Mozidélelőtt VI. – Vitéz László és a többiek

Az utolsó vándor népművész

Varázsláda egy Trabantban

Hol volt, hol nem volt, de most van csak igazán egy országjáró kis Trabant, benne egy zöld láda, abban pedig egy teljes bábszínház; Kemény Henriké, a népművészet mesteréé. Mi minden fér abba az ütött-kopott zöld ládába. Szárazmalom és kerekeskút, erdő és becsali csárda, borosflaska és palacsintasütő, molnár, bohóc, pandúr, szellem, ördög, no és minden gonoszok legyőzője, Vitéz László.


Bambi, a hívogató báb állandó szereplője a műfaj előadásainak.
A színpad mögül Henrik adta a zenét és a hangot, a Bambi testébe leggyakrabban Kemény Mátyás, az Öccs bújt bele.

Semmiből – szépet

A viharvert bábuk, kellékek harsány vidámsággal kelnek életre a bábjáték mester kezén. 8-10 szerepet játszik egymaga a kis paraván mögött, amely csúf szürke göngyölegként utazik a Trabantban, hogy aztán egy mesevilág színpadává táguljon. Illyés Gyula e varázslat láttán ezt írta Kemény Henrik emlékalbumába: “Köszönettel az okulásért, hogy mint lehet semmiből is szépet csinálni”.
Az elmúlt hetekben a tv-nézők is láthatták Vitéz László vendégszereplését a dunaújvárosi vidámparkban és a szendehelyi búcsún. Ez az igazi életeleme: a vásári forgatag, a körhintás vursli. Egy letűnt, érdekes világot, a sok évszázados vándorbábjáték hagyományait őrzi és eleveníti fel Kemény Henrik művészete. A régi, híres bábfigurák, az olasz Pulcinella, az orosz Petruska, az angol Punch, a francia Petit-Guignol, a német Kasperl mind rokonai Vitéz Lászlónak. Szegről-végről, mondja Kemény Henrik, és még hozzáfűzi:

Vitéz László száz éve

– Vitéz László sajátosan magyar figura. Furfangos, igazságosztó, egy kicsit János vitéz és Ludas Matyi jellemvonásait őrzi, de markánsabb, mert vásári báb: többet engedhet meg magának, mint a hús-vér hősök.
A Széchenyi Könyvtárban található néhány korabeli dokumentum és a bábtörténeti tanulmányok érdekesen rajzolják meg Vitéz László portréját. 1848 után, a nemzeti ellenállás erősödésével a vásári közönség a bábszínpadon is igazi magyar hőst akart látni a vigyori német Kasperl-figura és a rebelliseket gúnyoló Paprika Jancsi helyett. Olyan hőst, aki mindnyájuk nevében elpüföli a zsarnokot. Akkortájt született Vitéz László figurája, s alighanem a Kemény mutatványos család őse, Salamon nagypapa faragta meg népi, primitív stílusban. Fából van a Vitéz László feje, de nem “fafejű”, inkább magabiztos, talpraesett magyar parasztbaka forma.
Vitéz László nem ijed meg a maga árnyékától, de még a pokolbéli hatalmaktól sem. Szócsavarásokkal bosszantja a veszedelmes ellenséget, ezen a. ponton a török Karagőzzel is rokon. Az ördögök neki csak hörcsögök, Lucifer-Cuclifert agyoncsapja a nagymamucika palacsintasütőjével, vagy a “sétaficikáló pálcikájával”. Aztán, mint, aki jól végezte dolgát, 12 pohár sört rendel, de a habja alul legyen ám.
Vitéz László idestova százéves, Kemény Henrik az 50 felé jár. A Népligetben született, a mutatványos bódéban nőtt fel, a bábjátékos apa és nagyapa mellett, korán megtanult fúrni, faragni, kesztyűs és marionett figurákat mozgatni. Hatéves korában már fellépett Miki egérként, tízévesen eljátszotta a Koldus és királyfi bábváltozatának kettős főszerepét. A bábjátszás az élete. Azt mondják, hogy amikor az 50-es évek elején felszámolták a népligeti vurslit, Kemény Henrik az államosítás éjszakáján kilopta a bódéból szívéhez nőtt, kedves bábjait.
-Így igaz – mosolyog. – De ez talán bocsánatos bűn, el is évült már, azok a régi, kultúrtörténeti értékű bábok pedig a múzeumba kerültek.


paraván mögött…

Leningrádtól Londonig

Nemcsak a budapesti Színháztörténeti Múzeum őrzi Keményék bábjait. Vitéz László Leningrádtól Londonig hetedhét országban vendégszerepelt már szép sikerrel, figurája bekerült a müncheni, prágai, moszkvai bábmúzeum híres gyűjteményébe. Megvan még a nagyapó faragta ős Vitéz László is. Tihanyban állítják majd ki, azon a nyári tárlaton, amelyet a Magyar Színházi Intézet rendez, a hazai bábjáték kezdeti korszakáról. Az ezermester Kemény Henrik restaurátorként is részt vesz a kiállítás előkészítésében.
Az Állami Bábszínházban töltött két évtized után Kemény visszatért az ősi vándorélethez. Egyszemélyes bábszínházával járja a vidéket, kultúrházak, klubok meghívására előadásokat tart országszerte. Rendszeresen – bár láthatatlanul – fellép a tv gyermekműsoraiban is, mint Hakapeszi Maki és Furfangos Frigyes. Legkedvesebb bábgyermeke mégis csak Vitéz László.
– Negyven év a paraván mögött megdolgoztatja az ember szívét, tüdejét. hangszálait. De én szeretem ezt a harsány műfajt, és igyekszem megőrizni a vásári bábjáték ízeit, hangulatait.
A televízió most színes portréfilmet készít Kemény Henrikről és a Vitéz László játékokról, amelyeket Szergej Obrazcov, a világhírű bábművész így értékelt: “Ha
nem látnánk néhanapján egy-egy ilyen előadást, hovatovább elfelednénk, milyen is az igazi bábjáték.”

Vajk Vera

Megjelent: Népszava – 1974. január 10.

Felhasznált képek:
Magyarország
http://gyerektvtort.blogspot.com/2015/09/vendegmuvesz-vitez-laszlo.html

Dunaujvaros