Dunaújvárosi Hírlap – 1982. március 26.
A város ötször ült be a “Dózsába”
A kasszafilmeken múlik?
Mintha Dunaújváros apraja-nagyja felkerekedett volna, s öt-hat alkalommal az egesz város beült volna a Dózsa moziba. A tavalyi statisztikai adatok 356 ezer 900 nézőről tanúskodnak. Ez a tervezett (tehát remélt) nézőszámnál 17,4 százalékkal több. Vajon Valkó Sándorné, a Dózsa mozi üzemvezetője miben véli felfedezni a rég várt siker okát?
– Kasszafilmeket vetítettünk, olyanokat, mint A csillagok háborúja és A nyolcadik utas a halál címűt. De sokat tettünk azért is, hogy a társadalmi és művészi szempontból jelentős alkotásokra is bejöjjön a közönség.
– Beszélhetünk-e a Dózsa mozi önálló műsorpolitikájáról? Közismert, hogy egy-egy mozi az országos és a megyei hálózat része.
– A legfőbb kérdésekben a Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatósága dönt. A többi már vidéken a tizenkilenc megyei moziüzemi vállalat, Budapesten a FÖMO dolga. A filmeket a műsorosztályok osztják el, s ebbe a helyi mozi üzemvezetők is beleszólhatnak. Januártól havonta egy előzetes vetítés is segít bennünket a filmek közti eligazodásban. Engedje meg, hogy idézzek a Fejér megyei Moziüzemi Vállalat tavalyi munkájának értékeléséből: “Az elért eredményben része, volt a helyi kezdeményezéseknek is, hiszen az összes látogatószám emelkedésének aránya megyénkben 19,1 százalék, az országost meghaladta… megyénkben minden ötödik mozilátogató kultúrpolitikailag fontos filmet tekintett meg.” Igyekszünk megvalósítani az általános műsorpolitikai elveket, figyelembe véve azt is, hogy a Dózsa mozi a bemutató mozik közé tartozik.
– Akadnak, akik ez utóbbit kétségbe vonják a késedelmes premierek miatt.
– Az új filmeknek körülbelül felét játsszuk a budapesti bemutatóval egy időben, esetleg egy-kéthetes csúszással, a többit csak a következő hónapban láthatják a dunaújvárosiak. Mivel kevés kópia készül, a megyék korlátozott időre kapják meg őket. Ilyenkor nem a “Dózsáé”, hánem a székesfehérvári Köztársaság mozié az elsőség, ritkán történik meg a fordítottja. Az pedig egyenesen lehetetlen, hogy – a fővárosi mozikhoz hasonlóan – a vidéki bemutató mozik is prolongálják, vagyis egyfolytában műsoron tartsák a sikerfilmeket. Ezt ugyanúgy fájlaljuk, mint azt, hogy rendszeresen késnek a havi plakátok, s így az elsőszámú propagandaeszköz csúszik ki a kezünkből.
– A műsorpolitikában benne foglaltatik a rétegigények kielégítése is: a filmklubok, filmankétok szervezése.
– A középiskolások filmklubjában jelenleg 259-en bérlettulajdonosok. Az általános iskolásoknak tavaly ősztől biztosítunk lehetőséget az úttörőmozi révén. Majdnem hatszáz kisdobos és több mint hétszáz úttörő a vendégünk az iskolai szabad szombatokon. Ugyancsak ősszel indítottuk a városi filmklubot, ahová százharmincan jelentkeztek. Itt is – akárcsak a középiskolai filmklubban – archív filmek “futnak”.
– Nekem úgy tűnik, hogy ez a százharminc ember kevés. A televízióban jóval nagyobb sikert aratnak a régi filmek.
– Tavaly a “filmmúzeumi esték” során mi is meggyőződhettünk arról, hogy a közönséget csábítja egy régi híres név, vagy filmcím. Csakhogy az archív filmek címét nem közölhetjük a plakáton, nem engedélyezi a Filmtudományi Intézet. Kötöttség az is, hogy ezeket a filmeket csak szűk körben tűzhetjük műsorra. El kell ismerni a saját hibánkat is, túl hosszú sorozatot állítottunk össze. A szocialista brigádoknak tavaly ősszel szervezett sorozat sikere azt bizonyítja, hogy a jövő a rövidebb sorozatoké. A filmbaráti kört és a filmankétokat illetően viszont nem vagyok derülátó. Még a városi filmklub vetítéseit megelőző tízperces bevezetőt is csak kevesen hallgatják.
– A néző kedvét nemcsak a látott film, hanem a mozizás körülményei is befolyásolják. Ha nyikorog a szék, ha hideg a terem, ha szemetes a nézőtér – nem biztos, hogy legközelebb is betér.
– Egyetértek. A mostani helyzet ugyan sokkal jobb a néhány évvel ezelőttinél, de még hagy kívánnivalót maga után.
– Lesz-e folytatása a tavalyi sikernek?
– Korai még jóslásokba bocsátkozni, annyi bizonyos, hogy a közönség megnyerése érdekében mindig új és újabb feladatokat kell vállalnunk.
Kovács Mária
A mozi bejárati részét is felújítja a DUVÉV. Az épület teljes külső tatarozása után kicserélik, megerősítik a bejárat márványburkolatát, és felújítják a “Mai műsor”-t hirdető táblát is. Mindehhez az IKVGV emelőkosaras kocsija ad segítséget.
Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap 1983. július 29.
Dunaújvárosi Hírlap – 1986. február 7.
Menjünk a moziba be…
Ha díjat nyert, megnézzük
Ismét szeretünk moziba járni? Igen. Legalább is ezt bizonyítják a statisztikai adatok, melyeket a Dózsa mozi üzemvezetőjétől, Kleinhaus Lászlótól tudtam meg:
– Ha az év minden napján “csak” ezer ember ülne be a moziba, a nézőszám kétezerrel lenne kevesebb, mint ahányan tavaly jegyet váltottak. 1985-ben 1243 előadásunkon 368 ezer néző volt.
– Melyek voltak a legsikeresebb filmek?
– Tavaly februárban 13 előadást ért meg a Bombajó bokszoló című olasz film; 9013-an nézték meg. Ezt követte a sikerlistán az amerikai Aranyoskám, amit tizennégyszer vetítettünk 8951 nézőnek. A pálmát A cápa vitte el: a tizennégy előadást 10442 néző izgulta végig. Érdekességként elmondom, hogy tavaly hetvenhétezer dunaújvárosi váltott jegyet magyar filmre.
– A budapesti bemutatókat kővetően mikor “érnek” a filmek Dunaújvárosba?
– A Dózsa első kategóriás mozi, ez azt jelenti, hogy a bemutatott új filmeket öt héten belül műsorra tűzzük. Általában 2-3 héttel a bemutatót követően mi is vetítjük az újdonságokat.
– Hány új filmet játszanak havonta?
– Körülbelül 4-5 bemutatónk van minden hónapban.
– Sokan szeretnék viszontlátni a régi sikerfilmeket…
– Vetítünk is közülük gyakran. De nemcsak rajtunk múlik, hogy melyik közkedvelt filmet tűzzük újra műsorra. A külföldi filmek vetítési joga általában 3-4 évre szól. Ha nem vásárolja meg a MOKÉP ismételten a jogot, akkor nem játszhatjuk, hiába szeretné a közönség újra látni a filmet. Meg kell említenem azt is, hogy a filmeket a MOKÉP osztja el a megyék között. Amennyiben egy-egy műről kevés kópiájuk van, nem vetíthetjük ugyanazt az alkotást egyszerre mind a tizenkilenc megyében.
– Melyik film bukott meg tavaly?
– Az élet muzsikája című magyar filmet hét előadáson összesen 850-en nézték meg. Kálmán Imre életéről szól a film, az operettet kedveli a közönség egy jelentős hányada, ezért sikerre számítottunk. Nem így történt. Az Uramisten című magyar film is megbukott az első vetítések után. Érdekes, hogy később, amikor különféle külföldi díjakat kapott, megnőtt az ázsiója, mi is újra műsorra tűztük, és ekkor már sikert aratott.
– Van-e önálló műsorpolitikája a Dózsa mozinak?
– A MOKÉP által forgalmazott filmekből szabadon választhatunk, természetesen a helyi igényeket figyelembe vesszük.
– És mennyire veszik figyelembe a rétegigényeket?
– Messzemenően. Ezt szolgálják a kamaramoziban vetített rendezői, kortárs- és archivsorozatok. Szeretnénk bemutatni nálunk ritkaságnak számító kínai, venezuelai, mexikói filmeket is. A gyerekeknek kisdobos- és úttörőbérleti előadásokat tartunk. A kisiskolásoknak rajzfilmeket, a nagyobbaknak fantasztikus és kalandfilmeket vetítünk. Érdekes, hogy a rajzfilmek csak az óvodásokat és az elsősöket, másodikosokat vonzzák, a harmadik osztályosok inkább már úttörőbérletet vesznek.
– Milyen érdekességeket láthatunk idén?
– Igazi kiugró sikert idén sajnos nem várhatunk. Nagy érdeklődésre tarthat viszont számot Az elveszett frigyláda fosztogatói című film folytatása, valamint a Break második része.
Virágh Ildikó
Dunaújvárosi Hírlap – 1986. március 28.
Kiváló lett a Dózsa mozi
Vannak lehetőségek
Kiváló Filmszínház elismerő oklevelet kapott a Fejér Megyei Moziüzemi Vállalattól a dunaújvárosi Dózsa mozi. Hasonlóval a megye 117 mozija közül eddig csak a móri dicsekedhet. Hogy idén miért éppen a dunaújvárosinak ítélték oda, azt Kóbor Istvántól, a Fejér Megyei Moziüsemi Vállalat igazgatójától kérdeztük:
– Az első kategóriás mozik közül az utóbbi években a Dózsa Filmszínház fejlődött a legdinamikusabban. Különösen sikeres volt a tavalyi év, 1985-ben az előadások száma kevesebb volt ugyan, mint 1984-ben, a látogatók száma azonban meghaladta a tavalyelőttit. Nőtt a szervezett, ezen belül pedig az ifjúsági előadások száma. A mozi munkája azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is figyelemre méltó. Ez utóbbiban nagy szerepe van az egy éve működő kamaramozinak. A megye filmszínházai között egyébként a dunaújvárosi mozi adottságai a legkedvezőbbek. Ezeket az elmúlt 2-3 évben sokkal jobban kihasználták, mint korábban, de még ennél is többet lehetne kihozni ebből a filmszínházból.
– Távlati terveik?
– Az emeleti galérián egy újabb kétszáz személyes kamaramozit lehetne kialakítani, a hátsó részben pedig egy gyermekmozlt. Négy vetítőhelyiséggel már igazán minden igényt kielégítene az intézmény. Bízom benne, hogy egy kölcsönző létrehozásával még az idén megkezdhetjük a rendszeres videomozi-programokat.
– szi-
Dunaújvárosi Hírlap – 1987. augusztus 14.
A Dózsa mozi tervei
Megyünk a moziba be?
Szeptemberben lesz négy eve, hogy a Dózsa mozi új üzemvezetőt kapott Kleinhaus LászIó személyében, s azóta, ha nem is látványos, de a megújulást célzó lényegi változások történtek a város első számú filmszínházában – legfontosabb ezek között a kamaramozi létrejötte, ahol két év óta archív és művészfilmeket vetítenek nem is olyan csekély számú érdeklődők számára. Most, a nyári uborkaszezon vége felé, arra kértük az üzemvezetőt, hogy mondja el: mi az év első felének mérlege, hogyan telt el a mozi nyara, milyen filmekre számíthatunk az év végéig, s hogy a megújulási folyamat csakugyan folyamat-e a Dózsa moziban.
– Az év elején meglepetésként érte a közönséget a meglehetősen drasztikus jegyáremelés. Kénytelenek voltunk rá. A központi nagy kalapból eddig a mozihálózatot dotálták, de ez a pénz most már a filmgyártásé. Meg kell élnünk a magunk kenyerén. Ősztől azt tervezzük, hogy megváltoztatjuk a jegyár-kategóriákat, magyarán: az olcsóbb jegyek több sorra fognak vonatkozni, mint eddig; így talán érvényesülni fog a kis haszon, nagy forgalom elv. A nyár elég gyenge volt, aránylag kevés sikerfilmet vetítettünk, de a pénzügyi tervünk lényegében, időarányosan teljesült.
– Milyen összeget jelent ez?
– A tavalyi pénzügyi tervünk nem egészen 6 millió volt, ezt teljesítettük, az idei 6,7 millió. Remélem, hogy teljesítjük, bár a kánikula heteiben szinte kongott a mozi az ürességtől. Augusztus végén újra rendezünk éjszakai előadásokat, például vetíteni fogjuk az Elfújta a szélt, s az új magyar filmet: a Moziklipet…
Moziklip: népszerű zeneszámok képi megfogalmazása
– Milyen lehetőség van a filmek közötti válogatásra?
– Ami itt van az országban, azt mind megkapom, ha akarom, hiszen a mi mozink úgynevezett kiemelt, premier-filmszínház. Tehát válogathatok, csakhogy más az, amit én szerelek, s megint más az, amiből élek: a pénzt, sajnos, nem a művészfilmek hozzák…
– Nem visz el túlságosan sok pénzt a kamaramozi a maga icipici nézőterével?
– Sőt! A kamaramozi utánjátszó jellegű, s tehermentesíti a nagytermet, nem kell tehát például tizenöt néző számára a nagyteremben vetíteni, mondjuk, a Sóhajtások és sikolyok-at; ez így sokkal, de sokkal olcsóbb.
– Mit várhat a közönség az év hátra lévő részében?
– Nem is tudom, melyiken kezdjem, a közönségsiker reményét előrevető Beverly Hills-i zsarun, vagy Tengiz Abuladze nagy viharokat kavaró fiImjén, a Vezeklésen, amely utóbbi valószínűleg szintén közönségsiker lesz. Egyébként ennek a november 5-i díszelőadásán valószínűleg maga a rendező is itt lesz Dunaújvárosban. Sikerre számíthat még egyebek között az említett Moziklip című film, amelyet Timár Péter készített; a könnyűzene világának mozisítása ez, tizennyolc népszerű zeneszám képi megfogalmazása. Hitchcock-hangulatú film lesz Richard Marquand alkotása, a Kicsorbult tőr, és újra játsszuk, persze fekete-fehérben, az örökzöld Most és mindörökké-t. Érzésem szerint az év utolsó harmada sokkal erősebb lesz, mint volt az első kétharmada.
– Folytatódik a Dózsa mozi megújulása?
– Hát… Alig merem elmondani, mert még álomnak is szép. A fehérvári főnökséggel egyetértésben mozicentrumot szeretnék létrehozni a Dózsában. Van már kamaramozi. A régi büfé helyén presszómozit szeretnék, ahol animációs kisfilmeket, videoklipeket mutatnánk be az asztaloknál ülők számára. A népfront mostani helyiségében pedig gyerekmozit szeretnék létrehozni, rajz- és mesefilmek vetítésére, ez is tehermentesítené a nagytermet, ahol majd csak délután 6 és este 8 órakor lenne vetítés, meg esetleg éjszaka. Mindez anyagi, közönségpolitikai és művészi szempontból is nagyon hasznos elosztás lenne. Ha létrejön.
– Mikorra tervezik ezt?
– Talán, ha minden sikerül, 1990-re…
(kd)
Dunaújvárosi Hírlap – 1989. szeptember 12.
Filmen is üzlet
A szex házhoz jön…
Dunaújvárosban mintegy ötezer videokészüléket tartanak számon. Így aztán érthető, hogy a hat videokazetta-kölcsönző egyelőre nem jut koldusbotra.
A Dózsa Filmszínház 1986 ősze óta foglalkozik videokazetta-kölcsönzéssel.
– Száz kazettával kezdtünk, és kis híján bezárhattuk az üzletet, – mondja Kleinhaus László, a mozi vezetője – mert az általunk forgalmazott filmeket, például Shakespeare Lawrence Olivier főszereplésével készült Hamletjét a kutya nem kölcsönözte ki. Idővel – igazodva az igényekhez – váltottunk. Az értékes, irodalmi műfajra nincs igény. Kivétel, de nem jellemző, hogy az iskolások kötelező olvasmányai alapján készült filmeket sokan megnézik.
A mozi vezetője azt is elmondta, hogy 150 forintról 100-ra csökkentették a kölcsönzési díjat. Ettől várják, hogy a forgalom növekedjék.
Sajnos nincs összhang az igények és gazdaságosság között. Egy film (egy szuper kazetta!) forgalmazása – amennyiben a forgalmazói jogdij megvan hozzá – nem kevesebb, tízezer forintba kerül. Jóllehet a feketepiacon egy vadonatúj filmért sem kérnek – s nem is adnak – 5-8 ezernél többet. Csoda-e, ha Cicciolina Nyári vakáció című meztelenkedő bájolgása – mert a mozi is a piacról él -, kiszorítja (meglehet, hogy végképp?) a klasszikusnak számító, erkölcsileg, művészileg valamire is érdemes alkotásokat.
A piacról él Gendzsella László is, akinek magánvideokölcsönzője van a város legforgalmasabb utcájában.
– Az igények eléggé változók, de leginkább a balhés filmeket viszik, a pornót, karatét és az akciófilmeket. Nem vagyok ellensége a pornónak, mert valamiféle testi kultúrát mindenképpen közvetít, ha erkölcsileg nem is hat építően a felnövekvő generációkra. Az akciófilmekre is szükség van, hiszen nem mindenki képes végigülni az Esőembert, vagy egy Hamlet-produkciót…
2020.07.13. – 2020.07.19. – MOZIHÉT CIKKSOROZAT
