Az utolsó vándor népművész

Varázsláda egy Trabantban

Hol volt, hol nem volt, de most van csak igazán egy országjáró kis Trabant, benne egy zöld láda, abban pedig egy teljes bábszínház; Kemény Henriké, a népművészet mesteréé. Mi minden fér abba az ütött-kopott zöld ládába. Szárazmalom és kerekeskút, erdő és becsali csárda, borosflaska és palacsintasütő, molnár, bohóc, pandúr, szellem, ördög, no és minden gonoszok legyőzője, Vitéz László.


Bambi, a hívogató báb állandó szereplője a műfaj előadásainak.
A színpad mögül Henrik adta a zenét és a hangot, a Bambi testébe leggyakrabban Kemény Mátyás, az Öccs bújt bele.

Semmiből – szépet

A viharvert bábuk, kellékek harsány vidámsággal kelnek életre a bábjáték mester kezén. 8-10 szerepet játszik egymaga a kis paraván mögött, amely csúf szürke göngyölegként utazik a Trabantban, hogy aztán egy mesevilág színpadává táguljon. Illyés Gyula e varázslat láttán ezt írta Kemény Henrik emlékalbumába: “Köszönettel az okulásért, hogy mint lehet semmiből is szépet csinálni”.
Az elmúlt hetekben a tv-nézők is láthatták Vitéz László vendégszereplését a dunaújvárosi vidámparkban és a szendehelyi búcsún. Ez az igazi életeleme: a vásári forgatag, a körhintás vursli. Egy letűnt, érdekes világot, a sok évszázados vándorbábjáték hagyományait őrzi és eleveníti fel Kemény Henrik művészete. A régi, híres bábfigurák, az olasz Pulcinella, az orosz Petruska, az angol Punch, a francia Petit-Guignol, a német Kasperl mind rokonai Vitéz Lászlónak. Szegről-végről, mondja Kemény Henrik, és még hozzáfűzi:

Vitéz László száz éve

– Vitéz László sajátosan magyar figura. Furfangos, igazságosztó, egy kicsit János vitéz és Ludas Matyi jellemvonásait őrzi, de markánsabb, mert vásári báb: többet engedhet meg magának, mint a hús-vér hősök.
A Széchenyi Könyvtárban található néhány korabeli dokumentum és a bábtörténeti tanulmányok érdekesen rajzolják meg Vitéz László portréját. 1848 után, a nemzeti ellenállás erősödésével a vásári közönség a bábszínpadon is igazi magyar hőst akart látni a vigyori német Kasperl-figura és a rebelliseket gúnyoló Paprika Jancsi helyett. Olyan hőst, aki mindnyájuk nevében elpüföli a zsarnokot. Akkortájt született Vitéz László figurája, s alighanem a Kemény mutatványos család őse, Salamon nagypapa faragta meg népi, primitív stílusban. Fából van a Vitéz László feje, de nem “fafejű”, inkább magabiztos, talpraesett magyar parasztbaka forma.
Vitéz László nem ijed meg a maga árnyékától, de még a pokolbéli hatalmaktól sem. Szócsavarásokkal bosszantja a veszedelmes ellenséget, ezen a. ponton a török Karagőzzel is rokon. Az ördögök neki csak hörcsögök, Lucifer-Cuclifert agyoncsapja a nagymamucika palacsintasütőjével, vagy a “sétaficikáló pálcikájával”. Aztán, mint, aki jól végezte dolgát, 12 pohár sört rendel, de a habja alul legyen ám.
Vitéz László idestova százéves, Kemény Henrik az 50 felé jár. A Népligetben született, a mutatványos bódéban nőtt fel, a bábjátékos apa és nagyapa mellett, korán megtanult fúrni, faragni, kesztyűs és marionett figurákat mozgatni. Hatéves korában már fellépett Miki egérként, tízévesen eljátszotta a Koldus és királyfi bábváltozatának kettős főszerepét. A bábjátszás az élete. Azt mondják, hogy amikor az 50-es évek elején felszámolták a népligeti vurslit, Kemény Henrik az államosítás éjszakáján kilopta a bódéból szívéhez nőtt, kedves bábjait.
-Így igaz – mosolyog. – De ez talán bocsánatos bűn, el is évült már, azok a régi, kultúrtörténeti értékű bábok pedig a múzeumba kerültek.


paraván mögött…

Leningrádtól Londonig

Nemcsak a budapesti Színháztörténeti Múzeum őrzi Keményék bábjait. Vitéz László Leningrádtól Londonig hetedhét országban vendégszerepelt már szép sikerrel, figurája bekerült a müncheni, prágai, moszkvai bábmúzeum híres gyűjteményébe. Megvan még a nagyapó faragta ős Vitéz László is. Tihanyban állítják majd ki, azon a nyári tárlaton, amelyet a Magyar Színházi Intézet rendez, a hazai bábjáték kezdeti korszakáról. Az ezermester Kemény Henrik restaurátorként is részt vesz a kiállítás előkészítésében.
Az Állami Bábszínházban töltött két évtized után Kemény visszatért az ősi vándorélethez. Egyszemélyes bábszínházával járja a vidéket, kultúrházak, klubok meghívására előadásokat tart országszerte. Rendszeresen – bár láthatatlanul – fellép a tv gyermekműsoraiban is, mint Hakapeszi Maki és Furfangos Frigyes. Legkedvesebb bábgyermeke mégis csak Vitéz László.
– Negyven év a paraván mögött megdolgoztatja az ember szívét, tüdejét. hangszálait. De én szeretem ezt a harsány műfajt, és igyekszem megőrizni a vásári bábjáték ízeit, hangulatait.
A televízió most színes portréfilmet készít Kemény Henrikről és a Vitéz László játékokról, amelyeket Szergej Obrazcov, a világhírű bábművész így értékelt: “Ha
nem látnánk néhanapján egy-egy ilyen előadást, hovatovább elfelednénk, milyen is az igazi bábjáték.”

Vajk Vera

Megjelent: Népszava – 1974. január 10.

Felhasznált képek:
Magyarország
http://gyerektvtort.blogspot.com/2015/09/vendegmuvesz-vitez-laszlo.html

Dunaujvaros