsanna mikrofonnal a kezében az avatón
A római fürdő feltárását Pongrácz Zsuzsa régész végezte, aki a protokollköszöntők után a nagyközönségnek is bemutatta a fürdő részleteit, szólt az épülettel kapcsolatos és lehetséges feltételezésekről, ami a hallgatóság fantáziáját is megindította. Legfrissebb információja egy, a napokban talált kulcsról szólt, amelynek másolatát polgármesterünk vehette át, mintegy jelképesen is, az utókornak átmentett érték megóvásának felelősségével.
Római légióknak persze mára nyoma sincsen lntercisa limesének mentén, ellenben, ha valaki hasonló fürdőt tervezne háza pincéjébe (akár!), érdemes megtekintenie e páratlan leleményességel megépített fürdő minden egyes megmaradt részletét.
